Kalocsa, 1997 május 22-én
A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége édesanyáinak.
Kedves jó Édesanyák!
Nagy szeretettel köszöntelek újból Benneteket. Már vége felé jár a szép május hónap, amely az édesanyákhoz való szeretetteljes odafordulással kezdődött és amelyet a mennyei édesanyánk iránti áhitat hat át. Tisztelet és szeretet nektek, édesanyák, akik az életadás és szeretetetek révén oly közel vagytok a jó Istenhez, különösen is a Szentlélekhez, aki az "életadó Lélek", a szeretetnek és az egységnek a Lelke. Az õ szeretete, világossága töltse el sziveteket! Köszönjük meg Neki, hogy életre keltette, ma is élteti és felvirágoztatja a mi kis Közösségünket és szüntelenül adja nekünk a "jámborság" lelkét,
azaz az imádság szeretetét, izét és abban való állhatatos kitartást.
Mint egy zarándokcsoport papkísérője április hónapban eljutottam Lourdes-ba és Fatimába. Mindkét helyen buzgó imában emlékeztem meg kedves Mindannyiótokról és ajánlottam Közösségünk minden tagját a Szűzanya Szeplõtelen Szívébe. Imádkoztunk, hogy a Szűzanya mentse meg Hazánkat, magyar népünket, és hogy a Szeretetláng nyerjen hivatalos elismerést katolikus Egyházunk részérõl Hazánkban.
Szeretném megragadni ezt az alkalmat arra, hogy fölhívjam figyelmeteket egy veszélyes szektára, amely itt Kalocsán is erõsen terjeszkedik: a Szcientológia egyháza. Bár nem igen mutatkozik ezzel a névvel, a DIANETIKA szó jelölése alatt könnyebben felismerhetõ. Az ezen címszó alatti előadásokra hivogatják a gyanútlan embereket, fõleg fiatalokat. A szcientológia vallás kizárólag Hon Hubbard /egy amerikai ember/ írásain és elõadásain alapul, aki 1954-ben egyházat alapított. Különös egyház, ahol az ember énje van a középpontban és csak egészen a periférián esik szó Istenrõl, aki ugyanaz mint a végtelenség... Tehát nincs szó egy keresztények Istenérõl, Jézus Krisztus pedig említést sem érdemel... Szeretik megkörnyékezni a pedagógusokat és az iskolásokat, azzal a kecsegtetõ kinálattal, hogy megtanítják a gyermekeket okosan, szépen, élvezettel tanulni. Teszteket kell kitölteni, ez is az ő módszerükhöz tartozik. Másoknak segítséget kínálnak fel az idegen nyelvek tanulásához. Kurzusaikon a szellem egyre magasabb szárnyalását ígérik követőiknek. Az egyre magasabb kurzusok eygre magasabb összegekbe kerülnek. Vigyázzunk, kedves Édesanyák, legyetek éberek és minél többeknek hívjátok fel figyelmét erre a veszélyre. Egy evangéliumi idézettel, az Úr Jézus szavával szeretném ezt a részt lezárni: "Bizony, bizony mondom nektek, aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan mászik be, az tolvaj és rabló... A juhok számára én vagyok az ajtó. Aki rajtam keresztül megy be az üdvözül, ki-be jár és legelõre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jõttem, hogy életük legyen és bõségben legyen." /Evang.Szent János, 10,1-10/. Óvakodjunk a hamis tanítóktól, akik félre vezetik az embereket és ugyanígy a természetgyógyászoktól is.
Kedves édesanyák, ebben az évben is meghívunk Benneteket AUGUSZTUS 27-én KALOCSÁN TARTANDÓ NAGYTALÁLKOZÓNKRA. Nagy szeretettel várunk Mindannyiótokat.
Olyan jó egyszer együtt imádkozni, együtt részt venni a szentmise áldozaton, együtt örülni egymásnak, látni egymást, köszönteni egymást. Azon a napon 14.30-kor kezdjük majd programunkat a jezsuita atyák templomában.
Egy nagyon fontos szándékra szeretném most kérni imátokat. Június 3-án, kedden, 10 órakor fogad engem dr.Takács Nándor püspök úr Székesfehérváron. Beszélgetésünk tárgya a Szűzanya Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja lesz. Nagyon kérem imáitokat! Aki teheti, kérem, imádkozzék abban az órában az Oltáriszentség elõtt. Köszönöm!
