Az Úr Jézus és a Szűzanya nevében!
Mélykút, 1997 február 20-án.
Kedves jó szentmonikás édesanyák! Az Úr legyen veletek!
Újból én szólok hozzátok, hogy megtörjem ezt a kissé hosszabbra nyúlt hallgatásomat. Bizony, az augusztusi nagytalálkozónkról szóló-beszámolóm után most írok nektek elõször. Sajnos elmaradt a karácsony elõtti kis levél. Kérlek benneteket, fogadjátok ezt megértéssel. Most már februárban vagyunk, benn a nagyböjti szent idõben, hogy lelkileg megújulva ünnepelhessük majd húsvét szent ünnepét.
Itt vagyok Mélykúton, ahol Sándor atya jóvoltából csendben tudok imádkozni és dolgozni, nagyobb összeszedettségben mint otthonomban, imádkozzatok érte és plébániájáért. A jó Isten áldja meg érte!
Kedves jó testvéreim, mindig azzal kezdem, hogy hálát adok a jó Istennek ÉRTETEK, imádkozó édesanyákért és kérem õt, az õ ereje tartsa magasra imádkozó kezeiteket és sziveteket, és ne engedje, hogy föladjátok napi imátokat, amellyel oly sok kegyelmet esdetek ki az édesanyák és a gyermekek, fiatalok számára. Az imádkozó Szűzanya és Szent Mónika képe lebegjen mindig elõttetek!
Kedves jó édesanyák, pár héttel ezelõtt ugyancsak itt voltam Mélykúton és egy szép könyvet olvastam Fatimáról: "Századunk reménycsillaga FATIMA". A Fatimában élõ Kondor atyának a könyve. Szinte egy kincset fedeztem fel! Ebbõl a kincsbõl szeretnék ma megosztani valamit veletek. Bizony, ebben az évben ünnepeljük a Szűzanya fatimai jelenéseinek nyolcvanadik évfordulóját! Még sokat kell tanulnunk Fatimából és sokat kell még tennünk, hogy a Szűzanya kéréseit valóra is váltsuk.
Talán sokan nem is hallottunk még arról, hogy a Szűzanya jelenéseit angyali jelenések elõzték meg. Három alkalommal egy angyal jelent meg a három kis pásztor gyermeknek 1916-ban, akik akkor még csak 6, 7 és 9 évesek voltak... Szeretném ide lemásolni Kondor atya könyvébõl a három angyal-jelenés történetét, hogy azokból valami lelki hasznot meríthessünk.
Az elsó angyal-jelenés: 1916 tavasza lehetett, amikor elõször jelent meg az angyal. A gyermekek a hegyoldalban legeltették nyájukat. Megebédeltek, és ezután elimádkozták a rózsafűzért. Ekkor történt az elsõ jelenés. "Mintha egy átlátszó ifjú lett volna, ragyogóbb mint a kristály.. Hozzánk érve igy szólt: " Ne féljetek, én a Béke Angyala vagyok! Imádkozzatok velem együtt! " Letérdelt és homlokával a földet érintette. Valami belsõ természetfeletti lendület bennünket is magával ragadott, ugyanígy csináltuk, s ismételtük a szavait:
" Istenem, hiszek Tebenned, imádlak Téged, remélek Tebenned és szeretlek. Bocsánatodért esedezem Hozzád mindazokért, akik nem hisznek Benned, nem imádnak, nem bíznak Benned és nem szeretnek." Ezt az imát háromszor ismételte. Utána hozzáfűzte: " Így imádkozzatok! Jézus és Mária Szíve kegyesen fogadja imáitokat. " S eltûnt.
Lucia emlékezéseiben még, hozzáfűzi: " A természetfeletti légkör, amely körülvett bennünket, oly bensõséges volt, hogy jó ideig még saját létünket se vettük észre, ugyanabban a tartásban maradtunk, ahogy az angyal hagyott bennünket. Közben állandóan az õ imáját ismételtük. Erõsen és világosan éreztük magunkban Isten jelenlétét. Még ahhoz sem volt bátorságunk, hogy egymáshoz szóljunk. Másnap ugyanazon légkör hatása alatt álltunk, s csak lassan tértünk magunkhoz. "
A második angyal jelenés: Ez július vagy augusztus hónapban történt. A nagy hõségben ebéd után már a kút mellett játszottunk a fák árnyékában. Hirtelen egy ifjú állt elõttünk és így szólt: " Mit csináltok? Imádkozzatok, imádkozzatok sokat! Jézus és Mária Szentséges Szive általatok akarják irgalmasságuk tervét megvalósitani. Imádkozzatok szakadatlanul és vezekeljetek a sok bûnért, amellyel Istent megbántják és kérjétek a bûnösök megtérését! Így ki fogjátok eszközölni hazátok számára a békét." Hogyan hozzunk áldozatot? - kérdezte Lucia. " Mindent alakítsatok áldozattá! . .. fogadjátok megadással a szenvedést, amelyet az Úr fog küldeni és viseljétek türelmesen." Az angyal szavai fénysugárként hatoltak lelkûnkbe. A fényben Istent ismertük fel, s azt, hogy mennyire szeret bennünket és kívánja szeretetünket. Megértettük azt, hogy az Úr áldozatunk árán megtéríti a bûnösöket. Ettõl kezdve valamennyi önmegtagadásunkat Istennek ajánlottuk fel. De akkoriban még nem kerestünk más vezeklési módot, csak azt, hogy órákig a földre borulva az angyal imáját ismételtük.
A harmadik angyal jelenés: Október elején vagy szeptember végén lehetett.Ugyancsak a déli órákban történt, a hegyoldalban. "Ott szokásosan elimádkoztuk a rózsafûzért és azt az imát, amelyre az elsõ megjelenéskor tanított bennünket az angyal. Ez alkalommal jelent meg harmadízben, kezében kehellyel, fölötte pedig egy ostya, amelybõl vércseppek hullottak a kehelybe. A kelyhet és az ostyát a levegõben hagyta lebegni. Közben a földre borult és háromszor a KÖVETKEZÕ IMÁT rebegte: ''Legszentebb Szentháromság, Atya, Fiú és Szentlélek! Mélységes alázattal imádlak, s felajánlom neked Jézus Krisztus legdrágább Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét, Aki a föld valamennyi tabernákulumában jelen van engesztelésül a szidalmazásokért ás közömbösségekért, amelyek által Õt bántják meg. Jézus Szentséges és Mária Szeplõtelen Szive végtelen érdemei által könyörgök Hozzád a szegény bûnösök megtéréséért."
Azután felemelkedett, kezébe vette a kelyhet és az ostyát. Az utóbbit nekem adta /Luciának/, a kehely tartalmát pedig Jácintával és Ferenccel itatta meg. Közben így szólt:
" Vegyétek Jézus Krisztus Testét és igyátok Vérét, amelyet a hálátlan emberek oly szörnyen meggyaláznak. Tegyétek jóvá bûneiket és vigasztaljátok a jó Istent." - Újra a földre borult és velünk együtt háromszor megismételte ugyanazt az imát: Legszentebb Szentháromság. . .stb és eltûnt.
Milyen volt a hatása a gyermekekre? Folytatom Lucia szavaival: " Ez a természetfeletti hatalom teljesen erõt vett rajtunk. Utánozni kezdtük az angyalt mindenben. Mi is földre borultunk és úgy ismételgettük imáját. A jó Isten jelenlétét annyira éreztük, hogy szinte összeroppantunk erejének hatása alatt. Testi érzékeink hosszabb idõre mintegy felmondták a szolgálatot. A rákövetkezõ napokban munkánkat ezen természetfeletti erõ kisugárzásában végeztük, amely mintha, beburkolt volna bennünket. Az Istennel való egyesülés békéje és boldogsága meg úgy lekötötte bensõnket, hogy lelkileg tökéletesen Vele egyesültûnk, fizikailag pedig teljesen erõtlenné lettünk. "
Ilyen egyszerûen és elragadó an írja le Lucia, mint fõszereplõ és szemtaú, ezt a történelmi eseményt, ezt a RENDKÍVÜLI LÁTVÁNYT, az emberi természet találkozását a túlvilággal. Mind a szavak, mind pedig a gesztusok és a színhely tele vannak tanulsággal és mély jelentõséggel.
Az idézetek KondorLajos SVD.atya könyvébõl a 39.-tõl a 45. oldalig találhatók. A Szent Szûz angyalt küldött maga elõtt, hogy az mintegy elõkészítse az Ő érkezését. E jelenések által a kis pásztorokat természetfölötti légkörbe helyezte. Megcsodálhatjuk, hogy az égi pedagógia milyen nagy tiszteletben tartja a gyermeket és tíz éven aluli kisgyermekek milyen mély hitre, szeretetre, áldozatvállalásra képesek! És milyen nagylelkûen válaszoltak az égi tanításra!
Kedves jó édesanyák, remélem, tudtok meríteni ihletet magatok számára, hogy ti is az Úr és a Szűzanya angyalai lehessetek.
Nagy szeretettel köszöntelek Benneteket
Kalocsa, 1996 május 22-én
Kedves jó édesanyák!
Nagy szeretettel köszöntelek benneteket! Köszönöm odaadó, buzgó imáitokat, melyeket nap-nap után fáradhatatlanul elmondotok gyermekeink, ifjúságunk hitéért. A jó Isten áldjon meg érte Benneteket! Pünkösd szép ünnepére készülve írom Nektek e sorokat. Egykor, Urunk mennybemenetele után, az apostolok és a tanítványok egy szívvel-lélekkel imádkoztak Máriával, Jézus anyjával, a Szentlélek kiáradásáért. mi is imádkozzunk különösen azokért a fiatalokért, akik ilyenkor, az évnek ebben a szakában bérmálkoznak. Hogy a Szentlélek hassa át a szivüket és tegye őket Isten mindig hûséges gyermekeivé és országának apostolaivá. - Ez az alkalom azt sugallja nekem, hogy pár szót szóljak a Szentlélekről.
1. A Szentlélek a szeretet Lelke. Minden igaz szeretetnek a forrása, hisz Ő az Atyát és a Fiút egybekötõ végtelen, örök Szeretet, isteni személy, akit ugyanúgy imádunk mint az Atyát és a Fiút. Végtelenül közel hozzánk, hiszen bennünk lakik: " Isten szeretete kiáradt szivünkbe a bennünk lakó Szentlélek által " /Rom 5,5/. Tehát mindaz, ami a szeretettel valamiképen is kapcsolatban van, az mind Tõle van: az alázat, a hála, a mások iránti szolgálat lelkülete, a megbocsátás, a hit, a remény, a szeretet... Ő ihlette a szentírás íróit, és ő az, aki megérteti velünk Isten gondolatait, az Úr Jézus tanítását, ha szomorúak vagyunk, õ az, aki megvigasztal minket, aki meglágyítja a kemény sziveket, azoknak, akik eltévelyedtek az igaz útról, ő vezeti őkét vissza Isten útjára, oly sok szép himnuszunk szól a Szentlélekről - ő az egységnek a Lelke: a családokban, a közösségekben, a mi Közösségünkben is õ ajándékoz meg minket adományaival, amelyekkel másoknak javára lehetünk.
2. Ő az öröm Lelke. Mennyire szükségünk van az ö örömére, arra a sugárzó örömre, amely az igaz életbõl fakad, a szív békéjének és boldogságának a kisugárzása. Hogy lássák az emberek, hogy mi keresztények boldog emberek vagyunk. És hogy ez a boldogság nem a pénzbõl, élvezetekbõl vagy földi dicsõségbõl fakad, hanem Istentől kapjuk. Ez az igazi evangelizálás, amelyre szüksége van ma az emberiségnek. Ezután jöhet az Örömhír meghirdetése . Erre van szüksége gyermekeinknek, unokáinknak is!
3. A Szentlélek az erõ Lelke. A szeretetből és örömbõl erõ fakad. Az erõ arra képesít, hogy nagy dolgokba merjünk belevágni Istenért és azokban ki is tartsunk. Vagy ha nem olyan -látszólag- nagy dolgokat, de a kicsikben is odaadóknak és hûségeseknek bizonyuljunk. A véres vértanúság és a mindennapok titkos vértanúsága! Égi pártfogónkban Szent Mónikában is ragyogott a Szentlélek ereje: hosszú évtizedeken át ostromolta az eget és végül is istenhez imádkozta gyermekét! - És ha ellankadunk, belefáradunk az imádkozásba, forduljunk bizalommal a Szentlélekhez!
Szűzanyánk, imádkozzál velünk és értünk, hogy amit a Szentlélek elkezdett velünk és bennünk, az isten tervei szerint meg is valósuljon.
Drága édesanyák, az Úr áldjon meg benneteket!
Kedves jó szentmonikás édesanyák!
Május hónap elején újból szeretettel szólunk hozzátok. A jó isten árassza Reátok bõséges áldását, hogy ti magatok is áldás legyetek!
Bizonyára sokan közületek láttátok A Passió c. filmet. Ha még nem láttátok, ajánlom, hogy nézzétek meg. Én másodszor is megnéztem így imádkozva: "Én szivembe jól bevéssed, Szûzanyám, nagy szenvedésed, s az Átvertnek sebeit!"
Az Úr Jézus viszi a keresztjét, vagy inkább a kereszt viszi Õt... A kereszt alatt kimerülten, véresen fekszik a kövezeten, amikor édesanyja oda térdelhet mellé egy pillanatra. Kettõjük tekintete találkozik. A Szûzanya lelkében egy kép villan fel a múltból. Fiacskája egyszer elesett, ott feküdt a földön és õ odafutott: "Itt vagyok! Melletted vagyok!" A Gyermek arca kisimult és visszatért a mosoly az arcocskájára... Most csak a tekintetével mondhatja: "Itt vagyok! Melletted vagyok!" Szent Fia ránéz és ezt suttogja: "Anyám, új világ van születõben!"
Ha magyar népünkre nézünk, nem hasonlítunk-e mi is elesettségünkben az Úr Jézusra? A jelen aggasztó, a jövõ bizonytalan. Mi lesz betegeinkkel, öregjeinkkel, mimagunkkal, iskoláinkkal, gyermekeinkkel, édes Hazánk földjével, eladósodó országunkkal, fiatal munkakezdõinkkel, az állásukért, családjukért aggódókkal, a munkanélküliekkel... És még csak nem is említettük azokat, akik céltalanul járják életüket, a lélekben elesetteket, akik mint Péter apostol, miután megtagadta szeretett Mesterét, odarogyott a Szûzanya elé és sírva, rimánkodva mondta: "Anyám, ne érints meg, lelkileg leprássá lettem.." Elesett testvéreink, akik közé magunkat is oda kell sorolnunk... Oyan szép volt látni a filmben, amikor a megriadt tanítványok odagyülnek Mária köré, aki az egyetlen biztos pont Jézus után, és mondják neki: "Anyánk!" A Szûzanya a maga csendes méltóságában az Úr Jézus után -úgy éreztem- a legaktívabb szereplõ a filmben, de a valóságban is. Az erõs asszony, aki nem siránkozik, de jelenlétével, tekintetével erõt sugároz még Szent Fiába is, hogy tartson ki a végsõkig. Az igazság Asszonya, akárcsak Szent Fia, aki azért jött e világba, hogy tanúságot tegyen az igazságról...
Drága jó Édesanyák! Ez a ti csodálatos hivatásotok, ezt kell sugároznia egész lényeteknek: "Itt vagyok! Melletted vagyok!" Amikor minden elbizonytalanodik, lelketek mélységes békéjébõl, amely Istennel való kapcsolatotokból fakad, sugározzátok a bátorítást: Itt vagyunk, édesanyák, nagymamák. Imára tárjuk ki kezeinket. Éjjel nappal száll az ima az ég felé... A mi drága Édesanyánk nem siet-e most is hozzánk, elesett magyar népéhez, hogy fölemeljen, hogy erõt adjon? Nem mondja-e ma is: "Itt vagyok! Mellettetek vagyok!"?
Mi fohászkodunk, énekelünk, ismételten megújítjuk Országunk felajánlásait a Szüzanyának, esdve kérjük Õt, segítsen meg nagy bajunkban... Pedig talán csak épp azt nem vesszük észre, hogy a Szûzanya már a segítségünkre sietett azzal, hogy egy csodálatos kegyelmi kiáradást eszközölt ki számunkra és ajánlott fel nekünk, amellyel -bár a mi közremûködésünk is nélkülözhetetlen- meg akarja vakítani a Sátánt, meg akarja akadályozni, hogy kifejtse gonoszságát. Ezt az eszközt elsõként egy magyar édesanyának adta át mintegy negyven évvel ezelõtt...Senki sincs kötelezve arra, hogy higgyen benne. De akinek van füle a hallásra, az meghallja, kitárja a szivét, befogadja és tovább adja! "A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szûz közbenjáró hatalma által történik." Bár nem az Úr Jézusnak az evangéliumban följegyzett szava, de az õ kereszthalálából egy új világ született meg, ennek vagytok Ti, kedves édesanyák , különösen fontos szolgálói. Az Úr áldjon meg Benneteket! Nagy szeretettel köszöntelek Benneteket
Budapest, 2004 május 5-én
Kedves jó szentmonikás Édesanyák!
Szeretettel köszöntelek Benneteket a mi Urunkban! Képzeljétek el, milyen szép lenne, ha egyszer úgy mindannyian együtt lehetnétek, kedves édesanyák, és mindenki örömmel köszönthetné a másikat, egymásra mosolyogva, egymást megölelve és minden jót kívánva... Ti ennél sokkal többet tesztek, amikor naponta imádkoztok egymás gyermekeiért és valamennyi édesanya gyermekéért is. Majd egyszer megtartjuk ezt a Nagy Találkozót, ha nem is itt a földön, majd odafönn.Egy Közösséget alkotunk! Mindannyiunkat ugyanaz a hit éltet, ugyanaz a szeretet ég a szívünkben. És a reményünk is ugyanazokra az isteni ígéretekre épül. Bármit hozzon is ez az új esztendõ, hitünknek, szeretetünknek, reményünknek nem szabad meginognia, mert ISTEN AZ ALAPJA! Az legyen a legfõbb gondunk, hogy Vele és Benne éljünk! Belsõ békénket és örömünket sugározzuk a körülöttünk élõkre!
Hadd idézzek kedves karácsonyi lapjaitokból, leveleitekbõl!
"Mondjátok a csüggedt szívûeknek: Bátorság! Ne féljetek! Nézzétek, eljön Istenetek, eljön, hogy szabadulást hozzon nektek!" (Iz 35,4) (a pilisborosjenõi édesanyáktól). Egy édesapa lapjáról másolom: "Nincs a világon olyan sötétség, amely egy kicsiny gyertya fényét elolthatná." Igen, Tíborkám, a ti kis családotok máris jobban világít mint egy kicsiny gyertya! Világítsatok egyre jobban és jobban! - Isten szavából: "Hûséges az Isten, erõtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetõségét is megadja, hogy kibírjátok." (1 Kor 10,13 )
Emlékezzetek csak vissza arra, kedves édesanyák, amit egyszer írtam a jó öreg kútról, amely fáradhatatlanul adja a vizet... "Nem fáradsz bele mindig adni és adni? -kérdezték tõle. De õ szelídén visszamosoíygott és csak annyit mondott: "Hiszen a forrás nem én vagyok, árad belém, én csak tovább adom, frissen, vidáman és szabadon. Ezt a szép verset Feri bácsitól kaptam Kalocsán. Mi nem vagyunk a forrás, mi csak kapjuk a VIZET, és adjuk tovább...
Drága jó Édesanyák! Tudom, hogy az ünnepek alatt boldogan tettetek eleget szülõi és nagyszülõi feladataitoknak . Áldjon meg Benneteket érte a jó Isten! Ezért megértem, hogy adósaim maradtatok egy kis beszámolóval. Szeptember 17-i levelemben buzdítottalak Benneteket-továbbítva Hozzátok Szentatyánk nagy kérését:- IMÁDKOZZÁTOK A CSALÁDBAN A RÓZSAFÜZÉRT! Igyekezzünk visszavinni a családba valamilyen formában a közös imádkozást! Ha nem is sokkal, de próbáljuk elkezdeni! Az asztali ima az nagyon jó, de valami többrõl lenne itt szó... Egy tized a rózsafûzérbõl igazán alkalmas lenne erre! Mint jó katolikusok, kövessük Szentatyánk kérését, útmutatását. Errõl kértem tõletek egy kis beszámolót. Egy édesanya válaszolt is. Nagyon köszönöm neki. Ha csak egy szerény lépést is tudtatok tenni ezen a téren, írjátok meg! Milyen örömmel számolnánk be róla! "A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok!"-int bennünket Szent Jakab apostol ( 1,22 ) Szeptemberi levelemnek a tartalma még mindig nagyon aktuális, kérlek Benneteket, olvassátok el és számoljatok be, mit tettetek megvalósítása érdekében! Elõre is hálásan köszönöm! Hallgassatok a jó Szentlélekre, Õ nagyon is találékony! Az Õ segítségével megtaláljátok majd a módját, hogyan tehetitek vonzóvá a fiatalabbak elõtt is a rózsafûzér imádkozást. Ezzel válhat ez az év is Szentévvé míndannyiónk számára.
Budapest, 2003 szeptember 17-én
Drága jó szentmonikas Édesanyák! Szeretettel köszöntünk Benneteket!
Örömmel hallottam Veronka édesanya-társatoktól, hogy augusztusi Találkozónkon minden rózsafûzér elkelt! Milyen szép ajándékot vittetek magatokkal gyermekeiteknek, unokáitoknak. Ne elégedjetek meg csupán ezzel! Érjétek el, hogy megszeressék a rózsafûzér imádkozását! Mily örömmel fogják tenni, ha nagyikával együtt imádkozhatnak! Észrevétlenül belép az életükbe az Úr Jézus és a Szûzanya nagy szeretete!
Drága Édesanyák! A Szentatyánk által meghirdetett Rózsafûzér Éve már a vége felé jár. Mi, magyar szentmonikas édesanyák most látunk neki igazából, hogy megvalósítsuk Szentatyánk hõ vágyát, hogy visszavigyük a magyar családokba a közös rózsafûzér-imádkozást! Mit szóltok hozzá? Nem nagyszerû feladat ez? Nem lenne-e nagyon kedves ajándék a Szûzanyának, ha ezt mi, szentmonikás édesanyák, szerte az országban, vállalnánk?
Nagyszerû dolog imádkozni gyermekeink hitéért. De még ennél is több, velük együtt imádkozni! Talán némelyek közületek csóválják a fejüket... Sok mindent mondhatnátok, amit meg is értek. De nem szabad eleve feladnunk! Bátraknak kell lennünk! Az Úr Jézus is mennyire megértõ volt, amikor ezt mondta: "Ahol ketten vagy hárman összegyûlnek a nevemben, ott vagyok közöttûk. "/Máté 18,20/. -Kezdetnek elég, ha te ott vagy és még valaki. Nem akadna egy sem, aki irántad való szeretetbõl elfogadná meghívásodat? Biztos, hogy van! És nem kell az egész rózsafûzért sem elimádkozni: elég, ha imádkoztok egy tizedet! És ez így tarthat hosszú idõn át. Nagyon kell tisztelni a másik /mások/ szabadságát! Ha õk kérik, lehet kicsivel többet.. Fontos az elcsendesedés, lelki összeszedettség. Egy égõ gyertya emlékeztethet az Úr Jézus és a Szűzanya szeretõ jelenlétére.. Kérdezd meg: Ma kiért imádkozzunk? Mit szeretnénk számára kérni? Majd mondd el egyszerûen, a te szavaiddal az evangéliumi történetet, amire gondolunk, és imádkozzátok szépen a rózsafüzér-tizedet.
Milyen lelki hasznot meríthetnek gyermekeink a közös rózsafüzér-imádkozásból?
1. Gyakran hallani, hogy nincs igazi eszmény fiataljaink elõtt, amelyre föltekinthetnének. Itt mi a legszebb és legtisztább férfi és nõi ideált állíthatjuk eléjük: Jézust és Máriát!
2. A rózsafüzér titkait szemlélve elébük tárul az igazság az emberrõl! Fogantatásától kezdve végsõ célbajutásáig. Jézust hogyan tudjuk legjobban megismerni és szeretni? A legjobb megfigyelõhelyrõl: Szûz Mária Szeplõtelen Szívébõl, az õ édesanyai érzelmeivel!
3. Alkalmat ad arra, hogy az élet nagy kérdéseirõl kérdéseket tegyenek föl nekünk, íme néhány: az emberi élet kezdete, magzati élet, születés. Az élet szentsége. Ahogy Isten akarja a családot! Hivatás és követése /a 12-éves Jézus../ - A felnõtt Jézus életét szemlélve: Mi az hogy Isten Országa, ahová Jézus meghívott bennünket? Hallgatni Jézusra, Mesterünkre, és hinni Benne. Az Eucharistia életünk középpontja. A vasárnap... Ha Jézussal egyesülve szenvedünk, segítünk, hogy az emberek üdvözüljenek.Jézus és Mária megdicsõülésén keresztül fölragyog mindnyájunk végsõ célja: a mennyek országa!
4. "Az együtt imádkozó család együtt marad!" Azok, akik megtanulnak Jézusra és Máriára tekinteni, azok egymás szemébe is fognak nézni, egymásra fognak találni. Az ilyen ima ápolja és erõsíti a családi közösséget. "Jézust helyezi a középpontba, vele osztják meg örömüket és fájdalmaikat, kezébe helyezik a bajokat és terveket, tõle nyernek reményt és erõt az út folytatásához"- írta a Szentatya. Nem is tudjátok, micsoda "kapaszkodót" adtok gyermekeitek kezébe!!!
Kedves jó Édesanyák! Lássunk neki bátran a nagy munkának! Amit a Szentatya megjelöl, az biztosan Isten Akarata! Közöljétek velünk erõfeszítéseiteket, örömeiteket, még kudarcaitokat is. Várjuk beszámolóitokat! Ne feledjük, akkor szeretjük igazán a Szentatyát, ha hallgatunk rá és tettekre váltjuk tanítását!
-Az egytizedes rózsafûzérek megrendelhetõk; Imrik Zoltánné, Sopron, Erzsébet u.7. 9400. Darabja -úgy tudom- 60 Ft. Egy helységbõl lehetõleg közösen rendeljünk!
Budapest, 2003 április 23-án
Kedves jó szentmonikás édesanyák!
Egy újabb húsvét köszöntött ránk. Csendüljön egybe mindannyiónk szívének az éneke feltámadt Üdvözítõnk tiszteletére, imádására! Mindig különös melegség árad el szívemben, amikor olvasom Szent Máté evangéliumában /28,10/, hogyan jött az Úr Jézus húsvét hajnalán a szent asszonyokkal szemben és köszöntötte őket: "Üdv nektek!" Ezek odafutottak, leborultak elõtte és átkarolták lábát. Jézus így szólt szelíden: "Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak. " Az Úr Jézus így jutalmazta meg ezeket a csendes, alázatos lelkeket, akik a legjobban hasonlítanak az õ szelíd és alázatos Szívéhez. Csak néhányuknak ismerjük a nevét, pedig többen voltak...Szent Lukács " a Galileából érkezett asszonyok"-ról beszél /24,55/. Bennük a névtelen sok-sok édesanyát is látom, akik csendben, alázatban, hûségesen szolgálják az Úr Jézus szent ügyét. Ma ti vagytok ezek a derék, hûséges asszonyok, akik helyt álltok a családban, a mindennapok számtalan kicsiny vagy nagy szeretetszolgálatában. Az Úr nem az õ papjainak jelent meg elõször, nem a jövendõ nagy apostoloknak, hanem a "kicsinyek"-nek, akik az igazán nagyok az Isten országában, akik szolgálnak, akik mossák Jézus kis testvéreinek a lábát. "Aki nekem szolgál, engem kövessen, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám. Aki nekem szolgál, azt megtiszteli az Atya." /János ev.12,26/. Gondolom, ezek a szép húsvéti -és mindenkorra való- gondolatok örömmel töltik el szívünket és erõt adnak a mindennapok küzdelmeihez.
Feltûnõ, hogy milyen nyomatékosan üzente az Úr Jézus az apostoloknak, hogy menjenek Galileába. Valami igen fontos dolgot akart ott velük közölni... Igen, ott adta nekik a nagy küldetést: "Menjetek az egész világra, tegyétek tanítványommá mind a népeket!" /Máté ev.28,19/ Ebbõl a küldetésbõl, ti is drága édesanyák, kiveszitek a ti részeteket; Krisztus tanítványaivá tenni a jelen és jövendõ generációkat. A jövõ Egyháza ott van körülöttetek... "Amit láttunk és hallottunk, és amit atyáink beszéltek el nekünk, nem akarjuk gyermekeink elõl eltitkolni, hanem elbeszéljük a jövendõ nemzedéknek az Úr csodáit, amelyeket végbevitt velünk" / 78.zsoltár 3-4 /.
Így kívánok Nektek, kedves jó Édesanyák, kegyelmekben gazdag szent húsvéti ünnepeket! Remélem, akik csak tehetitek, ott lesztek a mélykúti találkozónkon, május 31-én, szombaton. A szentmise fõcelebránsa az érsek úr lesz. A többiek pedig lélekben legyetek velünk! Tartsunk össze, kedves jó Édesanyák, és ne lankadjunk el az imádságban!
Szeretettel köszöntöm kedves Mindannyiótokat
Budapest, 2003 január 10-én
Kedves szentmonikás édesanyák!
Nagy szeretettel köszöntelek Benneteket és kérem Urunkat és a Boldogságos Szûzanyát, árasszák áldásukat Reátok és kedves családjaitokra.
Mai levelemben Szentatyánknak októberben kelt apostoli levelérõl szeretnék szólni, amelyben gyönyörû tanítást adott a rózsafûzér imádságról, hogyan kell azt igazából végezni és buzdított, hogy imádkozzuk és terjesszük az Egyháznak ezt a csodálatos imáját. A Szentatya levelét mellékletként hozta az ÚJ EMBER. Nagyon szeretném, ha egyénileg és csoportosan is tanulmányoznátok és meg is valósítanátok. Milyen jó lenne, ha Szent Mónika Közösségünk ezt tûzné célul maga elé ebben az évben, melyet a Szentatya a Rózsafûzér Évének hirdetett meg, hogy tanulmányozzuk a Szentatya levelét, ha lehetséges, jó lelkipásztoraink segítségével, igyekezzünk azt minél jobban szemlélõdve végezni, és másokat -sokakat!- nyerjünk meg annak imádkozására: imádkozzuk újból a családokban a rózsafûzért, elég egy tizedet estiimaként, de az áhítatos, igazi szép imádság legyen.
A rózsafûzér imádkozásában az a fontos, hogy míg a Szûzanyát köszöntõ imádságot ismételgetjük, lelkûnkben az Úr Jézus életének egy-egy eseményét szemléljük. Mi is az a szemlélõdés? Gondoljunk csak egy kis gyermekre, amikor csodálattal nézi a karácsonyfát. Szemei tágra nyílnak, nem gyõz betelni a fönséges látvánnyal. Nemcsak a szeme, a szíve is kitágul. Karácsony szépségének az is az egyik titka, hogy ott mindenki szemlélõdik: a Szûzanya, Szent József, a pásztorok, a szent napkeleti bölcsek, és mi magunk... Valami ilyen csodálkozó, áhitatos tekintettel kell szemlélnünk az Úr Jézus életének fõbb eseményeit, fogantatásától kezdve, megdicsõüléséig. És ezt hol tanulhatnánk meg, ha nem a Szûzanya vezetése alatt. "Senki sem hasonlítható Máriához abban, ahogyan állandóan szemlélte Krisztus arcát" -írja Szentatyánk.
Eddig 15 volt a "titkok" száma, melyeket szemléltünk. De hogy falóban az egész evangélium összfoglalata legyen a rózsafûzér, Szentatyánk kiegészítette öt más titokkal, melyeket az Úr Jézus nyilvános életébõl veszünk. "Amíg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak" /Jn 9,5/ Ezeket hívjuk a "világosság titkai"-nak. Így átfogja az Úr Jézus egész életét.
Furcsa kérdést teszek föl: A Szûzanya is imádkozta a rózsafûzért? Igen, de sajátos módon, Őróla azt olvassuk az evangéliumban, hogy "Emlékezetébe véste mindezt, és szívében gyakran elgondolkozott rajtuk". Igen, gyakran emlékezetébe idézte az angyali üdvözlet jelenetét, Jézus születését és mély áhítattal elidõzött bennük. És ebben senki sem érheti õt utol... Iratkozzunk be az Õ iskolájába. Hadd vezessen Ő bennünket Krisztus titkainak a szemlélésében!
A Szentatya nagyon kéri, hogy újból imádkozzuk családjainkban a rózsafûzért. "Az együtt imádkozó család együtt marad" -írja. Én hozzá fûzném: csak egy tizedet és ha esetleg nõ az igény, kicsit többet is. Itt arról van szó, hogy együtt imádkozzék a család, vagy legalább is annak néhány tagja. Valahogy vonzóvá kellene ezt tenni. Talán kételkedve halljátok ezt tõlem, arra gondolva, a mai gyermekek, fiatalok erre már nem foghatók. Nekem van tapasztalatom arra, hogy kamaszok, táborban, sátoronként, milyen összeszedetten, mélységes csendben imádkozták azt a tized rózsafüzért, mintha valami varázslat érte volna el õket. Az már a Szûzanya titka, hogyan éri el ezt. Mi csak próbáljuk meg! Legyünk bátrak! Át kell adnunk az utánunk következõ generációknak ezt a csodálatos imát. Milyen képeket látnak õk a televízió képernyõjén? Helyükbe Krisztust és a Szûzanyát kell állítanunk!
Kedves édesanyák, Mozgalmunknak ez legyen ebben az évben a szent feladata: elõmozdítani a rf.imádkozást, fõleg a családokban, a plébániákon /de szemlélõdõ módon!/, és megszerettetni gyermekekkel, fiatalokkal. Errõl szeretnénk beszámolókat hallani ezévi Találkozóinkon. A Szentatyával együtt kell mennünk! Az õ kérése parancs számunkra! Itt közlöm, hogy újból kapható kedvezményes áron, de nem árúsítás céljából, a kis egy-tizedes rózsafüzér: Imrik Zoltánné, 9400 Sopron,Erzsébet u.7.
Így akar megmenteni bennünket a Szûzanya! Sok szeretettel:
Budapest, 2002 szeptember 18-án
Kedves jó Édesanyák!
Szeretettel köszöntünk Benneteket! Bizonyára ti is már nagyon várjátok levelünket! Öröm volt találkozni Veletek elõbb Budapesten, majd pedig Kalocsán. Együtt ünnepeltünk és adtunk hálát a jó Istennek tíz év sok-sok kegyelméért! Jövõnket is mennyei Atyánk, az Úr Jézus és a Szentlélek végtelen szeretetébe ajánljuk, égi Édesanyánk és Szent Mónika pártfogását is kérve, remélve.
De ha most tekintetünket édes Hazánkra fordítjuk, és az egész világra, bizony elszorul a szívünk. Mit hoz a jövõ, mi lesz gyermekeinkkel, a magyar családokkal, népünkkel? Úgy tûnik, hogy a világ szelleme, amelyet Szent János apostol e szavakkal foglal össze: "a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége" /értsd: a tisztátalanság lelke, a kapzsiság, a pénz utáni mértéktelen vágy, a hatalom gőgje/ eluralkodik mindenen. Szinte félelmetes, ahogyan gyõztesnek kiáltja ki magát...
De mi, testvérek, ne féljünk! Emeljük föl tekintetünket az Úr Jézusra és hallgassuk a szavát: "A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyõztem a világot." /Jn 16,3/. Szent Ágoston ezt így magyarázza: ez a gyõzelem nem csak Jézus személyére vonatkozik, hanem mindannyiónkra, mert "Nem gyõzte volna le a világot, ha az õ híveit legyõzné a világ." És Szent Jámos diadalmasan kijelenti: "Mindenki, aki az Istentõl való, legyõzi a világot. És ez a gyõzelem -gyõzelem a világ fölött- a mi hitünk! /1 Jn 5,4 /
Drága édesanyák, maradjatok szilárdak ebben a hitben, az Egyházhoz való hûségben, szorítsuk erõsen egymás kezét, bátorítsuk egymást és mindenkit! Tekintetünket emeljük fel az Úr Jézusra! Tekintetünk forrjon össze az övével! "Jézusom, bízom Benned!"
Kedves Édesanyák! Nem találok fontosabb üzenetet annál, mint amit a Szûzanya adott egy magyar édesanyának /most, oktõber 19-én lesz 40 éve!/ Fogadjuk nagy szeretettel: " Szeretetlángom oly nagyon felhevült, hogy nemcsak fényességét, hanem annak melegségét is teljes erejével reátok óhajtom árasztani. