Drága jó Édesanya Társaim!
Itt
Ott tartják a Szûzanya Szeretetlángjának világkongresszusát és arra kapott meghívást júl.9-3o-ig. Támogassuk imáinkkal, hogy a szeretetláng mozgalom Magyarországon is elterjedjen és abból sok kegyelem áradjon hazánkra.
Elõzõ körlevelében jelezte a budapesti imatalálkozó lehetõségét. Errõl az Új Emberben is hírt kaphattunk.
Hálát adunk Istennek, hogy olyan nagy számban lehettünk együtt jún. 26-án az Üllõi úti Örökimádó templomban. Megalakulásunk óta ez volt a leghosszabb tartamú együtt imádkozásunk: de 10- du 17 óráig. A csodálatosan szép templom, a köztünk lévõ Úr Jézus és a Budapesti Központi Oltáregyesület vezetõjének kedves fogadtatása még jobban fokozta örömünket, amit végre személyesen is sugározhattunk egymás felé. Gábor atya volt az egyedüli lelkipásztor köztünk, így a köszöntése után õt várta a gyóntatószék elõtt a sok édesanya. Örömmel újságolta milyen fontossággal bír nála az, hogy órákig kiszolgáltathatta a bûnbánat szentségét sok résztvevõnek. Mi közben nagy áhítattal végeztük a kitett Oltáriszentség elõtt az örvendetes rózsafüzért. Felhangoztak a szép Szûzanyát köszöntõ Mária énekeink és az ország különbözõ részeirõl, valamint Budapest sok kerületébõl érkezett édesanyák felváltva mondták a tizedeket más és más fontos szándékra, melyeket leveleitekben irtatok meg egész évben.
Ezúton szeretném megköszönni mindazoknak a társainknak az aktív részvételét, akik elõimádkoztak, vagy tanúságtételre jöttek ki és a szentmisében is saját könyörgéseikkel tették széppé összejövetelünket. Vállalták a fáradságos, költséges utazást, hogy megoszthassák velünk életük egy napját. Tudom milyen sok az elfoglaltságotok most is, amikor ezt a hosszú levelemet olvassátok. A sok nyári elfoglaltság, gyerekek, unokák ellátása, kerti munka és befõzések, vagy éppen betegség. Bizony áldozatot kíván a kapcsolattartás, de nem marad el a jutalom sem. Köszönöm a Mélykútról, Szolnokról,
A tavalyi soproni találkozón kapott Közösségünk egy Fatimai Szûzanya vándorszobrot. Itt Kalocsán azóta közel 50 családnál járt és most Őt is felvittük az oltár elé hogy köztünk legyen. Az egyik tanúságtevõ társunknak eszébe jutott egy látomás, ahol a világot egy hajón látták, mely a viharban már-már elsüllyedni látszott. Nem volt mihez kikötni horgonyát, de akkor feltûnt két erõs oszlop: a magasabbik tetején az Úr Jézus, az alacsonyabbikon a Szûzanya állt, ehhez sikerült kikötni a hajót, így megmenekült a viharban a világ. Ezt látta most itt megvalósulni társunk: ott volt fenn az Oltáriszentségi Jézus és alacsonyabb helyen, közelebb hozzánk a Szûzanya. Mi pedig sokan a hánykolódó családjainkkal, megannyi gondjainkkal közös erõvel, összekulcsolt kézzel hajítottuk el a horgonyt. Ha egyenként gyengék is volnánk, nem lehet kétséges, hogy nem veszhetünk el még ha tombol is a vihar.
Az Úrangyala elvégzése után országosan megterített asztal várt bennünket, ahol ismerkedni lehetett, vagy tanácsokat adni a most induló csoportoknak. Itt szeretnék ajánlani mindannyiótoknak egy nagyszerû kis imakönyvet, amit a Korda kiadónál lehet beszerezni, Kecskemét, Lesték tér 2. /6ooo/ Pajor András a szerzõ, az Oltáregyesület gondozásában jelent meg, most 1999. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Címe "Csendes tanúság" Édesanyák és más anyai hivatást betöltõk imakönyve. Ha van a környezetetekben fiatal édesanya, nagy kincset adtok a kezébe ezzel a könyvvel. Ára 25o,- Ft.
A találkozóra visszatérve, délután a fájdalmas olvasót imádkoztuk különbözõ szándékokra és énekeltük a szép Jézus Szíve énekeket, majd Gábor atya bemutatta a várva várt hálaadó Szentmise áldozatot. Köszönjük a szentkirályi édesanyák ajándékát az 5oo db énekszöveget, mely a legszebb szentmonika énekeket gyûjtötte össze nekünk a Szentmiséhez. Köszönjük a budajenõi és bp.-i édesanyáknak a sok szép emblémát, amit kitûzhettünk. Ha figyelitek az Új Embert , hamarosan egy lelkes bp-i édesanya beszámol majd errõl a találkozóról és hírt ad arról, hogy az idén Gábor atya szülõvárosában lesz megtartva Kiskunhalason az országos nagytalálkozó 1999. augusztus 28-án /Szent Ágoston napján/ szombaton de. 10 órától. (A kalocsai édesanyák érdeklõdjenek nálam a külön busz indításának idõpontjáról.)
Nagy szeretettel várnak mindenkit az ottani édesanyák. Akik mégsem tudnának oda eljutni, azok jöhetnek természetesen elõtte való nap aug. 27-én Kalocsára is a Jezsuita templomba du.6.órára, ahol szintén Gábor atya mutatja be a Szentmisét. Megköszönöm az elmúlt negyedévben küldött leveleiteket és bélyeg, vagy pénzadományaitokat, melyekkel hozzájárultatok körleveleink szétküldéséhez. Isten fizesse meg!
Testvéri szeretettel búcsúzom az augusztusi viszontlátás reményében:
Kalocsa, 2004. május 8.
Drága Édesanya társaim!
Szeretettel köszöntelek benneteket és próbálkozom újra a lehetetlennel, hogy megosszam veletek a január óta történteket. Elõször is örüljünk együtt az újonnan csatlakozóknak és üdvözöljük Csóton Terikét, Iránban Herczegnét, Esztergomban Bernadettet és férjét, akiknél máris nagy változást hozott az imaközösségünkhöz való tartozás "sokkal nagyobb türelmem van, és gyönyörûségemet lelem az anyaságban". Köszöntjük Veszprémben Hédi nénit, aki mint nyugdíjas tanár érzi, mennyire nehezen viseli a középiskolások korosztálya az egyre szövevényesebb családi hátteret. Némerországból, Mühldorfból Anna csatlakozott hozzánk a Szent Kereszt folyóirat cikkének hatására, Püspökhatvanbóll a három kisgyermek anyukája Judit, Nagyberkiben Anna, Géderlakon a Herényi házaspár, Székesfehérváron a Tóth család szeretné terjeszteni imalapunkat. Köszöntjük Csíkszeredán Erzsébetet, Szegeden Víghné Mencikét, aki lelki édesanyaként családtagjaiért imádkozik, Biatorbágyon Ágikát és Erzsébetet, Bácsalmásom Katikát és férjét, Veszprémben Ilikét. Dunaföldvárról Tamás atya örömmel jelentette, hogy náluk is megalakult a közösség 35 fõvel, vezetõjük Ildikó lett. Tiszakécskén Menyhárt Sándor atya Szentendrémét bízta meg csoportjuk összefogásával, Sajópálfalván az egri rádiómûsor hatására alakult meg közösségük, akiket Fiegeczkiné értesít körleveleinkrõl Edelényben Gizus nemcsak a római, hanem a görög katolikus édesanyák között is apostolkodik. Ecséden az új vezetõ Siposné lett, aki idõs anyósával együtt jár a 20-30 fõs csoportjukba. Zsuzsanna írta meg a jó hírt, hogy az új szegedi templomban is rendszeresen együtt imádkoznak Dr. Kiss Imre általános püspöki helynök hozzájárulásával. Április 24-én együtt lehettünk Szabadszálláson a templomi közösségükkel, ahol Katika lett a csoportjuk vezetõje. Fõvárosi édesanyák száma is gyarapodott: Etelka a XVIII., Klárika a III., Anna a XXII., Ágnes a XI., Emõke és Ica a XVIII., Ancika a III. Zsuzsika a VII, Dr. Gyarmatiné a IX.,Meszlényiné a XIV. kerületbõl imádkozik ezentúl velünk. Mária a XII. kerületbõl írja mennyire, bánkódik a média szennyáradata miatt, amivel rontják a gyermekeinket. Ellentámadásként õ a metrón, a kórházban, a templomokban osztja az imalapokat. Több édesanya írt súlyos lelki és testi megpróbáltatásairól, melyeket felajánlanak imáik mellé engesztelésül Ez a mi fegyverünk! Hálát adunk Istennek a jó hírekért: Debrecenben megszületett egy régen és nagyon várt kisbaba! Szentkirályon évente együtt ünnepelnek gyermekek és szülõk, ahol az édesség mellé 7O egytizedes rózsafüzért osztottak ki nekik. Náluk 14 teljes rózsafüzér koszorú van! Anna írja Véméndrõl, hogy kölcsönösen látogatják egymást a Sombereki csoporttal, A debreceni és a kiskunfélegyházi közösség nagy örömmel, hálaadó misén ünnepelte meg 10 éves jubileumát! Pécsrõl Anna küldte el szórólapjukat