Kalocsa, 2002. április 23.

Drága jó Édesanya társaink!

Elõször is nagyon megköszönöm azt a sok jókívánságot, szép verseket, idézeteket, melyekkel, húsvét alkalmával megajándékoztatok bennünket.
Köszöntöm mindazokat az édesanyákat, akik az elmúlt körlevél óta csatlakoztak hozzánk, hogy imáikkal erõsítsék közösségünket. Hálásan köszönjük bélyegadományaitokat és kitartó imáitokat. Ami január óta történt arról röviden annyit, hogy az idén is meghívást kaptunk Budára a Magyar Szentek Templomában megrendezett Gyümölcsoltó Boldogasszonyi zarándoklatra. Kalocsáról, Bátyáról és Dusnokról 50 édesanya ment fel külön busszal és hallgathatta az értékes beszámolókat. Örülhettek az ország minden részérõl egybegyûlt és gyermekeinkért imafelajánlást tevõ lelki adoptálásnak. Bíró püspök úr homiliájában a Szûzanyánkkal való szorosabb kapcsolattartás fontosságára hívta fel a figyelmet. A mi közösségünk is bemutatkozhatott és több száz imalapunk talált gazdára. Ápr. 2-án a MTV1 vallási műsorában hallhattuk Dr. Némethné Erzsébettel, a soproni csoportvezetõnkkel és Rogácsné Piroskával a dusnoki vezetõvel készített riportot. Sajnos nincs mód, hogy a sok-sok levélbõl idézzek, amiben beszámoltak az elmúlt negyedév alatt, de pár gondolatot mégis megosztanék veletek:
Örüljünk együtt, mert Klárikának Bp-en nem kellett végrehajtani a tüdõmûtétet, a szakmári édesanyáknak hálát mondunk mert ki tudtak imádkozni kicsi falujukból papi hivatást. Két édesanya is kéri imáinkat fiaikért, mert több éves kapcsolatuk szakadt meg és féltik õket mi lesz most velük.
Debrecenbõl két kismamáért kérik imáinkat, ahol veszélyben vannak a kisbabák, pedig már nagyon szeretnének gyermekáldást.
Egy édesapa botlása miatt börtönbüntetésének letöltése miatt családja ki ne vesse õt szeretetébõl, hanem megbocsátva türelemmel visszavárják maguk közé reményt adva neki. Ukrajnában élõ édesanyatársaink osztják meg fájdalmukat, mert hat /16-11 éves/ fiú katonai lõszert talált, amely felrobbanva borzalmas roncsolásokat végzett rajtuk, imádkozzunk értük és szüleikért és Hegyeshalomban súlyos beteg Ákosért is. Köszönöm a sombereki édesanyák beszámolóját, ahonnan így ír Fenyõsiné Anna: " Minden hónap 18-án 18 órakor találkozunk. A fiatal édesanyáktól kezdve idõsebb nagymamákig minden korosztály képviselteti magát. Nagyon összekovácsolódott a közösségünk, nincs szebb, mint mikor 40 lelkes édesanya szájából zeng az ének. Imák, elmélkedések, könyörgések váltják egymást. Havonta van új forgatókönyv állandó és változó részekkel az ünnepkörnek megfelelõen. ÁLLANDÓ rész: Miatyánk, Üdvözlégy, Felajánló imánk, Ének: Édesanyánk drága gyöngye és a Szent Mónika napi ima. VÁLTOZÓ rész: Oltáriszentség köszöntése, ének: Jézus szívéhez, Egy csokor ima, Szent József litánia, Szt. József ének, Szent Sebek rózsafűzér, Böjti gondolatok, Ének: Áll a gyötrött. A találkozójuk állandó résszel fejezõdik be: Egy keresztény édesanya imája, Gyermekeink õrangyalához, Úrangyala, Csendes alkony." Ez volt márciusban!
Azért írtam le havi összejöveteleik programját, mert többen kérdezték, mivel töltik ki máshol a csoportok az imaórájukat. Talán ez segít, de van, ahol szentmisével kötik össze, vagy egy tized rózsafüzért mondanak az ima mellé és inkább gondjaikat osztják meg. Minden jó, ami egymással és Istennel összeköt bennünket.
Most rátérnék nyári két találkozónk programjára: Július 27-én, szombaton reggel 9 órára gyertek Budára, a Városmajori Jézus szíve templomba, mert Bíró püspök úr 10 órától tartaná hálaadó és könyörgõ szentmisénket. Délben el kell mennie az ország más vidékéra. Rózsafüzérrel kezdenénk az összejövetelünket, hogy meggyónhassunk ez alatt és a leírt könyörgéseinket az oltárra tehessük, aki nem tud eljönni levélben is elküldheti. Szentmise után közösen terítjük meg az asztalokat, otthon elkészített és lehetõleg dobozba csomagolt édesség, vagy sós süteményekkel, pogácsával. A meghívó közösség kis létszámú így most lehetõségünk lesz a közös vendéglátásra. Papírpohár és szalvéta lesz, de mindenki hozzon mûanyag üvegben teát, amit asztalra tesz, így semmi gond nem lesz. Délután kerülne sor a tanúságtételekre és a Szentségimádásra. 16 óráig lehetnénk együtt, de akik ráérnek maradhatnak tovább is. A templom címe: XII. kér. Csaba u. 5. / A Moszkva tértõl nyugati irányba nyíló utca. Pár perc séta./
A másik találkozóra augusztus 25-én vasárnap várunk benneteket ide Kalocsára, hogy megünnepeljük megalakulásunk 10. évfordulóját. Ide nehezebb a közlekedés, így 10 órakor találkozunk a Szent István úton lévõ Jezsuita templomban. Innen vonulunk át lobogókkal a Fõszékesegyház elõtti térre, hogy ott együtt ünnepeljünk az ezer éves Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye jubileumi szentmiséjén. Itt több ezer fõs tömegre kell számítani és az egyházi és országos vezetõk miatt nagy lesz a biztonsági intézkedés. A szentmise után mi visszamegyünk megalakulásunk templomába, mert ott jobban tudunk egymásra figyelni. A kalocsai édesanyák készítik el a szeretetvendégséget és itt is délután kerülhet sor a beszámolókra és meghittebb Szentségimádásra, 16 órai áldással.
Nagyon nagy szeretettel várunk benneteket mindkét helyre és kérjük a Szentlélek kegyelmi ajándékait, hogy megerõsödve térhessünk otthonainkba.
Levelem végére megérkezett Éva levele Pilisborosjenõrõl, melybõl idézek: "Óriási dolognak tartom a mi imamozgalmunkban a levelezést és az országos találkozókat! Tartani kell a lelket az édesanyákban, kellenek az együttimádkozások, a zarándoklatok, a lelkigyakorlatok! Úgy érzem, hogy mégis a legfontosabb a helytállásunk a családban, a közvetlen környezetünkben. Akárhogyan is alakulnak a dolgok, a jövõben még inkább szükség lesz arra, hogy világnak felmutassuk a keresztényi szeretetet, áldozatkészséget, becsületességet, határozottságot és az ebbõl fakadó erõt és derül. A világnak úgy érzem nem elég látni a szép zászlós körmenetet, a zsúfolt templomot! Nem elég a templomban imádkozni! Életünknek kell még inkább imádsággá válni!
Remélem, hogy a sok édesanya még tudatosabban elfogadott szenvedése hozzájárul a mozgalmunk és családjainak megerõsödéséhez, a világ jobbításához!"
Ettõl szebben én sem tudnék elbúcsúzni.
Ne feledjük a Jézusunk feltámadásából áradó reménységet és nyitott szívvel készüljünk a Pünkösdi erõ befogadására.
Isten áldja meg családjainkat!
Szeretettel: