1993.február 27.

Szombat estére esett a találkozója a Szent Mónika Közösségnek.
Gábor atya nagy örömmel mutatja a kezében lévõ imacsomagot.
Minden ittlévő édesanya kezébe veheti a fordítást. Akik nem tudtak eljönni, azoknak majd a napokban el juttatjuk. Kicsit furcsának találjuk még az új szöveget. Elhangzik a kérdés,hogy a régi imát imádkozhatjuk-e vagy feltétlenül ezt kell mondanunk.
Van aki már kivülrõl tudta és így nem kellett már neki a templomba vinnie. Valószínű ezt az újat is megszokjuk, megszeretjük és nagy átéléssel, saját problémáinkhoz igazítva tudjuk Mennyei Atyánk elé térjeszteni.
Újra emlékeztet bennünket Gábor atya,hogy ha nehéznek tûnik is, de tartsuk meg az egyetlen feltételt,és minden nap mondjuk el az imát, a hét egy napján pedig a templomban imádkozzunk gyermekeinkért.
A könnyebbség kedvéért a templomban az imazsámoly oldalán el lesz helyezve az imaszöveg, hogy ne okozzon problémát ha valaki nem hozza el a sajátját.
Egy-két édesanya változtatást kér,hogy kezdetben úgy érezte el tud menni hétköznap templomba az ima elvégzése miatt, de nem mindig sikerül, igy a vasárnapi napon kívánja ezentúl a templomi imádságot vállalni.
Az összejövetelünket az ima közös elvégzésével zárjuk.