Drága jó Édesanya társaim!! Kalocsa, 2010.szept.27.

Istennek legyen hála, augusztus 27-én lett 18 éves a közösségünk. Megköszöntem Peregrin atyának, hogy Mátraverebély-Szentkúton, nemzeti zarándokhelyünkön rendezhettük meg országos találkozónkat 2010.aug.27-28-án. A szervezésnél nehézségnek éreztük a távolságot, de mivel mentesítő járatokat indítottak Bp-ről, így már 27-én, Szt. Mónika napján odaérhettek zavartalanul azok az édesanyák, akik vállalni tudták, hogy az éjszakát is itt tölthessék a kényelmes zarándokszálláson. Az elmúlt 18 év, mióta közösségünk megalakult bizonyította milyen fontossá tud válni az egymással való találkozás és a közös ima. Ez most még értékesebbé vált azáltal, hogy Égi Édesanyánk várt ránk ezen a kegyhelyen. Az esti hálaadó szentmisénket Róna Gábor jezsuita atya, közösségünk lelki vezetője mutatta be és ezt követte az esti keresztút, ahol fájdalmas Szűzanyánk érzéseit elmélkedtük át a szemerkélő esőben. Összebújva az ernyők és esőkabátok alatt, segítve egymást élhettük meg az egymásra való figyelés szeretetének érzését. Bátorítást kaptunk kántor úr részéről, aki tangóharmonikán kísérte a keresztút énekeit. A zarándoklatok nagyon alkalmasak arra, hogy az ember fájdalmai, terhei megkönnyebbedjenek és itt az ég is sírt, megtetézve az anyák könnyeit. A templomba visszatérve kértük Peregrin atyát, hogy tegye lehetővé az éjszakai Szentségimádást Óránként váltották egymást 2-3 csoport egyesítve imáját az Úr Jézus közelében. Ezek a lehetőségek olyan nagyon gazdagították másnapi találkozónkat, hogy az áldozatvállalással lettünk nagykorúvá. Másnap az esős idő sem riasztotta el a zarándokokat, akik korán reggeltől lobogókkal, szép énekekkel közeledtek, hogy tiszteletüket tegyék a Szűzanyánál. 9 órától elmélkedtük át az örvendetes rózsafüzér titkait. Felajánlottuk a gyermeket váró édesanyákért, a találkozóról távol maradt társainkért, önmagunkért és családtagjainkért, egyházunk papjaiért Figyelemmel hallgattuk a zarándokhely bemutatását és már készíthettük is lelkünket kántor úr szép Mária énekeihez csatlakozva a Szentmisére. Majnek Antal ungvári püspök atya személyében először köszönthettünk határon túlról jött főpapot közösségünk találkozóján. Homíliájában Szt.Mónika imádságos élete mellett figyelmeztetett bennünket arra a felelősségre, amit az anyák nagyon nehezen élnek meg, amikor el kell engedniük gyermeküket. Ne babusgassuk kicsi kortól szüntelen és még a felnőtt felelősségvállalásban is megakadályozva őket rosszul értelmezett anyai gondoskodással. Ne szavakkal, hanem példával mutassuk meg a helyes életformát. Nézzük meg a fecskemama határozottságát, mert fiókájának meg kell tanulni repülni. A Szűz Anya el-el gondolkodott a hallottakon. Mi is gondolkodjunk el pl. a tékozló fiú történetén, vagy más Szentírási részeknél, mi is a helyes szeretet és rájövünk, hogy nem a mindentől való féltés formája. Főleg vigyázzunk, nehogy a megházasodott gyermekünk életébe avatkozzunk, csak neki adva igazat. Bizony sok válás oka a helytelen családi szolidaritás. Mise végére kisütött a nap és talán kezdtük világosabban látni azt is, hol kell változtatni szokásainkon. Óriási lehetőséget jelentett a másfél ezer zarándoknak, hogy mindenki elnyerhette a teljes búcsú kegyelmeit, ha teljesítette a feltételeket. Egyszer éltünk meg közösen ilyent. a szentévben az Üllői úti Örökimádás templomban. Mise után nagy meglepetést készítettek számunkra, hiszen már reggel óta főzték az erdő szélen a sok bográcsban a finom ebédet. Az édesanyák is elhozták a hazai süteményeket, így kezdődhetett a közvetlenebb ismerkedés. 2 órától együtt érzően hallgattuk a tanúságtételeket és imakéréseket, ahol a betegekért imádkozhattunk.3 órakor az Oltáriszentséggel körmenetben járhattuk végig a kegyhely szépen kialakított domboldalát és ahogy két nap óta szüntelenül szállt az orgonaének a kántor úr vezetésével imádva az Úr Jézust és hálát adva, mert köztünk maradt és velünk van életünk minden napján. Gábor atya elmélkedése a Szentségi Jézus jelenlétében megelevenítette mit éreztek át a kiválasztott apostolok a Tábor hegyén. Ott, akinek nyitott volt a szíve, az megértette az Atya a Fiú és a Szentlélek tökéletes egységét. Kívánom, hogy ilyen egységgé forrjunk össze mi is. Végül Éva édesanya felajánlotta gyermekeinket-unokáinkat Jézusnak és megkaptuk az útra áldását.

Már a híradások hatására éreztem, hogy nagyon sok új jelentkezőt érintett meg a közösségünkről szóló műsor és csatlakozási szándékkal kerestek fel. Kakasdon és Sióagárdon Kürtösi Krisztián Plébános úr segítségével Szekszárdon pedig Ágota vezetésével nagyszámú csoport alakult és minden hó utolsó csütörtök este lesz a szentmiséjük. A Szt,Mónika ünnep mindenfelé az országban, de délvidéken is arra indította a közösségeket, hogy kifejezzék örömüket, hálájukat Isten felé szentmisékkel, találkozók szervezésével. A váci csoport a balassagyarmati édesanyákkal együtt ünnepelte 10 éves megalakulásukat. Pálos-szentkúton volt lelki napjuk a kiskunfélegyházi, kiskunmajsai édesanyáknak. Máshol saját templomaikba hívták el a környékbelieket.. Köszönjük fáradozásaitokat, a találkozóval kapcsolatos áldozat vállalásaitokat, anyagi segítségeteket és imáitokat. Nem mindenhol ilyen egyszerű az ima- összefogás pedig, akik megéreztétek ennek fontosságát, azok tudjátok, hogy a végső célunk az, hogy minden édesanya-édesapa Isten elé vigye naponta a gyermekéért való könyörgést. Svédországban Judit Larsson hónapok óta küzd a közömbösséggel, de kitartása újra megnyerte az ottani plébános és édesanyák bizalmát és újult erővel imádkoznak. Október 23-án látogatjuk meg Ungváron és Rahon lévő csoportokat Gábor atyával. Gondoljatok az ottaniakra, mert nem könnyű nekik. Végül máris hírt adok arról, hogy a 2011. május 28-i találkozó a jánoshalmi Szt.Anna templomban lesz.

Kívánok mindenkinek jó egészséget, megbocsátó szívet, hogy családjaink érezhessék Isten áldását és békéjét!

Szeretettel: Bartalné Veronka