és plakátjukat, amelyekkel hívják maguk közé társaikat. Törökszentmiklósról Magdika ír hálájáról, mert súlyos karambolból épségben megmenekült fia életében nagy változás történt jó irányban. Imakérések is érkeztek: könyörögjünk két szeminarista fiúért, akiknél válságba jutott a papi hivatás /az egyiknél lelki tényezõk, a másiknál a halálos kór miatt/ A mai napon emlékezünk éppen Mindszenty bíboros úrra, aki kérte, hogy legyen egymillió engesztelõ hazánkban. P.Szõke János SDP. Levele szerint márc.25-én 882 ezren voltak. Ha mi édesanyák hazánkért is felajánljuk imavégzésünket, akkor úgy gondolom meg is lesz bíborosunk vágya. Kinek is lenne fontosabb hazánk biztonsága, mint nekünk édesanyáknak? Ennyit tudok átnyújtani a levelekbõl. Köszönjük szépen a sok szép képeslapot, jókívánságot és bélyegadományt, amivel segítitek levelezésünket. Most pedig a legnagyobb élményről számolok be röviden, hiszen emlékeztek, hogy márciusban együtt lehettünk Rómában Erdõ Péter bíboros urunk Santa Balbina címtemplomában az elsõ hálaadó szentmiséjén. Egy egész busszal vettünk részt ezen az egy hetes úton, melyre velünk jött Ladocsi Gáspár püspök úr is. Megtapasztaltuk rendkívüli tudását és emberi értékeit, melyekkel gazdagított bennünket Körmenden, Padovában, Róma csodálatos templomaiban, köztük a Szent Ágoston templomban is, ahoi1 Szent Mónika érékjeit õrzõ oltárnál mutatta be a szentmisét. Utolsó napon pápai audiencián vettünk részt és hazafelé jövet a szintén velünk zarándokoló nagyberényi plébános, Ágoston atya szentmiséjét hallgathattuk Ausztriában Mariazellben. Hazaérkezésünk után Ágoston atya váratlanul az égi hazába költözött. Köszönjük, hogy nevéhez méltóan éppen Szentmónikás édesanyáknak ajándékozta élete utolsó napjait. Hála Istennek eljutottunk sokan a Magyar Szentek Templomába is márc. 2o-án, hogy köszönetet mondjunk a Szûzanya Világmegváltónkat befogadó IGEN-jéért és szép tanúságtételekben, legyen részünk a "Boldog asszonyi hivatás" megélésérõl. A lelki adoptálást is magábafoglaló Szentmisét örömünkre Bíró püspök úr és vendége egy népviseletben misézõ fülöpszigeti püspök atya mutatta be. Most pedig a mi nyári találkozóinkra hívunk, várunk szeretettel benneteket: június 26-án Bp.-en az Egyetemi Templom/V, kér. Papnevelde utca/9-16 óráig. Megközelítési mód vidékieknek, ha a Népligetbõl, vagy a Nyugatiból jöttök, akkor metróval a Ferenciek teréig és onnan pár perc gyalog a Károly Mihály úton. Ha a Keletibõl, Délibõl, vagy Népstadiontól jöttök, akkor metróval az Asztóriáig és onnan gyalogosan pár perc a Károly kerten át. Ne feledjétek el, hogy az agapéhoz hozott ételt és teát eldobható göngyölegbe tegyétek fel az elõkészített asztalokra. A hálaadó szentmisét 14 órakor Erdõ Péter bíboros úr mutatja be. Milyen nagy öröm ez nekünk, hiszen éppen velünk ünnepelheti születésnapját! Szépen készüljetek a tanúságtételeitekkel és kéréseiteket is megírhatjátok már otthon is, amit az oltárra teszünk. Az augusztus 28,-i találkozónk az egri bazilikában 9-15 óráig lesz, ahol 11 órától tartja Ladocsi Gáspár püspök úr a szentmisénket, Eíõzõ körlevelemben már írtam a részletekrõl, hiszen a 10 éves közösségük már 27-én délutántól vár bennünket. A szálláshelyet meg kell beszélnetek a Szent János zarándokházzal
/l,5oo,- Ft / 36/312-916~os telefonon. Még volna egy kérésem: ha változik a címetek, jelezzétek, mert jönnek vissza a körlevelek és elveszítünk benneteket. A törökszentmiklósi Magdika ötlete, hogy utazás elõtt tegyétek ki a kis kerek kitûzõinket, így segíthetitek egymást már útközben is.
Isten áldja meg családjainkat! Kérjük a Szentlelket találkozóink kegyelmeiért! Szeretettel búcsúzom tõletek:
Drága jó Édesanya társaim! Kalocsa, 2004. január 13.
Hálát adunk Istennek az elmúlt év kegyelmeiért, reményteljes és imádságos lélekkel indulunk újra együtt ennek az esztendõnek. Nagyon sok örömet szereztetek kedves jókívánságaitokkal és beszámolóitokkal. Köszönjük bélyegadományaitokat és mindazt a fáradozást, apostoli lelkesedést mellyel segítitek közösségünk terjedését. Én csak olvashatom, hallhatom a dicséretet, pedig nem engem illet, mert ti intézitek a rádióban, újságokban való híradásokat. Most már több közösség eljutott megalakulásának 10. évfordulójához. Jó, hogy ezt igyekeztek ünnepélyessé tenni, vendégeket hívni. Annyira érezhetõ közösségünk családias szeretete és összetartozása. Miskolcon van talán a legidõsebbekbõl álló közösség, mégis annyira értékes naplóban rögzítették a 10 év eseményeit és a jubileumi ünnepségre 80 meghívót, küldtek szét. Meghívták a hírközlõket és a rádió 5 alkalommal, sugározta az interjút. Sok pici, eldugott helységbõl érkezett már imalapot kérõ levél és évek óta megmaradtok hûségben. Hisszük, hogy kedvesek vagyunk a jó Isten elõtt, amiért ennyire küzdünk gyermekeink megtéréséért. Örülünk, hogy Szentendrén Ritát a baba-mama találkozón kérték meg a velünk való kapcsolat felvételére. Erika Szombathelyen férjével már gyermekük megszületése elõtt is imádkozott, most imalapunk segítségével folytatják. Irénke Déva melletti kis faluban szeretné összefogni az édesanyákat. Köszöntjük Balatonszemesen Marikát, a temerini új csoportvezetõt, Franciskát, a kaposváriakat, akiknek saját szerkesztésû imalapját juttatta el nekünk Andrea. Erzsiké Helvéciáról írta levelében mennyire fontos, hogy fõleg ott, ahol nincs saját papjuk minél jobban, fogjunk össze és rózsafüzér-imádkozással, szentségimádással mutassuk meg a templom iránti hûségünket. A legnagyobb fõpapunk mindig szeretettel vár bennünket! A sükösdi közösség is rendszeresen összejön, fõleg a mélykúti találkozó óta, ahol felszentelték lobogójukat. A váci csoportvezetõ Marika írja milyen felejthetetlen a bp.-i találkozó, nagy hatással volt rá a hatalmas feszület az oltár felett. A soproniak jó híre, hogy több százan vettek részt az életvédõ zarándoklatukon. Délvidéken Szenttamásiban nagy az öröm, hiszen öt papnövendékük van. Nagyon szegény vidék az övék, mégis az élelmiszergyûjtésnél tele lett a mikrobusz adományaikkal. Ukrajnában munkácsi járásban egy görög katolikus asszony megalakította a második ukrán nyelvû közösséget. A hirdi édesanyák is már 2o fõre szaporodtak, pedig 5-en kezdték a találkozó után. Náluk is házról-házra jár a Fatimai vándor-szûzanya szobor. Köszönjük a kazincbarcikaiak összefogását, még a karácsonyi lapot is saját kezûleg írták alá a csoport tagjai. Megtudtuk a nyíregyházi Ilonkától, hogy már van közösség Nyíribronyban is. Valószínû, hogy olyan sokfelé adtatok hírt és imalapot, hogy hozzájuk hasonlóan több csoporthoz, vagy egyedülálló édesanyához nem küldünk körlevelet. Talán valamiképpen õk is megtudják legalább az országos találkozóink hírét, és néha velünk lehetnek. Szegvárról írta Julika, hogy annyira szeretne náluk május hónapban rendezni egy regionális találkozót a környezõ csoportoknak. Nem tudom, mit szólnátok hozzá? Köszöntjük Zuglóban a most jelentkezõ hat unokás nagymamát, Püspökhatvanban Juditot és Berzencében a nagycsaládos fiatal anyukát. A mélykútiak kérését is továbbítom: jelentkezzen, azaz édesanya, aki a náluk rendezett találkozót videofilmre vette, mert nagyon szeretnék megkapni a kazettát. Imáitokat kérem Bp.-en élõ Terikéért és Gabikájáért, akit 48 éve ápol türelemmel. Egy kétségbeesett édesanya levele van most elõttem, akinek egyetemista leánya a szekta tagja ljelentkezzen, azaz édesanya, aki a náluk rendezett találkozót videofilmre vette, mert nagyon szeretnék megkapni a kazettát. Imáitokat kérem Budapesten élõ Terikéért és Gabikájáért, akit 48 éve ápol türelemmel. Egy kétségbeesett édesanya levele van most elõttem, akinek egyetemista leánya a szekta tagja lett. Esdjük vissza megtévesztett gyermekeinket egyházunk keblére, a Szûzanya oltalmába. Kérlek benneteket imádkozzatok súlyos betegségben szenvedõ társainkért és a megözvegyûltekért.Köszönöm még a hatvani Erzsike saját rajzú képeslapjait, melyeket kiadtak Jézusról és az Istenanyáról. Keressétek a Szent Kereszt folyóiratot az újságárusoknál, mert Andrea újabb cikkben számolt be közösségünkrõl. Köszönjük Antoniné Zsuzsika eddigi munkáját, mostantól Gerséné Mária lett a vezetõje különvált csoportjuknak. Máris nagy terveket közölt velem, mert úgy érzi a Szent Mónika Közösségnek, ott van a helye Erdõ Péter bíboros urunk római Santa Balbina Templom átvételének szentmiséjén március 9-én. Már intézkedett a buszról és az egyik szerzetnél szálláshelyrõl is. Jó lenne, ha az ország minden részérõl csatlakoznátok. Részleteket megtudhattok hamarosan az Új Ember hirdetésébõl , mely errõl a zarándoklatról értesít bennünket. Most pedig az idei egri találkozónkról tájékoztat benneteket Császárné Marika, melynek idõpontja augusztus 28-a, szombat /Szent Ágoston napja/ Az egri Bazilikában lennénk reggel 9 órától és a szentmise idõpontja Bíró püspök úr megérkezésétõl, függ. Fél 12-tõl orgonakoncerttel kedveskednek nekünk, majd folytatódik a délutáni program. A távolság miatt már aug.27-én megérkezhetnénk ebbe a szép városba, mert a Szt. János lelkigyakorlatos házban száz fõnek tudnának szállást biztosítani l.Soo,- Ft-ért személyenként. Május 20-ig kell bejelenteni a 36/312-916-os telefonon, vagy a 3300 Eger, Foglár u. 6. sz. címen. Akkor lesz az egri közösség tíz éves. Természetesen az idén is, szervezünk a fõvárosban is országos találkozót a nyár folyamán. Ha nem lesz más javaslatotok, én jónak találnám helyszínnek az Egyetemi Pálos templomot június 26-án. Ezen a helyen átimádkozhatnánk a napot papi hivatásokért, hiszen ide járnak a szeminaristák. Címe: V. Ker. Papnövelde u.7. sz. Ennek részleteit még a következõ körlevélben közöljük. A bp.-i édesanyák összefogására számítanék ennél a találkozónál, mert nem ismerem a helyszínt. Ne feledkezzetek el a budai Magvar Szentek templomában megrendezésre kerülõ Gyümölcsoltó Boldogasszony zarándoklatról sem március végén.
Mindannyiotokat testvéri szeretettel üdvözöllek. Isten áldja meg családjainkat!
Köszönöm a mélykúti és a kelenföldi Szent Gellért templomban számunkra elõkészített helyeket, Gavlikné Magdusnak és Antóniné Zsuzsának a rengeteg fáradságot, szeretetet, aktív részvételeteket és a vendéglátást. A levelek, telefonok és személyes beszélgetések éreztetik, milyen sokat jelent számotokra a közösség akár a plébániátokon, akár országos szinten. Ami Mélykúton és Budapesten a megtelt templomokban érzõdött, az semmi mással nem pótolható. Két ilyen nagytudású, közvetlen fõpásztor tanítása, buzdítása, Gábor atya alázatán is túlcsorduló kisugárzása, hogyan is nyújtható át papírra nyomot betûk által? Leveleitekbõl tudom milyen bánat van szívetekben, amikor betegség, távolság vagy más akadály miatt nem juthattok el soha közénk. Kérem a jó Istent, adja meg nektek összefogásunk kegyelmét otthonaitokba is. Soha ne érezzétek magányt, félelmet, reménytelenséget semmilyen helyzetben.
Elõttem van a kazincbarcikai Erzsike levele, amiben összefoglalta a mélykúti találkozót. Õk hajnali 4 órakor indultak és sajnos mégis lekéstek a rózsafüzér elmélkedéseinket a Szûzanyához, mert 10.50 órakor értek a magas dombra épült templomhoz. Hálavirágjaikat letéve már velük együtt imádhattuk az Oltáriszentséget. Gábor atya mélybõl jövõ elmélkedéseit követték az édesanyák könyörgései és a szebbnél szebb énekek.
Bár a vendéglátóink szinte minden résztvevõt egyenként köszöntöttek a templom elõtt, mégis csak felbecsülni tudtuk, hogy körülbelül 26 helységbõl közel 500 édesanya érkezett a Szent Joachimnak felszentelt templomba, ahol a sok szép szobor között végre megláthattuk és köszönthettük Szent Mónikát is. A Szentségimádás után igazi falusi lakodalomban lehetett részünk, amit a templomot körülvevõ parkban készített a mélykúti nagy létszámú közösség számunkra. Még a diétázókra is gondoltak. Nagy örömmel érkezett közénk Dr. Bábel Balázs érsek urunk és a családias hangulatú szentmise homiliájában így szólított meg bennünket: "Kedves nõvéreim az Úrban!" Az Anyaszentegyház szóban is benne van az anya megnevezés. Részletes tanítást adott arról, hogy az õsegyházban és a mai egyházban is milyen nagy és fontos szerepe van a nõknek. Mivel május utolsó szombatja volt beszélt nekünk a Lorettoi litániáról és a rózsafüzér új titkáról, melyben Jézus meghirdette Isten országát.
A Szentmisét követõen meghallgattuk az örömteli, õszinte tanúságtételeket és a sükösdi csoport gitáros dalait. Köszönjük a Szentléleknek, hogy egész nap annyira-annyira éreztette jelenlétét.
Most pedig örüljünk együtt, hogy Székesfehérváron Kallósné Mónika fiát pappá szentelték a nyáron. Emlékezzetek az 5 évvel ezelõtti boldog híradásra, amikor Tibor szemináriumba ment. Örüljünk, hogy több fiatal édesanyától is kaptunk csatlakozó levelet, egyben vigasztalnám Andreát, hogy ne keseredjen el, ha találkozóinkon a nagymamákat látja többségben. Amíg a fáradt, ráncos, remegõ kezû nagyik kezébõl nem esik ki a rózsafuzér és ilyen nagy számban kérik az imalapunkat apostoli lelkülettel, nem veszhet el az ifjúság. Örüljünk a törökszentmiklósi hírnek: 60 fõvel megalakult a közösségük. A kiskundorozsmai Hidegkútiné 19 édesanya aláírását küldte el belépésük jeleként. Mezõberénybõl Endre atya jelezte a 29 édesanya csatlakozását. Köszöntjük a szabadszállási, enyingi, kaposvári, tarjáni, nagyvenyimi, szentendrei és budapesti új édesanyákat. Ez csak az utolsó pár levél tartalma.
Köszönöm régi tagjaink kedves beszámolóit, a sok verset, imát, rajzokat, kazettákat, fényképeket, bélyegeket és anyagi segítségeteket. Mindkét találkozón jó szívvel adtak hozzájárulást a perselyezésbõl levelezésünk költségeire. Köszönjük szépen!
Augusztus 23-án a kelenföldi Szent Gellért templomban újra összeforrhattunk hálaadásban és könyörgésben. Rendkívül jó elrendezésû, modern templom és tágas kisegítõ helyiségek biztosították kényelmünket. A budapesti édesanyák nagy elõkészítõ munkáját megtoldottátok az otthonról hozott bõséges étel és italkülönlegességekkel. Lelki éhségünket pedig a tõle megszokott végtelen közvetlenséggel csillapította Bíró László püspök úr a szentmisében. Homiliájának lényegét Gábor atya körlevele tartalmazza az õ atyai, szeretõ tanácsaival megtoldva. Az Új Ember-ben a fényképét is láthattátok és idézték püspök urunk szavait "az imádkozó család együtt marad"! Szentmise elõtt itt a világosság rózsafûzért elmélkedtük át. Az agapé után örülhettünk azoknak az ajándékoknak, melyekkel készültetek beszámolóitokban. Nagy sikere volt a miskolci közösségnek, fõleg a korát meghazudtoló édesapának, aki hosszú versekkel kedveskedett nekünk. Köszönjük, hogy Andrea gitárral vidámította szívünket. Érzõdött, hogy mindenkinél a "szív bõségébõl szólt a száj". Örültünk a Jugoszláviából érkezett csoportnak, akiket Péter atya kísért el, fontos volt a gyóntatása és kedves szavai. Gábor atyánk újra a szívünkre kötötte a Szûzanya Szeretetlángja befogadásának fontosságát. A templom gyönyörû dísze volt az oltár körül elhelyezett 19 szebbnél-szebb lobogótok. Bíró püspök úr azt mondta: " nemcsak a lobogókat áldom meg, hanem mindazokat, akik köréjük csoportosulnak." Köszönjük, hogy az egri közösségvezetõ Marika máris átadta meghívását: 2004. augusztus 27-28-án náluk rendezzük meg az országos találkozót. Részletekrõl a következõ körlevélben olvashattok.
2004.04.24.
Drága jó Édesanya Társaim!
Örömmel küldöm nektek Gábor atya húsvét nyolcadában megírt körlevelét és egyben nagyon megköszönjük a szebbnél-szebb képeslapot jókívánságot, amivel erõsítetek bennünket. Hálásan köszönjük és a jó Istentõl kérjük a viszonzást adományaitokért, melyek által 10 év óta zavartalan az évi kétezer levél elküldése.
Elõször is megosztom veletek a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére tett zarándoklatunk élményeit, mert nagyon sok budapesti és vidéki társainkkal hallgathattuk végig az értékes beszámolókat, tanításokat. Én azt a feladatot kaptam, hogy a "Kitartó ima gyümölcseirõl" tegyek tanúságot. Hála Istennek addigra elkészült Gábor atya által a spanyol fordítást figyelembe véve a házastársak imalapja is és Bíró püspök úr a szentmise keretén belül megáldotta, hogy útjára bocsáthassuk azok felé, akik együtt vállalják ezentúl a mindennapi könyörgést gyermekeikért. A fénymásolás romlásának elkerülése miatt felkértük Simon András grafikusmûvészt, hogy készítse el az imalap elejét. Amint megérkezik a kép máris küldöm az imát. Kérem türelmeteket. Köszönjük Ungvárról Erzsébet édesanya által küldött ukrán nyelvû imalapot, amely által máris csoportok alakultak az ortodox és görög katolikus édesanyák bevonásával is. Szojván minden utolsó csütörtökön 50 édesanya van együtt.
Nagy szeretettel köszöntöm mindazokat, akik nemrég csatlakoztak hozzánk és most kapják elõször körlevelünket:
Kiskundorozsmán Hidegkutiné Máriát, Hetényegyházán Etelkát és nagy csoportját, Ecséden Siposné Marikát, Horton Juhásznét, Patakon Russoiné Máriát, Jánoshalmán, Bonyhádvarasdon, Majoson. Besenyõteleken, Révfülöpön az Édesanyákat, Évát és Pannit a XI. kerületben, a vajdasági új csoportokat. Érsekcsanádon február óta együtt vannak a templomban Gál Jenõ atyával az édesanyák imáikkal.
Gratulálunk és szívünkbe fogadjuk a Tatán született kis Piuszt aki anyukájának, Melindának nyolcadik gyermeke. Gyulán köszöntjük a kis Bencét, akiért a múltkori levél óta imádkoztunk. Köszönik szépen! Svájcból Suzanna is örömhírrõl számolt be, mert iker dédunokái születtek! A jó Isten éltesse mindannyiukat.
Köszönjük a szép beszámolókat: Pakson a 75 éves nagymama lelkesen apostolkodik, most 20 éves beteg unokájáért kéri imáinkat. Miskolcon gyarapodik a közösség, új házastársakkal, akik nagyon lelkesek, kéthetente vannak együtt és feltöltõdve indulnak haza a másfél órás együttimádkozás után. Hatvanban él Anna néni, aki beszámolt lánya súlyos balesetérõl és csodás felgyógyulásáról. Hálát adunk Szentesitné Teca infarktusból való felépüléséért Szegváron, Julikáéknál is reménykedhetünk férje életének jóra fordulásában. Kéri Karcsi fiáért imáinkat, hogy ne adja fel félelmében tanulmányait. Imakérés jött még Vecsésrõl pajzsmirigy betegségben szenvedõ családtagért.
Tataházán Marikáék a leégett ház kamrájában villany nélkül, fázva vészelték át a telet, kérjük értük a Szûz Anyát, hogy segítse õket otthonuk felújításainak erejükön felüli munkálataiban. Mélykúton élõ Gáborért is fogjunk össze, akit baleset ért, hogy csonka kézzel is sok jót tudjon tenni és Isten segítségével teljes életet élhessen. Rajkáról jött a levél, hogy tegyük az Úr elé pánikbeteg Zsuzsannát, Gittát édesanyjával és Ákost. Köszönöm a szívecskéket Évcsinek, mert így továbbra is megjelölhetjük a térképen az újonnan csatlakozó településeket, Basáné Erzsikének a kazettát és a saját festményeit, melyekkel megörvendeztetett, a Soproni közösségnek a Szt. Mónika képecskéket és a Szombathelyrõl érkezett nagyböjti elmélkedést.
Bocsánat, hogy ha adós maradok valakinek a válaszadással, vagy köszönetnyilvánítással.
Most pedig részletesebben a Mélykúti találkozóról, ahova május 31-én szombaton várnak bennünket. Menyhárt Sándor atya templomuk igazgatója 10 órától 16 óráig lesz velünk. Rózsafüzérrel köszöntjük a Szûzanyát az édesapjának Szt. Joachimnak szentelt templomban. Szentségimádással borulunk az Úr Jézus elé. A déli agapé után 14 órától velünk lesz Dr. Bábel Balázs érsek úr szentmiséjével és meghallgatja beszámolóinkat, melyekre készüljetek. Hozzátok könyörgéseiteket is! Mélykút megközelítése, mely 40 km-re van Bajától történhet vonattal: a Keleti pályaudvarról 6,35-ös gyorssal. Kiskunhalason átszállás, megérkezés Mélykútra 9.39 órakor. Autóbusszal: ha eléritek Baját, onnan 7.20 órakor és 8.45 órakor megy Mélykútra busz. A templom közel van az állomásoktól.
Visszautazás hasonlóképpen történik. Feltétlenül jelezzétek jöveteleteket a vendéglátás miatt!
A budapesti országos találkozónk augusztus 23-án, szombaton 9 órától lesz 16 óráig. Nagy örömünkre Forgács Alajos atya bocsátotta rendelkezésünkre a Budán lévõ Szent Gellért 2000 fõt befogadó templomát, amely 10 éve készült el. (1115 Budapest, Bartók Béla út 149.) 9 órától rózsafüzér imádkozás. 10 órakor Bíró László püspök úr tartja hálaadó szentmisénket. 12 órakor agapé, amihez újra kérem segítségeteket, a nagy létszámra való tekintettel. Dobozba csomagoljátok az asztalra tehetõ ételt, és mûanyag üvegbe a teát. Minden más kellék lesz. 13 órától várjuk beszámolóitokat és 15 órakor szentségimádásunkkal odatesszük az Úr Jézus elé mindazt, amit elhoztatok szívetekben és leveleitekben.
A Szt. Gellért templom elérhetõ úgy, hogy a Kálvin térig metróval megyünk és onnan a 49-es villamossal. A19-es villamos is abba az irányba megy. Személyautóval, buszokkal könnyen le lehet parkírozni a közelben. Kérem mindannyiotok imáit a találkozók kegyelmeiért.
Isten áldja meg családjainkat:
Szeretettel üdvözöllek Benneteket
Drága jó Édesanya társaim! Kalocsa, 2oo3. január 13.
Tele van a szívem örömmel visszagondolva az elmúlt évben megtapasztalt sok szeretetre, amit megtapasztaltunk akár a találkozóink alkalmával, akár a leveleitek által. Az utolsó körlevél óta sok szép beszámolót küldtetek, és az újonnan csatlakozóknál is tapasztalom a Szentlélek mûködését. Kívánom, hogy mindannyian megérezzétek családotokban a közös ima erejét.
Most pedig megint megpróbálom a lehetetlent, és egy-egy mondatban megosztom veletek az érkezett híreket: Elõször is nagy szeretettel gratulálunk Siposné Enikõnek Debrecen-Józsán, akinek megszületett hetedik gyermeke és fél, hogy nem lesz már ereje az apostolkodáshoz, pedig egy évvel ezelõtt nagyon elhatározta, hogy az õ plébániájukon is megalakítják a közösséget. Sajnálkozik, hogy rendszeresen csak hárman jönnek össze imádkozni. Szerintem nincs oka az elkeseredésre, ez is nagy eredmény. A Vajdaságból kaptunk csatlakozó levelet, ott Keviben terjesztik imalapunkat. Piliscsabán Ráczné Beáta fogott hozzá az imalap sokszorosításához. Leányfaluról Póczáné Rózsika irt, õ nagy lehetõséget lát a lelkigyakorlatos háznál igénybevenni Király Ernõ atyát, aki jó szervezõ. Nagy örömmel értesítettek bennünket Mikepércsrõl, hogy szept. 27-én megalakult náluk is a közösség Szabóné Ágnes vezetésével. Meghatóan olvasom a 86 éves Nusi mama levelét Szentendrérõl, aki már csak imádkozni tud, de milyen jó, hogy minket erõsít imáival. Szabóné Erzsike Izsákról, Rita pedig Soltvadkertrõl jelentkezett. Szegeden új anyuka, Ráczné Ibolya fogott hozzá az imalap terjesztéséhez. Bp., XIV. Kerületbõl Éva szeretne plébániájukon csoportot alakítani. Enikõ Hódmezõvásárhelyrõl írja, hogy õk plakáttal jelzik, mikor van közös miséjük a templomban. Férje hiányolja emblémánkról az édesapa figuráját. Mi nagyon örülnénk, ha az édesapák is hozzánk hasonlóan összefognának gyermekeik lelki életéért, de inkább olyan levelek jönnek, ahol Patríciushoz hasonló apukákért is imádkozni kell még a feleségeknek megtérésért. Gábor atyánál a spanyol szövegek között van olyan ima is, amit házaspár imádkozik gyermekeikért. Akinél megadatott ez az öröm, kérje és küldjük. Köszönjük Balázsiné Ilonka levelét Miskolcról, aki ajánlja, hogy sötétségeink idején forduljunk bizalommal a Szûzanyához és az õrangyalokhoz. Az új vezetõ Tömörné Margitka számolt be Pécs-Hirdrõl, ahol adventben elkészült a lobogójuk. Gyuláról Mariannáéknál hála Istennek bizakodhatunk, végre gyermekáldás van. Másik lánya missziós meghívást érez, imádkozzunk érte! Örülünk az öt gyermekes 35 éves Bianka édesanyának, aki Bp-rõl kérte imalapunkat. Az ecsédi plébánián Ludányiné kezdte szervezni a csoportjukat. Tamásné Ilona Sükösdön lelkesítette be a Szent Anna Klub tagjait, ahol minden hétfõn együtt imádkoznak a plébánián. Nagyon örültem Oláhné levelének Veszprémbõl, mert úgy éreztem a térképen az a vidék nehezebben indul el közösségünk felé. Új jelentkezõ Zsuzsanna is a XXII. kerületbõl, aki máris apostolkodik, mert úgy érzi saját magunkért is fontos az ima, kérve a szülõi bölcsességet. Imáinkat kéri lányáért, akit vallásosán neveltek, de most az állatorvosi egyetemre kerülve féltik a külsõ behatásoktól. Újabb levél Bp-rõl: a 3 gyermekes Ildikó férjével együtt átérzi mennyi küzdelem vár gyermekeinkre és bízik a közös ima megsokszorozó erejében. Némethné Pécsrõl számolt be részletesen csoportjuk élményeirõl, melyeket a zarándoklatokon szereztek. Parádról Annuska meséli el mennyi egyházi rendezvényre jutott el 86 éves édesanyjával együtt. Bp.III. kerület Szentháromság plébániáról írja Judit örömmel, hogy megalakult a közösségük. Reméljük Érsekcsanádon is teljesedik Csordásné vágya és lesznek helyben is társai. Nehéz ez olyan helyen, ahol nincs saját lelkipásztor. Becsüljük meg papjainkat és könyörögjünk hivatásokért! Aranyosapátiból Zoltán irt, akinek már nem él az édesanyja, de imalapunkat átadta egy ottani vallásos édesanyának. Szegedrõl Terike számolt be imáinak meghallgatásáról, úgy érzi fiánál változás következett be jó irányban a hit terén. Kalocsán Terike örömében osztozunk, hogy újra együtt a család szeretetben és láthatja unokáit. Piroska háláját megértjük, hiszen a frontális ütközésbõl épségben került haza fia. Szombathelyrõl Gabriella írja milyen nagy a szereíetéhsége az embereknek. Ezt tapasztalta meg a karitásznál. A gyöngyösi csoport új vezetõjét köszöntjük Dr. Krizsóné Máriát, imát kérnek egy kismamáért és babájáért. Egerbõl Marika örvendeztetett meg 60 perces rádióadásukról készített kazettájukkal, ahol nagyon szépen hírt adtak közösségük lényegérõl. Máris visszhangként csatlakozási és csoportalakítási kérelmek jöttek a környékükrõl. Móráné Marika megint szép beszámolót irt a BENEDIKTUSZ-ban közösségük életérõl. Köszönjük Dr. Róthné Rózsának, hogy új jelentkezõként máris négy barátnõjének átadta az imalapokat. Reméljük a VI. kerületi templomukban mások is hozzájutnak általuk közösségünk imájához. Ungvárról írja Erzsike, hogy István fia, aki lelkipásztor lefordítja Ukrán nyelvre imánkat, így falujukban mindenki imádkozhassa. Nagyon szépen köszönjük! Hasonló jó hírt kaptunk Svájcból, ahol Noémi társunk Baarban lévõ közösségében terjedt el imánk. Marosné Márta unokahúga Oslóba vitte lapunkat, ott lefordította norvég nyelvre és terjeszti az ottani édesanyáknak. Veszprémbõl Oláhné Borbála, mint új belépõ már szép jelzéseket kapott megyéjükbõl. Bárcsak láthatnátok Barsayné Magdika karácsonyi lapját, amit még nyáron vett Rómában. Ez a Szt. Ágoston templom oltárképe, ahol a Szûzanya tartja a kicsi Jézust angyalok körében, elõtte pedig hódol Szt. Ágoston és Szt. Mónika. Kaposváron és Toponáron Kardosné Andrea szomorkodik, mert úgy érzi süket fülekre talál a híradása közösségünkrõl, mert csak heten jöttek össze. Felvetõdött náluk is a férjek bevonása. Természetesen! Ezért imádkozunk naponta az imalapunk tizenharmadik könyörgésében. Hevesrõl írja Szalainé Erzsike "Szinte hihetetlen, de már az elsõ napokban kb. 2o-an vállalták az imát. Most már nem tudom a számát sem mennyien lehetünk: Cursilliósok, Szentlélek Szeminaristák, Házashétvégések, Rózsafüzéstársulati tagok, Hitoktató vagyok és a szülõknek is osztom szülõi értekezleten." Imát kér lányáért, fiáért. Bodnárné Júlia menye meghalt, árván maradt 18 éves Alexandráért kéri imáinkat. Újabb levél a veszprémi Regina Mundi plébániáról Gubiczáné kéri imalapunkat. Jugoszláviából Csantavérrõl jött az örömhír Király Rózsa vezetésével megalakult az imacsoport. Köszönjük a kazincbarcikai édesanyák levelét, amelyben Dr. Medvegy János apát úr ünnepi beszédjét 52-en írták alá "Szüless meg híveid szívében újra. Legyen mindannyiunk szíve a Te jászolod. Add, hogy felejtsünk el minden bántást, merjünk példád szerint mindent újrakezdeni, legyünk bátrak a tanúságtételben, váljunk szereteted élõ jeleivé". Hálásan köszönjük mindannyiotoknak azt a sok-sok szép karácsonyi üdvözletet, verset, idézetet és bélyegadományt. Gondoljunk naponta a betegeinkre, a félelemben élõkre, az árvákra és özvegyekre! Kalocsán négy társunk már odafönt imádkozik: Csadáné Erzsiké, Gillichné Veronka, Dánielné Ilona és Nagyné Magda. Ezentúl a kalocsai édesanyák minden hó 27-én az esti szentmise keretében adnak hálát abban a templomban, amelyikben esti szentmise van.
Most pedig a tervekrõl: Ne feledjétek a Gyümölcsoltó Boldogasszony zarándoklatot a budai Magyar Szentek Templomába márciusban. A Szt. Mónika Közösség vidéki lelkinapja május 31-én szombaton lesz lo-16 óráig Mélykúton. Ott avatták fel Szt. Mónika szobrát. Nagyon nagy szeretettel várnak mindenkit. Jelezzétek, hányan jönnétek: Plébánia Mélykút 6449. Tel: 77/46o-125. Az országos nagytalálkozó augusztus 23-án lenne valamelyik bp-i templomban. Kérjük javaslataitokat, hol tartsuk?
Sok szeretettel köszöntelek mindannyiotokat Isten áldását kérve családjainkra:
Kalocsa, 2002. szeptember 21.
Drága jó Édesanya társaim!
Hálát adok az elmúlt hónapok sok öröméért, a két csodálatos találkozónkért, a beszámoló és új csatlakozók levelekért, imáitokért, szeretetetekért, amit oly sok formában kinyilvánítotok személyes találkozásunk, telefonbeszélgetések és írásaitok által. Nagyon köszönöm adományaitokat, a bélyegeket, mert egyre több boríték tornyosulhat elõttem, melyekben küldhetem Gábor atya körlevelét.
