Kalocsa, 2001. január 10.

Drága jó Édesanya Társaim!

Hálát adunk Istennek a jubileumi év sok-sok kegyelméért, amit közösségünk kapott. Köszönjük a sok szép beszámolótokat, a képeslapokon küldött jókívánságot, a bélyegadományokat, de legfõképpen hûségeteket az imában.
Nagy öröm volt a tavaly márciusi, májusi és augusztusi találkozáskor megtapasztalt együvé tartozás és szeretet. Ezt azok levelébõl is megérezzük, akik sajnos nem jöhetnek el közénk, de lelkileg ott vannak velünk. Nagy erõforrás a hétköznapi megpróbáltatásainkban, hogy ilyen nagy imatáborrá kovácsolt bennünket a Szentlélek. Az Õ mûve és a ti lelkes apostolkodásotoké, hogy az utóbbi idõben a kétszeresére nõtt azok száma, akik akár egyénileg, akár azonnali csoportalakítással csatlakoztak hozzánk és egyre több helyre küldhetjük a negyedéves körleveleket.
Az utolsó körlevél mellé kaptunk Gábor atyától egy tájékoztatót a szabadítás rózsafűzérérõl, aminek hatásáról máris többen beszámoltak. Köszönjük annak a kalocsai édesanyának, aki az utolsó pillanatban 500 példányban lefénymásolta és mindenki levele mellé kerülhetett. Jó fegyver a gonosz támadásai ellen.
Egy budapesti édesanya rosszul lett az utcán és mentõövként kapaszkodott ebbe a könyörgésbe, hálás levélben tett tanúságot az ima meghallgatásról. Hartáról is szép beszámolót kaptunk, hiszen társunknak a fia évtizedek óta távol tartotta magát az otláriszentségtõl, de most annál nagyobb lett az öröm, hogy újra megtalálta a "terített asztalt". Zsuzsa Pécsrõl küldte aggódó levelét leánya ügyében, aki Budapestre került egyetemre és lelki támogatást szeretett volna számára kapni. Szinte pár napon belül megoldódott a dolog, mert pesti társunk családja körében fogadta az otthonától távolra került leányt. Nagy boldogság volt Zsuzsanna köszönõ sorait olvasni. A rajkai édesanya testvére eljutott a máriabesnyõi alkoholmentõ lelkigyakorlatra, továbbra is kéri imáinkat ebben a szabadításban. Katika és Icuka férje éppen ilyen ügyben fogott össze és Máriapócson rendszeresen szerveznek szenvedélybetegeknek gyógyító alkalmakat. Aki kéri programjukat, szívesen elküldöm, akár a Máriabesnyõit, akár az utóbbit.
Egyik édesanya társ írta meg boldogságát, amiért évek óta harangban lévõ fiai újra szeretettel fordultak egymás felé.
Budapestrõl Magdika férjének az intenzív osztályra kellett bekerülnie, hogy fia elgondolkozzon bûnös életérõl. Hiszünk végleges visszatérésében.
Rózsika nagymamának boldog karácsonya volt Kalocsán, hozta összejövetelünkre a hírt 16 éve eltûnt unokája elõkerülését. A mélykúti csoportvezetõ gyönyörû ünnepségrõl számolt be, Sándor atya segítségével sikerült megvalósítani álmukat és november második vasárnapján a volt szószék helyén felavatták Szent Mónika szobrát. Pécsett ezentúl már nemcsak a bazilikában, hanem a Gyárvárosi templomban is külön közösség gyûlik össze. Részletes leírást kaptunk megalakulásukról és fényképet szép zászlójukról, amit a Szûzanya szobra mellé helyeztek. Vácon már 82 fõre gyarapodtak társaink, írja Mária, köszönjük Stella prépost úr önzetlen támogatását. A debreceni csoportnál elköltözés miatt Ilonkát Ildikó váltotta fel a vezetésben, de minden nagyon szépen megy tovább, hûségesen összetartanak az imában és a szeretetben. Az új teleki templomban is lelkipásztoruk közös szentmisével támogatja csoportjukat minden hónap 27-én. Újonnan alakult a felsõszentmártoni katolikus templomban is a Szent Mónika Közösség. Akikrõl nem tudtunk és telefonon kaptunk hírt: a fülöpjakabi édesanyákat évek óta egy pap édesanyja Margitka tartja össze. Eddig a félegyháziaktól kapták meg a körlevelet, de most már hozzájuk is viszi a postás. Az augusztusi találkozónk után az egyik budapesti fiatal anyuka szívében vágy éledt, hogy az Új Emberben fiatal társaihoz forduljon találkozónk híradásával egy idõben. Elküldte elõzõleg nekünk fogalmazványát és a megjelenése után nyitott szívekre talált, mert jött az imalapot kérõ levél. Nagyon örülünk, amikor így megtapasztaljuk apostoli lelkületeteket. Andrea emellett a fõiskolán is hûségesen terjeszti társai között imalapunkat. A nyíregyházi csoport vezetõje az idén is elküldte találkozónkról a fényképeket, amiket készített szokásához híven, így Gábor atya a beszámoló levéllel együtt a spanyolországi központot is megörvendeztette a fényképekkel. Ide Kalocsára december 2-án nagy zarándokcsoport érkezett, telefonon jelezték elõre, hogy szeretnének megismerkedni a Szent Mónika Közösséggel. Izgalommal készülõdtünk és boldog, családias együtt-létre került sor a Szent József templomban, ahonnan 150 imalapunk talált gazdára. Akik azonnal megadták a címüket most már kapják is a körlevelet. Remélem mindenki magáévá tudta tenni elhatározásunkat, hogy megmentsük gyermekeink, unokáink hitét. Nagyon igaza volt Gábor atyának 8 és fél évvel ezelõtt, amikor ennyire jó, könnyen sokszorosítható imalappal látta el közösségünket. Hálát adunk, hogy átvihetjük ezt az összefogást az új évezredbe, amihez mindannyiotoknak kívánok sok kitartást és isten segítségeit.
Újabb imakéijSfések is érkeztek: A váci közösségben élõ társunk elveszítette 24 éves fõiskolás fiát. Kérik, hogy imáinkban hordozzuk õt, kapjon iszonyú bánatában testi-lelki erõt. Gabriella Budapestrõl Gergõ fiáért és annak öt gyermekéért kéri segítségünket, hogy újra az "odafönnvalók" legyenek a fontosak. Ella hétszer volt áldott állapotban, de sosem szülhette meg gyermekeit, örökbe fogadtak egy kisfiút, akiért kéri imánkat, mert özvegységében elfordult tõle és még unokáit sem láthatja. "Ha Istent megtalálja, hozzá is visszatér." Gyömrőn élõ édesanya önmagáért és László fia megtéréséért könyörög. Segítsük õket ebben a harcban. Ózdon a napokban születik meg Anikó testvérünk második gyermeke, kéri imáinkat családjukért.
Sajnos a papírlap véges és csak ennyire tõmondatokban tudok hozzátok szólni, de nem is annyira a szavak a fontosak, hanem Gábor atya levele és a közös imánk.
Isten áldását kérve az idén is családjainkra szeretettel