Kedveseim! Hamarosan itt lesz az Úrnapja is, az Oltáriszentség ünnepe! Anyaszentegyházunk így ír az Oltáriszentség vételérõl, a szentáldozásról: "A krisztushívők a legnagyobb tiszteletet tanúsítsák a legszentebb eucharisztia iránt, ... , nagy áhítattal és gyakran vegyék magukhoz ezt a szentséget, és a legmélyebb imádattal tiszteljék." /898.kánon/ Egy idõ óta, nyugati példákat utánozva, szokásba jött nálunk is a kézbõl való áldozás. Elismerem, hogy meg van engedve, és a hívek maguk dönthetik el, hogyan áldoznak, feltéve, hogy a "legnagyobb tisztelet, nagy áhitat és a legmélyebb imádat" minél jobban biztosítva legyen. Erre buzdítani és rá vigyázni, szent kötelességünk. De az áldozásnak kétféle módozatát egymás mellé téve, szabadjon kifejeznem személyes meggyõzõdésemet: hiszem, hogy a szájba helyezett szentostyával jobban tudjuk megadni az Úr Jézusnak a neki kijáró tiszteletet és hiszem, hogy így kevesebb visszaélésnek is van kitéve az Úr Jézus szentséges Teste. Attól azonban mindig óvakodjunk, hogy e miatt pártokra szakadjon a keresztény közösség, amely szintén Krisztus teste.
Kedves Testvérek, még pár szót írnék arról, hogy elöljáróm, Páter Provinciálisom engem miskolci gimnáziumunkba szándékozik küldeni. Sok kis diákunk van már és alig van hozzá jezsuita atya. Mondhatnám, hogy sokkal többrõl van szó mint szándékról, mégis várunk egy utolsó megnyilatkozást Provinciális atya részérõl. Õneki kell kimondania a végsõ szót, amelyet engedelmesen mint Isten akaratát fogadok majd el. Ugyanis közben sok levél érkezett hozzá, hogy engem itthagyjon Kalocsán. Kérlek Benneteket, imádkozzatok, hogy a jó Isten akarata teljesüljön, de ne aggódjatok, mert Isten segítségével a Szent Mónika Közösség mindenképen tovább fog működni! Így reméljük!
Kedves jó Édesanyák! Köszönet és hála buzgó imáitokért, amelyeket naponta elvégeztek gyermekeitek és minden édesanya gyermekének a hitéért. A Szentlélek adja meg nektek az õ erejét, hogy továbbra is kitartsatok az imában.
Szeretettel köszöntelek Benneteket
JÉZUS! MÁRIA! Hódmezõvásárhely, 1998 július 8-án
Kedves jó Édesanyák!
Szeretettel köszöntelek Bennetek ebbõl a városból, ahova azért jöttem, hogy elvégezzem lelkigyakorlataimat. Hozom magamban sok kedves találkozó emlékét. Itt végre nyugalomra találok, hogy megírhassam levelem Nektek, kedves Édesanyák.
Mindenek elõtt köszönet és hála Nektek azért, hogy hûségesen végzitek napi imátokat, amely most már oly sok édesanya szívébõl száll fel a jó Isten színe elé. Hiszem, hogy a Ti imáitoknak is része volt abban, hogy Isten kegyelmébõl jobb napokat remélhetünk édes Hazánk számára. Most hálás szívvel még kitartóbban kell imádkozni! Hazánk új vezetésének nagyon sok imasegítségre van szüksége, hogy a jó szándékokat tettekre is tudja váltani.
Most pedig szeretnék beszámolni az elmúlt hónap eseményeirõl. Mert bizony van beszámolnivaló!
Június hónapja valóban rendkívül gazdag volt szép találkozókban. Ezt a sorozatot EGER nyitja meg. Június 1-én Egerben volt a lelkiségi mozgalmak közös szép pünkösd ünneplése. Pünkösdhétfõn a mélységesen szép koncelebrált szentmise után a kedves ottani szentmonikás édesanyák társaságának örülhettem. Huszonkét édesanyának a nevét és címét kaptam meg, akik szépen összetartanak, havonta találkoznak. Eger városa mindig lenyûgözõen szép!
A következõ szép találkozónk TÖRÖKBÁLINTon volt, egy keddi napon, június 9-én. Ez voltaképen Szeretetláng imatalálkozó volt, amelyre meghívtuk a pesti, pestkörnyéki és kalocsai édesanyákat. Szép számmal voltunk, a központi esemény mint mindig a legszentebb áldozat volt. De örömmel hallgattuk kedves vendégünk, egy mexikói édesanya tanúságtételét, aki hazájában a Keresztény Édesanyák Szeretetláng Közösségének és a Szeretetláng Mozgalomnak buzgó apostola. - Különben a Szeretetláng ügyében még nem kaptunk választ a püspök atyától. Legyünk türelemmel és imádkozzunk úgy a püspök atyáért, mint azért, aki az õ megbízásából a Lelkinaplót vizsgálja. Augusztusban szándékozom fölkeresni a püspök atyát. Augusztus 12-én lesz egy éve, hogy elvittem neki a Sz. L. lelkinapló kéziratának fénymásolt példányait.
Még annak a hétnek a végén UNGVÁRra érkeztem az ottani jezsuita plébános atya kérésére, hogy legyek segítségére Ûrnapja megünneplésében. Két estén át beszélhettem az ottani kedves édesanyáknak a mi Közösségünkrõl. Érdeklõdve, sõt többen láthatóan lelkesen hallgatták. Mindenki kapott az imalapból. Egy édesanya vállalta a levelezést. Volt három lelkes munkácsi édesanya is, akik bizonyára elvitték az õ városukba is a Közösségünk hírét. Várjuk leveleiket!
Hazajövet megszakítottam utazásomat NYÍREGYHÁZÁn. De 9 órakor már vagy 80 édesanya várt a szentmisére a Szent Antal plébánia kápolnájában. A szentmise keretében köszönthettem a kedves édesanyákat és a homiliában szólhattam hozzájuk. A végén volt még egy kis negyed óra: és jöttek az édesanyák, válthattunk pár szeretõ szót, egy biztató kézfogás, egy mosoly. Köszönöm Makar Istvánná Ilonka néni buzgóságát, aki összetartja az ottani édesanyákat.
KALOCSAi tartózkodásom Jézus Szíve ünnepe alkalmából igen rövid volt, és az alatt is másra kellett koncentrálnom, mégis találkozhattam egy-két édesanyával.
Az utolsó csodálatos találkozás SOPRONban volt, június 27-én. Köszönjük az ottani kedves édesanyáknak, hogy oly nagy szeretettel fogadtak bennünket. Többesszámban írom, mert gondolok arra a harminc édesanyára, akik busszal jöttek Kalocsáról és az Árva néni vezette miskolci édesanyákra. Egy édesanya Szombathelyrõl jött, egy másik Budapestről. A szombat délutáni szentmise alatt megtelt az egykori jezsuita templom édesanyákkal.
Újból a szentmise ünneplése állt találkozásunk középpontjában. A szentáldozás után közösen elimádkoztuk a napi imát, majd megköszöntem Bindes Ferenc plébános atyának, aki kedvesen házigazdám is volt, hogy idestova négy éve már oly nagy gonddal és szeretettel fogadja be, segíti és lelkileg táplálja kiváló oktatásával a soproni szent-monikás édesanyákat. Köszönünk oly sok jóságot vezetõjüknek Erzsike doktornõnek, lelkes munkatársainak és valamennyi ottani édesanyának jóságukat. Köszönjük kedves Katikának, hogy olyan szépen és szakértelemmel bemutatta nekünk Sopron városát!
De ami még megindítóbb volt szombat délután, Erzsike beszámolója. Ebbõl megtudtuk, hogy a soproni édesanyák lelki adoptálással már legalább 300 kis magzatnak az életét mentették meg! Ez pedig igen nagy dolog: minden egyes adoptálás azt jelenti, hogy az örökbefogadó anyukák kilenc hónapon át naponta buzgón imádkoznak és áldozatot hoznak azért a kis magzatért. Csak az Úr Jézus szavait lehet ismételni: "Amit egynek a legkisebbek közül tettetek, azt velem tettétek!"
Számomra gondviselésszerû volt a soproni találkozó más szempontból is. Már régóta ott volt Miskolcon az asztalomon egy írás, amelyet egy édesanya küldött nekem ezzel a felirattal: " A gyermekek fogják megmenteni a világot ". Egy olasz kapucinus atya, Fatimából véve az inspirációt és Pio atya ismételt kérésére megalapította 1974-ben a " Fehér Hadsereget ". Tudjuk, hogy a Szûzanya azt kérte Fatimában minden egyes jelenése alkalmából a három kis pásztor gyermektõl, hogy " Imádkozzátok minden nap a rózsafûzért! " De hogyan tudnánk megszerettetni a gyermekekkel a rózsafûzér- imádkozást? Hiszen, valljuk meg, nekünk sem könnyû... És íme, Sopronban Marika édesanya, mutatott nekem, /sõt kaptam is ajándékba!/ 1-tizedes rózsafûzéreket. Hát itt van a gyakorlati megoldás! Egy gyermek, és ez alatt egy 3 évestõl kezdve fölfelé korú gyermeket értek, szívesen elmond anyukával vagy nagymamával egytizedet a rózsafûzérbõl! Pláne ha anyuka azt is mondja, hogy ezt a jó Szûzanya kéri tõle: hogy segítse Õt megmenteni a világot, hogy eljöjjön a béke az emberek közé, hogy a bûnösök Istenhez megtérjenek. Hogy õ legjobban a gyermekekre számít, mert a gyermekek megértik őt! És lehet, hogy az a kis gyermek nem is elégszik meg egy tizeddel, és meg lehet egyszer kétszer is ismételni, ha õ nagyon kéri. És íme odasegítettük őt, hogy megszeresse a rózsafûzér imádkozást!
Nem szeretnék most Marika vállára egy nagy terhet rakni, talán elárulhatom a nevét: Imrik Zoltánné, 9400 Sopron, Erzsébet u.7. Elárulom, hogy ezek a kis rózsafûzérek Ausztriából jönnek, onnan lehet beszerezni õket. Ára 50 Forint, ami messze nem felel meg a valós értékének. /Magyarországon ez másfél gombóc fagylaltnak az ára./+póstaköltség. Én még nem konzultáltam meg Marikával, de úgy gondolom, hogy ha valakit ez érdekel, kérdezze meg tõle levélben /ne felejtsen el megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot csatolni leveléhez/, hogy mennyit szeretne /gondolom, legalább ötöt, hogy ne aprózzuk el a munkáját./ Gondolom, jó lenne a küldemény árát elõre beküldeni, mert jól tudjuk, hogy gyarlóak és feledékenyek vagyunk, és semmiképen sem szabadna megtörténni, hogy õt anyagi kár érje! Ugye, megértenek engem!
Köszönjük még, kedves soproni édesanyák, azt az emlékfüzetet, amelyben oly megindító tanúságtételeket olvashattunk!
Most pedig , nézzünk egy kicsit elõre: Nagy szeretettel hívunk Benneteket KALOCSÁN tartandó Találkozónkra! Augusztus 27-én, Szent Mónika napján, 14 órákor, a jezsuita atyák templomában. Aki nem tud eljönni, lélekben, imádkozva legyen velünk! Fogjunk össze, drága édesanyák, mentsük meg Hazánkat, jövõnket, a gyermekeket!
Egy hónapra rá, szeptember 26-án /mivel a szombat délután megfelelõbbnek látszik mint a vasárnap/ MISKOLCon szeretnénk találkozni az észak- és keletmagyarországi édesanyákkal. 14 órakor az Avas nevû városrészben levõ jezsuita templomban, Fényi Gyula tér 4. /A vasútállomásról elérhetõ a 31-es busszal/
Nagy szeretettel köszöntünk benneteket, legfőképpen is a névnapjukat ünnepelő Mária társainkat. Teszem ezt most Gábor atyával együtt, mert helyette most Bíboros úr írt nekünk..
Kedves jó Édesanyák!
Nagy szeretettel fordulok Hozzátok és köszöntelek Benneteket!
Köszönjük kedves leveleiteket! Ezekben feltártátok anyai szivetek gondjait és vágyait. Valamennyien szeretnétek, hogy gyermekeitek -unokáitok- megtalálják a jó Istent és az Ő útjain biztosan haladjanak elõre. Leveleitek imádságos lelkületetekrõl is tanúskodnak. Úgy kilencven fölött van azoknak a leveleknek a száma, amelyeket az ÚJ EMBER-ben megjelent cikk nyomán az ország különbözõ részébõl kaptunk. Veronka -édesanyatársatok- volt szives mindegyikre a Közösség nevében válaszolni.
A Szentlélek megérintette sziveteket és meghívott arra, hogy ti is ebbe az ima-családba tartozzatok * Vállaltátok, hogy elmondjátok naponta
a Közösség imáját, mert hitbõl fakadó szent meggyõződéstek, hogy ha buzgón és többen összefogva kérünk valamit mennyei Atyánktól, Ő azt biztosan megadja nekünk! Ebben az imában pedig azt kérjük, hogy ti édesanyák ás minden édesanya töltse be istentől kapott gyönyörû hivatását: hogy gyermekeit példájával és szavaival a jó isten felé vezesse!
Ha olykor nehezetekre is esik, tartsatok ki, legyetek állhatatosak. Tekintsetek Szent Mónikára, akinek hõsiesen kitartó imája oly fényes meghallgatásra talált. - Különösen is szeretném megköszönni azon édesanyák fáradozását, akik másokat is igyekeztek ennek az ima-közösségnek megnyerni.
Engedjétek meg, hogy ebbõl az alkalomból kiemeljek egy-két gondolatot Szentatyánknak a világ minden családjához intézett levelébõl:
"A Család Évében az imádságnak kell lennie a legfontosabbnak az Egyházban: a család imádságának, a családért és a családdal együtt mondott imádságnak. A Család Évében legyen Isten egész népe és minden egyes " Családi egyház " egy szüntelenül imádkozó kórus! Ebbõl az imádságból részesedjenek azok a családok is, amelyek nehézségekkel küzdenek, vagy veszélyben forognak vagy éppen " rendellenes " állapotban vannak. Valamennyien megérezhetik, hogy testvérek és nõvérek aggódása és szeretete veszi körül őket!
Legyünk mélységesen meggyõzõdve arról, hogy a szeretet, mellyel Krisztus szeretett minden egyes embert, mindennél nagyobb! Higgyünk abban, hogy ez a szeretet képes diadalt aratni mindenen, ami nem szeretet."
Szentatyánknak e buzdító sorait küldöm ma Nektek, kedves édesanyák.
Épp ma reggel hozott a postás egy nagyon kedves levelet, és pedig Valladolidból /Spanyolország/, a mi kedves lelkiatyánktól Lorenzo atyától. Ő az a pap, aki kezdettől fogva ezen imakösösség mellett állt. Lorenzo atya szellemileg, lelkileg még nagyon friss, bár most, épp a mai napon, Szent Lõrinc napján, ünnepli névnapját és 89. születésnapját. Az atya nagy szeretettel küldi üdvözletét a magyar Szent Monikás édesanyáknak, mindennapi szentmiséjébe bennünket is belefoglal. Imádkozzunk mi is õérte és az országában és a világ különbözõ részeiben élő Szent Monikás édesanyákért!
Közeledik augusztus 27-e, Szent Monika ünnepe. Ezen a napon szeretnénk egy szép találkozót tartani Kalocsán. Szeretettel meghívunk Benneteket, bárhol is éltek az országban, ha meg tudjátok oldani jöveteleteket. Most ünnepeljük magyarországi közösségünk születésének 2. évfordulóját.
Gyülekezésünk, ismerkedésünk délután 4 órától lenne. Találkozásunk fõpontja a szentmise lesz, amelynek bemutatására Biró László s.püspök urat kértük fel. Ő szivesen és örömmel lesz közöttünk, hiszen ő szeretettel érdeklõdött a Közösség után. A Magyar Katolikus Püspöki Karban ő a családok
referense is. Személyesen szeretné megismerni Közösségünket, így szívesen marad velünk még egy kis beszélgetésre.
Lorenzó atya kérte, hogy küldjünk fényképet a magyar, édesanyákról. Hogy megadjuk neki ezt az örömet, még fényképezkedni is fogunk!
Természetesen, akik nem tudnak eljönni azokat is kérjük, legyenek velünk lélekben és imában.
Kedves testvéreim, kedves jó Édesanyák, legyetek állhatatosak az imában és örömötöket oszzátok meg más édesanyákkal is.
Mindannyiótok családjára az Úr sok-sok kegyelmét kérve
szeretettel köszöntelek Benneteket
Kalocsa, 1994 augusztus 10-én
IHS és Mária édesanyánk! Kalocsa, 1995 november 8-án
Kedves jó Édesanyák!
Újból nagy szeretettel köszöntelek Benneteket!
Már több mint három hónapja, hogy meghívtalak Benneteket
augusztus 27-i kalocsai találkozónkra. A találkozó megtörtént és bizonyára vártatok tõlem egy kis beszámolót, fõleg azok a kedves édesanyák, akik nem tudtak rajta részt venni. Bocsássátok meg ilyen nagy késedelmemet. Majd két hónapra rá, kalocsai, bátyai, fajszi édesanyák elmentek Kiskunfélegyházára és Szentkirályra, ahol volt kedves találkozásunk az ottani szentmonikás édesanyákkal. Errõl a két szép eseményrõl szeretnék most írni nektek.
Augusztus 27-én szép vasárnapra virradtunk. Legelsõként a szentkirályi édesanyák jelentek meg, akik most elõször jöttek el közénk. Mivel délelõtt érkeztek, egyik helybeli édesanya megmutatta nekik a város látnivalóit. A találkozó kezdete du. 2 órára volt kitûzve, de már 1 órától érkeztek édesanyák a környékrõl és fölhangzott az ének és az imádság a templomunkban. 2 órakor örömmel köszöntöttem a kedves résztvevõket, megemlékezve azokról is, akik most lélekben és imádkozva vannak velünk, elmondtuk az örvendetes rózsafüzért, majd jómagam olvastam fel részleteket a tõletek kapott sok szép levélbõl. Utána édesanyák tettek tanúságot arról, hogyan végzik napi imájukat, mit jelent ez az õ életükben, hogyan igyekeznek egymást segíteni ott ahol csoport is tudott alakulni, mik a tapasztalataik. Utána egy kalocsai édesanya olvasott fel Szent Ágoston vallomásaiból / azt a részt, amelyben Szent Mónika megálmodta, hogy egykor az õ fia is ott lesz majd, ahol õ. /3.könyv, 11. fejezet/ - Finta József atya, kalocsa-eperföldi káplán, ifjúsági lelkipásztor -akinek az édesanyja a padban ülve hallgatta fiát, nagy örömét fejezte ki afölött, hogy ennyi imádkozó édesanyát lát itt együtt. Milyen nagy lelki támasz ez az õ számára is. Sok szép és hasznos dolgot mondott el nekûnk tapasztalataiból.
Találkozónk legkiemelkedõbb pontja a szentmisén való részvétel volt. A szentmise olvasmánya: 2 Makabeusok 7. fejezete volt. Az a hitében rendíthetetlen zsidó édesanya, aki biztatta hét fiát, hogy bátran vallják meg hitüket és szenvedjék el érte a vértanuságot, hogy visszakapja majd őket odafönn az Isten országában. Az evangélium pedig: Szt.Márk 7, 24-30. Egy pogány édesanya hogy tudta kiesdeni az Úr Jézustól, hogy leányát meggyógyítsa. A szentmise végén megérkezett érsek atyánk is, aki távolról sietett haza, hogy legalább egy kicsit velünk lehessen, örömmel látta, hogy ennyi édesanyát gyûjt össze a mi közösségünk és szívbõl adta ránk áldását. A szentmise után egy kis szeretetvendégség következett. Kedves érdekessége volt, hogy egy hosszú-hosszú ív papiron rajta volt minden édesanyának a neve és lakhelye, akik fölvették velünk a kapcsolatot, imádkozzák a napi imát, de ezen alkalommal nem lehettek közöttünk! A jelenlevõk között voltak édesapák, gyermekek és fiatalok is, olykor egy egész család! A jó Isten áldja meg azokat, akik eljöttek és ugyanúgy azokat is, akik lélekben lehettek csak velünk. Deo gratias!
Október 29-én újból vasárnap volt. Szerettük volna viszonozni a kedves kiskunfélegyházi édesanyáknak, hogy két Szent Mónika-nap alkalmával is olyan szép számmal, autóbuszon jöttek el hozzánk és megköszönni, hogy olyan buzgón kitartanak az imádságban. Mi is egy autóbuszt töltöttünk meg. 1/2 12-kor indultunk és 1 órára már ott is voltunk. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket, megmutattták városuk nevezetes történelmi helyeit, a szép városközpontot, majd a templomban együtt imádkoztuk el Közösségünk imáját. Szóltam pár szót, majd átmentünk a Konstantínumba, amelyet a Kalocsai iskolanõvérek vezetnek: háziasszonyképzõ iskola, Ez bizony fontos dolog! Nagyon szép a kápolna, az osztálytermek, minden gyönyörű ízléssel berendezve, sugárzik a szeretettõl, a tisztaságtól. Utána a jó félegyházi édesanyák kitettek magukért, megvendégelték az éhes utasokat. Köszönjük szépen! Utána kimentünk Pálosszentkútra, Félegyházától vagy 15 kilométerre. Ott a szentségi Ú Jézus előtt énekeltünk, elmondtunk egy lerövidített rózsafûzért, lorettõi litániát és áldást kaptunk. A Pálos atya, a szent hely őre elmondta nekünk ennek a kegyhelynek a történetét. Kedves volt, hogy szép számban elkísértek bennünket ide kedves félegyházi édesapák és édesanyák: négy autó kísérte a buszunkat. Fölszálláskor szeretettel integettünk egymásnak, hiszen bár Félegyházán vitt keresztül az utunk, ott már nem szándékoztunk megállni. Köszönjük kedves félegyházi édesanyák, hogy oly nagy szeretettel fogadtatok és oly sok kedves emlékkel gazdagodva jöhettünk el Tõletek!
Közben besötétedett és folytattuk utunkat Kecskemétre. de nem mentünk be a városba, hanem mindjárt rátértünk a békéscsabai útra és 3/4 6 órakor szépen megérkeztünk Szentkirályra! Testvéreim, hiába keresitek a térképen, valószinüleg nem találtok rá. Ez a község egy õsi magyar település, amely Szent Istvánra vezeti vissza eredetét / ha jól tudom /.
De volt az elmult évtizedeiben egy párttitkár, akit történetesen Lászlónak hívtak és mivel túl vallásosnak érezte a község nevét, hát átkeresztelte " Lászlófalvára "! A jó szentkirályiak ezt nem sokáig bírták elviselni és mihelyt lazult egy kicsit a helyzet, óriási népi megmozdulással visszaszereztéK ősi nevüket. Ezzel már be is mutattam egy kicsit õket, milyen nép lakik errefelé...
A jó szentkirályi édesanyák minden hónap utolsó vasárnapján tartják összejövetelüket: a du. 6 órai szentmise elõtti órában szentség-imádáson vesznek részt templomukban. Épp azt végezték Puskás Mihály érseki tanácsos plébános atya vezetésével. Megkért, hogy tartanám én a szentmisét, így én mondhattam a szentmisét és tartottam a homiliát. Gyönyörû volt a templom, szinte minden pad foglalt volt. A plébános atya volt a kántor és orgonista. A szentbeszédre nem is tudtam készülni... A szentmise olvasmányaiból kiindulva áttértem egy gondolatra, amely az úton ragadott meg. A Szűzanya és Szent Erzsébet találkozása. Két édesanyának a találkozása, akiknek a méhében a világ életének reménysége szunnyadt. Édesanyák, egy igen fiatalka és egy idős édesanya hordozták magukban Isten válaszát az emberiség minden problémájára. Ma is, itt is, az édesanyák találkozását ünnepeljük, édesanyákét, akiknek buzgó imáin keresztül valósulnak meg majd Isten tervei...
A SZERETETLÁNG füzetkébõl felolvastam a Szűzanya szavait /1962.aug.8-án/: " Tudod, mily nagy bánatom van országom miatt! A családok, ó, a magyar családok szétziláltan, mintha lelkûk nem is volna halhatatlan, úgy élnek. Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tûzhelyeket, össze akarom tartani a szétszórt családokat. Legyetek minél többen, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Segítsetek Nekem, hiszen rajtatok áll, hogy ez a Láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntetõ kezét így közös erõvel visszatartsuk. " --- És az ÚR JÉZUS, szavait /1964.febr.29/: " Neked és minden családanyának, kik az én Szivem szerint cseledtek, szól: Munkátok értéke nem kisebb még a legnagyobb papi méltóságra emelt személyek tevékenységénél sem. Értsétek meg, ti, édesanyák, azt a fenséges hivatást, melyet reátok bíztam. Ti vagytok hivatva benépesíteni az én Országomat és betölteni a bukott angyalok helyét. Szivetekbõl, öletekbõl indul el Anyaszentegyházam minden lépése. Országom úgy növekszik, ahogy ti, édesanyák, munkálkodtok a teremtett lelkek között. Nektek van a legnagyobb és legfelelõségteljesebb munkátok. Legyetek annak teljes tudatában, hogy a ti kezetekbe adtam a lelkek sokaságának üdvösségre vezetõ munkájátt. "
Kedves volt itt is a vendéglátás, majd a plébános atya szólt hozzánk benn a templomban -hiszen nincsen más nagyobb helyûk- és beszélt Szentkirály történetérõl, a hitéletrõl, látszik, hogy nagyon szereti õket. Majd kimentünk Szent István király szobrához. Ott is imádkoztunk, énekeltünk, majd fölszálltunk a buszba és irány hazafelé... Egyszer csak kicsit bizonytalanul megszólal a " Kis lak áll a nagy Duna mentében..." és utána szinte jöttek megszakítás nékül a szebbnél szebb népdalok és alig vettük észre és már újból Kalocsaán voltunk! Este fél 11 volt... Hálát adunk a jó Istennek oly sok szép élményben gazdag utunkért!
A jóIsten áldja meg a kedves édesanyákat bárhol is vannak, és kedves Családjaikat is.
Kalocsa, 1996 szeptember 23-án
Kedves jó Édesanyák!
Nagy szeretettel gondolok Mindannyiatokra, az Úr és a Szûzanya áldását kérem lieátok. - Pár nap múlva egy hónapja lesz, hogy együtt lehettünk szép kalocsai találkozónkon, mivel sokan közületek csak imádságban vagy levélben tudták kifejezni hogy velünk tartanak azon a napon, hadd mondjam el, hogy is történt, milyen is volt ezévi találkozónk. Gondolom, azok az édesanyák akik itt voltak, szívesen olvassák, akik pedig nem tudtak résztvenni csupán lelkileg, ők még szívesebben olvassák ezt a kis beszámolót.
Augusztus 27-e egy keddi napra esett ebben az évben. Du. 3 órakor beharangoztunk és megtelt a templom kb. 200 édesanyával! Miután szeretettel köszöntöttem őket, kitettem az Oltáriszentséget és elõtte elimádkoztuk a rózsafüzért. Minden tizedet egy külön szándékra ajánlottunk fel:
1. Hogy a leánygyermekek minél korábban felismerjék az anyai hivatás szépségét és a Szűzanya példájára tiszta szívvel készüljenek föl rá.
2. Hogy a fiatal leányok és leendõ édesanyák fõleg a szeretet gyakorlásával tudják legyõzni magukban az önzés szellemét, hogy önzetlenül és alázattal tudják majd szolgálni Isten terveit.
3. Hogy az édesanyák, akik méhükben gyermeküket hordozzák, benne isten ajándékát lássák és istenbe vetett bizalommal világra is szüljék őket.
4. Hogy minden hozzánk tartozó édesanya állhatatosan végzett napi imájával sok gyermek és fiatal számára esdje ki a hitet és az abban való megerõsödés kegyelmét.
5. Hogy Szentatyánk, aki hazánkba fog látogatni, megerõsítsen bennünket hitünkben és különösképen abban, hogy reményünket az Úr Jézus Szívének szeretetébe helyezzük.
A rózsafüzér tizedeket egy-egy ének választotta el egymástól, majd szentségi áldást adtam a Legszentebbel. Az Oltáriszentséget a szentségházban megőrizve folytattuk találkozónkat a tanuságtételekkel.
Nagyon szép tanuságtételeket hallottunk, volt édesanya, aki elmondta, hogy családjának a tagjai milyen nagy veszélybõl menekültek meg. Egy egész család, kis gyermekekkel, amikor autójuk súlyos balesetet szenvedett, egy karcolás nélkül vészeltek át a nehéz helyzetet. És ő ezt a mi Közösségünk imájának tudja be. másik édesanya szép, az ifjuság körében végzett munkájáról számolt be. Hogy a távollevõk hangját is hallhassuk, én két levelet olvastam fel: a nyiregyházi édesanyák levelét, amelyben olyan gyönyörûen ragadták meg közösségünk lelkiségét és amelyet sok édesanya írt alá. A másik pedig egy székesfehérvári édesanya levele volt, aki avval a szép gondolattal jött, hogy ebbõl az alkalomból ajánljuk fel gyermekeinket és unokáinkat a Szűzanya Szeplõtelen Szívének, Ennek a kérésnek örömmel tettünk eleget, amikor a szentmisében a szentáldozás után fölolvastam az erre az alkalomra írt felajánlási imát.
Találkozónk fénypontja a szentmise volt. A jó Istent dicsõítettük azért, hogy egy szent édesanyát adott nekünk mint közbenjárót és példaképet Szent Mónika személyében. A szentmise kezdő verse így szólt: " Meghallgattad őt, Uram, és nem utasítottad vissza, amikor imáiban könnyekkel áztatta a földet. " / A napi zsolozsmából / - A szentmise olvasmányait csak jelezni szeretném, hogy azokat újból megkeressétek és belõle erõt és vigasztalást merítsetek. A szentlecke Péter apostol elsõ levele 1.fejezetének 3-9. verse volt. " Áldott legyen az Isten és Urunk Jézus Krisztus Atya, aki minket nagy irgalmában Jézusnak a halálból való feltámadása által új életre hívott, az élõ reményre. " Ebben a szép szentírási szakaszban az élõ reményrõl, a mennyben ránk váró örökségrõl, Isten erejérõl van szó, no meg kicsit a jelen szomorúságról is, de amelyen átragyog az igazi öröm... Szeretném, kedves jó édesanyák, ha átimádkoznátok Szent Péter apostol nekünk is szóló szavait.