Könnyû a dolgom, mert mindkét találkozónkról olyan részletes és átfogó beszámolót fogalmazott meg két társunk is, hogy csak ezekbõl kell addig idéznem, amíg a géppapír megengedi. Az elsõt az egri csoportvezetõ Marika jelentette meg a "Katolikus Hang"-ban. Ebben az évben július 27~én, szombaton, Budapesten a Városmajori Jézus Szíve templomban került megrendezésre az országos találkozó. Dr.Bíró László püspök úr, Lambert Zoltán kanonok úr és Róna Gábor jezsuita atya nyújtott lelki támaszt, gyónási lehetõséggel segítették megtisztulásunkat. Programunk délelõtt 9 órakor kezdõdött a rózsafüzérrel. Ezt követte a szentmise, melynek keretében Dr. Bíró László szentbeszédében többek között megemlékezett Szt. Annáról és Szt. Joachimról, Jézus Krisztus nagyszüleirõl. Õk idõs korukban is szeretetben éltek, azért maradtak ma is hitelesek, mert életük átlátszó, tiszta volt. Legyünk mi is hozzájuk hasonlóak. Beszélt a családi élet szentségérõl, arról, hogy a házasság Istentõl való intézmény. Történelemformáló erõk vagyunk. Imáinkkal olyan embereket formálhatunk, akiket átjár - átragyog az Isten. Felelõsek vagyunk mindazokért, akikért imáinkat mondjuk. Egy budapesti beteg édesanya férjével elkészítette találkozónkra Magyarország térképét, melyen kis piros szívekkel jelölték meg azokat a helységneveket, ahol már mûködik Mónika közösség, ahova eljutnak körleveleink. Örömteli szívvel éreztük és láttuk, hogy a térképen kevés az üres terület. Ezt követte a közösségi zászlók felszentelése, megáldása. Hat szebbnél-szebb zászlót hoztak, melyeket tavaly óta készítettek a szorgos édesanyák. A szentmise után az agapé következett. A közösen megterített asztal öröme, az egymás iránti szeretet és tisztelet meghatódottsággal töltött el bennünket. Itt alkalom volt az ismerkedésre és az ezt követõ tanúságtételeknél is, ahol sok édesanya számolt be az ima erejérõl, hogyan tapasztalták meg Szent Mónika imájának hatását gyermekeik életében. A szentségimádás méltó befejezése volt ennek a gyönyörû napnak. "Újuljunk meg Istennel való kapcsolatunkban" hangsúlyozta Bíró püspök úr. "Éljünk világos, átlátszó életet. Gondoljunk Szentatyánkra, akit sokan szentként tisztelnek, és bár beteg, meggyötört, idõs ember, mégis hallgatják, figyelnek szavára, mert élete tiszta, átlátszó és hiteles." Köszönjük Zoltán atyának, és a drága, idõs, beteges vendéglátó anyatársaknak és minden résztvevõnek a segítségét. A zarándoklat mindig áldozatokkal jár, de sok kegyelem forrása.
A második találkozónk csatlakozott a Kalocsa-Kecskemét egyházmegye 1000 éves jubileumi ünnepségeihez. Számítottunk rá, hogy mindenfelõl jöttök és megalakulásunk 10. évfordulóján együtt adunk hálát. Kimondhatatlan öröm volt, hogy közel ezer édesanya jött el, és a jezsuita templomtól körmenet formájában mentünk a Főszékesegyház elõtti térre. Köztük voltak a kazincbarcikai édesanyák is, akik hajnali 4 órakor indultak, mert az õ különbuszuk jött legtávolabbról. Farkas Erzsike köszönõ-beszámoló levelébõl idézek, amit eljuttattam az érsek úrnak is. "Pontban 11 órakor megszólalt az egyházmegye összes harangja. A tömeg felállva köszöntötte a bevonuló egyházi vezetõket, Karl-Josef Rauber nuncius urat, Paskay hercegprímás urat az ország minden érsekét, püspökét, és a hosszú sorokban érkezõ papságot, majd nagy taps közepette üdvözölte Dr. Bábel Balázs érsek úr, Szalay István az egyházakért felelõs államtitkárt, Mádl Ferenc köztársasági elnököt feleségével és Orbán Viktor volt miniszterelnökünket feleségével. Külön üdvözölte a jubiláló Szent Mónika közösség tagjait is. A Szent Korona másolata, az élõ virágokkal kirakott virágkompozíciók és a nap sugarai szívet melengetõ egységgé formálták a hatalmas tömeget. Megható volt érezni a csendes egységet, az együtt imádkozást, a hálát. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta a szentbeszédet. A szentmise után a több ezres tömeg vendéglátása az utcákon felállított sátras asztaloknál zavartalanul történt. A Mónikás csoportok zászlóikkal a jezsuita templomhoz vonultak. Itt a templom melletti zárt kertben felállított asztalok roskadásig megtelve ételekkel és italokkal vártak bennünket. Földi táplálékunk vétele után bementünk a csodálatos templomba és lobogóinkat az oltár elé helyeztük. Róna Gábor jezsuita atya köszöntött bennünket, aki maga is csodálkozott, hogy a 10 évvel ezelõtti gondolatból milyen sok égõ és csiszolt kõ vált, élõ édesanyák és nagymamák csoportjaiból, Szent Mónika követõivé. Lelki templommá váltunk, az édesanyák szívében lángra lobbant a Szentlélek. Itt is sok édesanya társunk osztotta meg tanúságtételeivel tapasztalatait. Kazincbarcikáról Juhászné Magdika mesélte el megalakulásuk és imaóráik részleteit. Végezetül Nédeczky György: Mi lesz veletek gyerekek? címû versét szavalta el. Meghatottan hallgattuk a gyermekeinket, unokáinkat fenyegetõ megannyi veszélyt. Helyhiány miatt nem lehet felsorolni és fel sem tudtuk mérni, mennyi helyrõl érkeztek a találkozóra, de nagy öröm volt látni a színültig megtelt templomot, bízni abban, hogy imáink meghallgatásra találnak. Mindkét találkozón a tíz év alatt megírt több ezer levél és a friss könyörgéseitek is az oltár elé kerültek. Hisszük, hogy kellõ idõben meghallgatást nyernek. A szentségimádási óra következett, ahol a könyörgéseket más-más csoportok végezték. A szentségi áldás után, amit családjainknak elvihettünk elbúcsúztunk egymástól, de a közös ima naponta összeköt bennünket. A kazincbarcikai levél szerint õk éjfélre értek haza. Az úton még gépkocsivezetõjük lelkét is fölforrósították, aki büszkén vállalta, hogy ezt a közösséget minden évben elviszi a Szent Mónika találkozókra. Erzsike levele így végzõdik: "Édesanyáékét, szívünk reménységét életünk végéig kérjük, védje meg gyermekeinket a világ bûneitõl, adjon nekik élõ hitet, segítsen bennünket, hogy imáinkban kitartóak legyünk és sokan megérezzék a hívást közénk."
Látjátok nekem elég volt idézni leveleitekbõl és most megint csak megköszönöm mindazoknak, akik segítséget nyújtottak ennek a nagyszabású rendezvénynek a zavartalan lebonyolításában. Mindannyian ott voltunk együtt, egy sem hiányzott közületek még az égbõl is mosolyogva néztek le ránk, azok akik a tíz év alatt már közelebb jutottak a Mennyei Atyánkhoz. Az ünnepkör miatt sok helyen jelent meg rólunk újságcikk, rádió-TV mûsor és ezek hatására megint sok csatlakozó levél érkezett.
Nagyszerû kezdeményezés a kiskunmajsai édesanyák részérõl, hogy az iskolai szülõi értekezleteken minden osztálynál hírt adnak imaösszefogásunkról az édesanyák elõtt és osztják az imalapot. Náluk is szép hálaadó szentmisével ünnepeltek augusztus 27-én, lelkipásztoruk személyesen tette fel kitûzõiket és a tortaevés sem maradt el.
Folytatván örömeinket: levél érkezett Szolnokról Máriától, így gratulálunk és a jó Isten áldását kérjük rájuk 50. házassági évfordulójuk alkalmából. Fényképes értesítésrõl láthattuk meg Rubovszky Borbála Máriát, aki Budapesten született meg éppen akkor, amikor mi itt Kalocsán ünnepeltünk, õ tehát a közösségünk jubileumi kisbabája! Isten éltesse sokáig! Legyen szüleinek sok öröme benne. Ungvárról pedig a harmadik boldog hír: Erzsike fiát Istvánt június 27-én szentelték áldozópappá. Kísérje az Úr áldása szolgálatát, imádkozzunk továbbra is papi és szerzetesi hivatásokért.
Imáinkat kérik még Hatvanból lelki betegségben szenvedõ Rolandért és budapesti Nóriért is. Segítséget kér Zsuzsika Pécsrõl, akinek a lánya (egyetemista) albérlõ Budapesten és várna egy diáklányt társnak a költségek miatt. A lakás a Mûegyetem és a Kertészeti egyetemhez van közel (telefonja: 06-30-433-56-58.
Dr. Bábel Balázs érsekünk küldi nektek ezeket a jubileumi emlékfûzeteket, nagy szeretettel. Köszönöm eddigi hûségeteket, elindulunk Közösségünk második 10 évének imahadjáratára.
Kalocsa, 2002. április 23.
Drága jó Édesanya társaink!
Elõször is nagyon megköszönöm azt a sok jókívánságot, szép verseket, idézeteket, melyekkel, húsvét alkalmával megajándékoztatok bennünket.
Köszöntöm mindazokat az édesanyákat, akik az elmúlt körlevél óta csatlakoztak hozzánk, hogy imáikkal erõsítsék közösségünket. Hálásan köszönjük bélyegadományaitokat és kitartó imáitokat. Ami január óta történt arról röviden annyit, hogy az idén is meghívást kaptunk Budára a Magyar Szentek Templomában megrendezett Gyümölcsoltó Boldogasszonyi zarándoklatra. Kalocsáról, Bátyáról és Dusnokról 50 édesanya ment fel külön busszal és hallgathatta az értékes beszámolókat. Örülhettek az ország minden részérõl egybegyûlt és gyermekeinkért imafelajánlást tevõ lelki adoptálásnak. Bíró püspök úr homiliájában a Szûzanyánkkal való szorosabb kapcsolattartás fontosságára hívta fel a figyelmet. A mi közösségünk is bemutatkozhatott és több száz imalapunk talált gazdára. Ápr. 2-án a MTV1 vallási műsorában hallhattuk Dr. Némethné Erzsébettel, a soproni csoportvezetõnkkel és Rogácsné Piroskával a dusnoki vezetõvel készített riportot. Sajnos nincs mód, hogy a sok-sok levélbõl idézzek, amiben beszámoltak az elmúlt negyedév alatt, de pár gondolatot mégis megosztanék veletek:
Örüljünk együtt, mert Klárikának Bp-en nem kellett végrehajtani a tüdõmûtétet, a szakmári édesanyáknak hálát mondunk mert ki tudtak imádkozni kicsi falujukból papi hivatást. Két édesanya is kéri imáinkat fiaikért, mert több éves kapcsolatuk szakadt meg és féltik õket mi lesz most velük.
Debrecenbõl két kismamáért kérik imáinkat, ahol veszélyben vannak a kisbabák, pedig már nagyon szeretnének gyermekáldást.
Egy édesapa botlása miatt börtönbüntetésének letöltése miatt családja ki ne vesse õt szeretetébõl, hanem megbocsátva türelemmel visszavárják maguk közé reményt adva neki. Ukrajnában élõ édesanyatársaink osztják meg fájdalmukat, mert hat /16-11 éves/ fiú katonai lõszert talált, amely felrobbanva borzalmas roncsolásokat végzett rajtuk, imádkozzunk értük és szüleikért és Hegyeshalomban súlyos beteg Ákosért is. Köszönöm a sombereki édesanyák beszámolóját, ahonnan így ír Fenyõsiné Anna: " Minden hónap 18-án 18 órakor találkozunk. A fiatal édesanyáktól kezdve idõsebb nagymamákig minden korosztály képviselteti magát. Nagyon összekovácsolódott a közösségünk, nincs szebb, mint mikor 40 lelkes édesanya szájából zeng az ének. Imák, elmélkedések, könyörgések váltják egymást. Havonta van új forgatókönyv állandó és változó részekkel az ünnepkörnek megfelelõen. ÁLLANDÓ rész: Miatyánk, Üdvözlégy, Felajánló imánk, Ének: Édesanyánk drága gyöngye és a Szent Mónika napi ima. VÁLTOZÓ rész: Oltáriszentség köszöntése, ének: Jézus szívéhez, Egy csokor ima, Szent József litánia, Szt. József ének, Szent Sebek rózsafűzér, Böjti gondolatok, Ének: Áll a gyötrött. A találkozójuk állandó résszel fejezõdik be: Egy keresztény édesanya imája, Gyermekeink õrangyalához, Úrangyala, Csendes alkony." Ez volt márciusban!
Azért írtam le havi összejöveteleik programját, mert többen kérdezték, mivel töltik ki máshol a csoportok az imaórájukat. Talán ez segít, de van, ahol szentmisével kötik össze, vagy egy tized rózsafüzért mondanak az ima mellé és inkább gondjaikat osztják meg. Minden jó, ami egymással és Istennel összeköt bennünket.
Most rátérnék nyári két találkozónk programjára: Július 27-én, szombaton reggel 9 órára gyertek Budára, a Városmajori Jézus szíve templomba, mert Bíró püspök úr 10 órától tartaná hálaadó és könyörgõ szentmisénket. Délben el kell mennie az ország más vidékéra. Rózsafüzérrel kezdenénk az összejövetelünket, hogy meggyónhassunk ez alatt és a leírt könyörgéseinket az oltárra tehessük, aki nem tud eljönni levélben is elküldheti. Szentmise után közösen terítjük meg az asztalokat, otthon elkészített és lehetõleg dobozba csomagolt édesség, vagy sós süteményekkel, pogácsával. A meghívó közösség kis létszámú így most lehetõségünk lesz a közös vendéglátásra. Papírpohár és szalvéta lesz, de mindenki hozzon mûanyag üvegben teát, amit asztalra tesz, így semmi gond nem lesz. Délután kerülne sor a tanúságtételekre és a Szentségimádásra. 16 óráig lehetnénk együtt, de akik ráérnek maradhatnak tovább is. A templom címe: XII. kér. Csaba u. 5. / A Moszkva tértõl nyugati irányba nyíló utca. Pár perc séta./
A másik találkozóra augusztus 25-én vasárnap várunk benneteket ide Kalocsára, hogy megünnepeljük megalakulásunk 10. évfordulóját. Ide nehezebb a közlekedés, így 10 órakor találkozunk a Szent István úton lévõ Jezsuita templomban. Innen vonulunk át lobogókkal a Fõszékesegyház elõtti térre, hogy ott együtt ünnepeljünk az ezer éves Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye jubileumi szentmiséjén. Itt több ezer fõs tömegre kell számítani és az egyházi és országos vezetõk miatt nagy lesz a biztonsági intézkedés. A szentmise után mi visszamegyünk megalakulásunk templomába, mert ott jobban tudunk egymásra figyelni. A kalocsai édesanyák készítik el a szeretetvendégséget és itt is délután kerülhet sor a beszámolókra és meghittebb Szentségimádásra, 16 órai áldással.
Nagyon nagy szeretettel várunk benneteket mindkét helyre és kérjük a Szentlélek kegyelmi ajándékait, hogy megerõsödve térhessünk otthonainkba.
Levelem végére megérkezett Éva levele Pilisborosjenõrõl, melybõl idézek: "Óriási dolognak tartom a mi imamozgalmunkban a levelezést és az országos találkozókat! Tartani kell a lelket az édesanyákban, kellenek az együttimádkozások, a zarándoklatok, a lelkigyakorlatok! Úgy érzem, hogy mégis a legfontosabb a helytállásunk a családban, a közvetlen környezetünkben. Akárhogyan is alakulnak a dolgok, a jövõben még inkább szükség lesz arra, hogy világnak felmutassuk a keresztényi szeretetet, áldozatkészséget, becsületességet, határozottságot és az ebbõl fakadó erõt és derül. A világnak úgy érzem nem elég látni a szép zászlós körmenetet, a zsúfolt templomot! Nem elég a templomban imádkozni! Életünknek kell még inkább imádsággá válni!
Remélem, hogy a sok édesanya még tudatosabban elfogadott szenvedése hozzájárul a mozgalmunk és családjainak megerõsödéséhez, a világ jobbításához!"
Ettõl szebben én sem tudnék elbúcsúzni.
Ne feledjük a Jézusunk feltámadásából áradó reménységet és nyitott szívvel készüljünk a Pünkösdi erõ befogadására.
Isten áldja meg családjainkat!
Szeretettel:
Hálát adok Istennek mindazért a sok kegyelemért, amit közösségünkön keresztül adott nekünk az elmúlt esztendõben. Köszönöm nektek a hozzánk való csatlakozásotokat, fáradozásotokat, minden áldozatotokat és hûségeteket az imában.
Megpróbálom az utolsó /szeptemberi/ körlevél óta küldött leveleitek morzsáit elküldeni nektek, ami az elõttem fekvõ 55 levél és szebbnél szebb képeslap láttán lehetetlennek tûnik: A debreceni édesanyák karácsonyi levelébõl fogadjátok Suenens bíboros idézetét "Urunk, adj nekünk szemet, hogy a Gyermekben felismerjük Isten mosolyát. Adj nekünk új szívet, hogy befogadjuk õt, hogy megértsük üzenetét. Végül adj erõt, élõ lelket, hogy az Úr nyomában járjunk egész életünkön át." Megérkezett tõlük a csomag is, melyben számítógépes címzéseiket küldték el több évre elõre elkészítve. Nagy könnyebbség ez nekem, köszönöm szépen. Városukban a harmadik templomban is Józsai plébános úr kérésére új csoport alakításához fogott Siposné Enikõ. 6 gyermekes hitoktatónõ. Kéri imáinkat, hogy "az ottaniak szívét megérintse á jó Isten, ne engedjék elvakíttatni magukat a világ és annak fejedelmei részérõl.
Kalocsa, 2001. szeptember 15.
Drága jó Édesanya társaim!
Bizonyára nagyon távolinak tûnik az utolsó (májusi) körlevél szétküldése, de magamról tudom, hogy a nyári felfokozott tennivalóink a családban nem is lettek volna alkalmasak a levelezgetésre. Hála istennek azért mégis 40 helyrõl jött beszámoló és új jelentkezés is. Ezekre most nem válaszolnék, mert odatettük minden kérésteket, hálaadásotokat a találkozóinkon az oltár elé. Hisszük, hogy a találkozó kegyelmeit mindenki megkapta.
Kalocsáról május 26-án Pécsre és augusztus 25-én Budapestre is különbusszal jutottunk el és nagyon köszönjük mindkét helyen a szervezéssel és vendéglátással járó fáradságát Pécsett Kõvesi atyának, Ágikának és Annáéknak, Budapesten pedig Christ atyának, Máriának, Magdikának és minden segítõnek, nagyon sok szeretetben volt részünk, Pécsett már a várost jelzõ táblához elénk jöttek az édesanyák és kalauzoltak bennünket, hogy megismerhessük a város nevezetességeit, legfõképpen a gyönyörû Bazilikát. Onnan a találkozó színhelyére a Szûz Anyának szentelt Pécs-Szabolcsi templomba mentünk. Megtelt a templom a helybeli, környékbeli és az ország 17 más helyérõl jöttékkel. A kedves fogadtatás után az örvendetes rózsafûzérrel fordultunk Szûz Anyánkhoz, hogy közbenjárását kérjük szükségeinkben, majd az Úr Jézus Oltáriszentségi jelenlétében engeszteltünk és könyörögtünk egész magyar hazánkért. Szebbnél-szebb énekekben forrtunk össze az elõimádkozó édesanya társainkkal. A szentségi áldás után átmentünk a plébániára, ahol nagyon családias vendéglátás következett, jó alkalom az ismerkedésre. Visszatérve a templomba Gábor atya a Szûzanya Szeretetláng elterjedésérõl, az elsõ országos találkozóról számolt be és az Isteni Irgalmasság füzetecskének tartalmát ismertetve annak megvételét is lehetõvé tette. Ezt követte a nagykozári, vasasi, budapesti-újpalotai, gyulai, hódmezõvásárhelyi és a gyárvárosi csoportok beszámolója, örömmel hallgattuk a tanúságtételeket.
A nap fénypontja következett, az 5 papos szentmise Verner Imre kanonok úr vezetésével. Nagyon köszönjük az énekkar színvonalas közremûködését és a homília is felejthetetlen lesz, mert olyan megható történeteket ismertünk meg szent asszonyokról, amelyekrõl eddig nem is tudtunk. Verner atya visszaemlékezett Ostiai útjára, ahol megtalálta Szt. Mónika emléktábláját, aki ott halt meg. A temetésén kívánságára nem volt szabad sírni, de az elkövetkezõ két napban Szent Ágoston bezárt szobájából szüntelen zokogás hallatszott. Buzdított bennünket, hogy a Szûz Anyához és Szt. Mónikához hasonlóan legyünk képesek mi is teljesen Istennek átadni gyermekeinket. Felidézte még Szt. Gergely pápa édesanyját Szt. Szilviát, aki bencéssé lett fia rendjének átadta palotáját. Milyen lehetett az az édesanya, akinek a fia a gregorián énekekkel ajándékozta meg az egyházat. De példaképpen ott van Donna Vica, Szt. Ferenc, vagy Margit, Don Boscó édesanyja is, akik óriási részt vállaltak fiúk szentté válásában. Minden kornak meg vannak az édesanyái, akik szentté imádkozhatják, önfeláldozásukkal Istenhez segíthetik övéiket. A szentmise után a virágok közé hímzett, bekeretezett emblémánk átnyújtásával köszöntünk meg kanonok úrnak, hogy eljött közénk és úgy éreztük, hogy az idõs, törékeny atya kicsit gyermekeink lelki nagypapája lett. További tanúságtételek következtek, majd Gábor atya vezetésével az Irgalmas rózsafüzérrel zártuk együttlétünket. Útközben még meglátogattuk a Szt.Ágoston templomot, hogy ereklyéje elõtt tiszteletünket tegyük és a gyárvárosi közösség templomában vettünk búcsút a pécsi édesanyáktól.
Az augusztus 25-i Budapest Avilai Nagy Szent Teréz templomban megrendezett találkozóra 39 városból és faluból érkeztek az édesanyák és persze a fõváros szinte minden kerületébõl. Christ György plébános úr és Gábor atya köszöntése után itt a dicsõséges szentoivasót imádkoztuk, hogy égi anyánk közbenjárását kérjük sok sok, szinte megoldhatatlan élethelyzeteinkhez. Ezt követte az Oltáriszentség dicsõítése imáinkkal és szép énekeinkkel. Déli harangszóra a legszentebb áldozat bemutatásához nagy örömmel, tisztelettel köszöntötték virágcsokrokkal Veres András püspök urat, a magyar püspöki konferencia titkárát és Gábor atyát, aki 9 év óta vezetõje közösségünknek. Püspök úr mély tanításából idéznék, aki a keresztény nõ - feleség - édesanya hivatásáról beszélt. Teljesen tönkretették a nõk önazonossági tudatát, mert félrevezették õket. Nem a keresztényi értékeket látják fontosnak. Kérte, hogy az ittlévõ asszonyok mutassák meg Isten tervét társaiknak, mert a csúnya nem tudja, hogy csúnya, míg szépet nem látott. A feleségek legnagyobb értéke a szeretõ önátadás. Sajnos napjainkban sem szüzesség, sem az anyaság nem népszerû, ezért nagy a mi felelõsségünk. Isten az emberiség fennmaradását az anyákra bízta, aki 9 hónapig saját testükben adnak helyet Isten teremtõ művének. A gyermekeknek is a legnagyobb és legjobb biztonság a házasságban van, mely szentségi kötelék és ahol a szeretet gyakorlása visszavonhatatlan. Ezt kell tudatosítanunk fiataljainkban. Adni és elfogadni. Nagy próbatétel. Esendőségünk miatt csak Isten segítségével lehetséges, de a tökéletességre még így sem juthatunk el. A legszebb hivatás az anyaság, ezért egy idõre fel kell tudnunk adni más világi hivatásainkat, de fõleg a karriert. Csak annak a népnek van jövõje, ahol vannak áldozatos anyák, kérjük ehhez a Szûz Anya segítségét is.
A tanítást szinte megkoronázta a gyönyörühangú énekesnõ AVE MARIA-ja, amivel megajándékozott bennünket. Mindkét találkozón a leveleitek mellé még odakerült a több száz írásos könyörgés is, amelyek tele voltak hálával és reménységgel. Hiszünk ebben a mi imaösszefogásunkban. Nagyon köszönjük a vendéglátóink bõséges szeretetlakomáját, ahol a legnagyobb ellenség a gyorsan múló idõ volt, mert sietni kellett vissza a templomba. Gábor atya a Madridból (közösségünk szülõföldjérõl) érkezett híreket ismertette, ahol hozzánk csatlakozva ma õk is összegyûltek közös imádkozásra. Ezeket az országos találkozókat ugyanis a magyar édesanyák kezdeményezték. Nagy lelkesedéssel, tapssal fogadtuk a csoportok bemutatkozását, nyíregyházi, kiskunhalasi, rákoscsabai, debreceni, soproni, pilisborosjenõi, váci, kiskunmajsai, pécsi és szilvásváradi édesanyákat. Hálánkat fejeztük ki Veres püspök úrnak is emblémás képünk átadásával és mivel neki már nincs édesanyja, pedig csak 42 éves, kértük, ha ránéz a képre merítsen erõt imáinkból, amelyek mától õérte is az égbe szállnak. Megkaptuk Gábor atya elbocsátó áldását, adja Isten, hogy távollévõ társaink is részesedjenek belõle.
Minket még Gábor atya testvére és felesége, aki szintén közösségünk tagja szép körutazásban részesített Budán és Pesten, majd megismerhettük a Szt.István Bazilikát. Köszönjük adományaitokat, mely lehetõvé teszi a körlevelek postázását. Ez negyedévenként 18.000 Ft. Négy édesanya is felajánlotta a levélcímzéssel járó munka elvégzését számítógéppel. A mostani borítékot már Aliz címezte Debrecenben. Egyre több helyrõl érkeznek csatlakozási szándékok és alakulnak új csoportok. Imáitokba ajánlom súlyos beteg társainkat, a hirtelen megözvegyült, vagy elhagyott anyákat, akikre minden teher ránehezedik. Imádkozzunk papjainkért, új hivatásokért, de a családapákért is, hogy segítse õket Isten testileg, lelkileg, mert nagy a világ kísértése számukra. Imádkozzunk a terrorizmus áldozatiért és az emberiség jövõjéért. Hálát adva mindenért és mindannyiotokért, isten áldását kérve családjainkra szeretettel: