design_element1 Szent Monika - Kereszteny edesanyak kozossege design_element3 design_element4 design_element5 design_element6

Szent Mónika

Keresztény édesanyák közössége | szentmonika@szentmonika.hu

2002.január

Drága jó Édesanya társaim !

Hálát adok Istennek mindazért a sok kegyelemért, amit közösségünkön keresztül adott nekünk az elmúlt esztendõben. Köszönöm nektek a hozzánk való csatlakozásotokat, fáradozásotokat, minden áldozatotokat és hûségeteket az imában.

Megpróbálom az utolsó /szeptemberi/ körlevél óta küldött leveleitek morzsáit elküldeni nektek, ami az elõttem fekvõ 55 levél és szebbnél szebb képeslap láttán lehetetlennek tûnik: A debreceni édesanyák karácsonyi levelébõl fogadjátok Suenens bíboros idézetét "Urunk, adj nekünk szemet, hogy a Gyermekben felismerjük Isten mosolyát. Adj nekünk új szívet, hogy befogadjuk õt, hogy megértsük üzenetét. Végül adj erõt, élõ lelket, hogy az Úr nyomában járjunk egész életünkön át." Megérkezett tõlük a csomag is, melyben számítógépes címzéseiket küldték el több évre elõre elkészítve. Nagy könnyebbség ez nekem, köszönöm szépen. Városukban a harmadik templomban is Józsai plébános úr kérésére új csoport alakításához fogott Siposné Enikõ. 6 gyermekes hitoktatónõ. Kéri imáinkat, hogy "az ottaniak szívét megérintse á jó Isten, ne engedjék elvakíttatni magukat a világ és annak fejedelmei részérõl.

"Losákné Erzsike számolt be Ungvárról, akinek fia féléves papi gyakorlatát tölti Rahón, ahol azonnal megszervezte a 40 fõs Mónika közösséget. Máris elhatározta, hogy papként bárhova kerül, mindenütt összefogja majd imánkkal az ottani édesanyákat. A fertõdi közösség vezetõje jókívánságuk után odaírta: októberben múlt 1 éve, hogy minden utolsó vasárnap délután együtt imádkoznak. Homoródról számolt be Kedves János sok elhivatottságáról, hiszen fõiskolai tanulmányai mellett foglalkozik a fogyatékos emberekkel, a szenvedélybetegekkel és idõsekkel, de lelkesen terjeszti imalapunkat is. Isten áldása kísérje munkáját. Erzsébet szomorúan írja Tamási-Pariból közösségük az elmúlt években megfogyatkozott, nincs utánpótlás. Ima erõsítést kérnek családjaikért, unokáikért. Köszönjük a pilisborosjenõi édesanyák üdvözletét, akik a sziklakápolna Szent István termének szószéke fölötti szentírási résszel kívántak boldog ünnepeket. Kedvességük jele, hogy mindenki saját kezûleg is aláírta. Éva társunknak az a javaslata, hogy a találkozókon kívül jó lenne még valahogyan alkalmat adni lelki nap megtartására is, ahol kisebb csoportokban meg tudnák beszélni az édesanyák gondjaikat, így erõsítve egymást. Van-e valakinek ebben a kivitelezésben javaslata. Ki tudná ezt felvállalni, hogy következõ körlevelünkben hírt adhassunk errõl. Bizonyára országos szinten 40-50 fõ jelentkezõ lenne közülünk, aki erre is tudna idõt és pénzt áldozni. Biztosan sok kegyelem forrása lenne egy ilyen együttöltött nap is. A váci édesanyáknak is köszönjük, hogy mindannyian aláírták a jókívánságokat. Osztozunk a keceli Marikáék örömében házszentelõjük miatt.
Palotayné Marianna panaszolja, hogy többszöri próbálkozása ellenére sem sikerül csoportot alakítania plébániájukon. Nem kell elkeseredni, tudom sokatok vágya a közeletekben is társakra találni és apostoli lelkületeteket a jó Isten sokra értékeli ,de nem szabad bánkódni, ha mégsem sikerül. Nagyon sok felé van egyedül imádkozó társunk, aki csak a körlevelek és a találkozóink hírével kell, hogy beérje. Akkor is nagyon értékes számunkra a napi imáitok. Egerbõl Sárika hálás szívvel írja: évek óta elõször lesz igazi szép ünnepük, mert két fia imáink hatására kibékült egymással és végre együtt lehet a család. Vastag boríték érkezett Rajkáról és levelüket szó szerint idézem: "Köszönjük a sok állhatatos imádságot és a jó Isten kegyelmébõl a sok gyógyulást. Mi itt a határállomáson imádságként felajánljuk minden nappalos, de különösen az éjszakai szolgálatunkat a magyar és szlovák édesanyákkal együtt a családokért, a gyermekekért és a világ békéjéért" mellékletként pedig 3 oldalnyi aláírás. Ilyen levél bizony örömkönnyeket csal az ember szemébe. Zánkáról is boldog levélben számolt be társunk arról, hogy a 33 évi ima gyümölcseként férje beleegyezett az egyházi esküvõjükbe. Hála legyen Istennek ezekért a csodákért, kitartásért. Rábacsanakról Rita küldte el a fényképet örömükrõl, amelyen Dr. Takács Nándor püspök úr /falujuk szülötte/ mutatta be aranymiséjét. Móráné Marika beszámolóját olvashattuk a BENED1KTUSZ lapban, ahol õ írt a nyári budapesti találkozónkról. Köszönjük Nyíregyházán Ilonkának is a találkozónkról készített fényképeket. Ibolya Szolnokról küldött egy újságcikket arról, hogy a POKÉMON számítógépes játék milyen alattomosan rombolja gyermekeink lelkét. Vigyázzunk a világ rafináltságaira! Mária kérdezi Bajáról ugye nem felejtjük el belefoglalni napi imáinkba a megszületendõ gyermekekért való könvörgésünket? Perbálról Klárika írja :"Néha elcsüggedek, mert nagy nyomorúságot kell hordoznom, imádkozzatok értem, hogy szabadítson meg tõle a mennyei Atya. Hosszú évek óta kínlódom. Nem látok kiutat!" Továbbítom felétek segélykiáltását. Köszönet a Budajenõrõl jött sorokért, a mélykútiak munkájáért, amit a karitász csoportjukban végeznek. Kecskeméten Katika kéri fohászainkat gyermekeiért, akiket egyedül nevel. Hasonló a sorsa Ilonkának Debrecenben, de nagyon hálás, hogy újra hitoktathat és szervezheti a Mónika közösséget. Köszönjük még a kiskunmajsaiak, a szil vas váradiak, az oroszlányi közösség és sok bp-i édesanya lapját. Urbánné Erzsike válságba jutott családjáért kéri imánkat. Átadom a szekszárdiak, a kiskunhalasiak a szentkirályi csoport jókívánságait. Köszönöm nekik és másoknak is a bélyegadományokat. Gondoljunk beteg édesanya társainkra, Marosné Mártára, akinek újra kellett mûteni tüdejét, Kastalvné Ellára, Évcsire, aki Túrmezei Erzsébet szép versét küldte el nekünk, a kalocsai Annuskára kezeléseinek sikeréért és a hartai Mariska nénire. Örömmel gratulálunk Vámosgyörkön Teodóráéknak a har madik babához és Dusnokon a Mindszenti családnak, ahol karácsonyi ajándékként megszületett hetedik gyermekük, János.

Végére hagytam azt a meghívást, amely a Bp. Városmajori Jézus Szíve templomból érkezett, így máris megtudhatjátok, hogy 2002. július 27-én szombaton tartjuk ez évi országos találkozónkat az ottani közösség templomában 10-17 óráig. A bõvebb programot még addig megírja Gábor atya.
Még egy nagy esemény készülõdik, mégpedig mivel az idén lesz közösségünk megalakulásának 10 éves jubileuma, csatlakozunk Dr. Bábel Balázs érsek urunk meghívására a Kalocsa-Kecskemét egyházmegye fennállásának ezer éves jubileumi ünnepségéhez , melynek fénypontja az augusztus 25-én, vasárnap 11 órakor tartandó ünnepi szabadtéri szentmise, melyre meghívást kapott Angelo Sodáno bíboros úr is. Természetesen a mi együttlétünknek csak egy részét képezné ez a csodálatos esemény, de bizonyára mindenkinek nagy öröme telne benne, hiszen ez egyházunk összetartozásának szép ünnepe, ahol lobogóinkkal, kitûzött emblémáinkkal képviseltetnénk magunkat abban a városban, ahol 10 éve megszületett szeretett közösségünk. Azért írtam le idõben, hogy elõre tervezgethessetek, nehogy valamilyen akadálya legyen találkozásainknak.

Levelemet a tõletek kapott szentkép soraival zárom, amelyen Perreyve abbé imáját idézem: "Szentséges Szûz, égi dicsõségedben ne feledkezzél meg a föld nyomoráról. Vess jóságos tekintetet a szenvedõkre, a bajokkal küszködõkre, az élet keserûségével telt szívekre. Könyörülj az önmagukkal meghasonlottakon, a kishitûeken. Könyörülj szeretteinken, a sírókon, a szívükben hozzád fohászkodókon, s mindazokon, akik rettegésben élnek. Eszközölj ki mindannyiunknak bizalmat és békét. Ámen"


Isten áldását kérve családjainkra sok szeretettel üdvözöllek benneteket:



                                                         Kalocsa, 2002. január 1 1 .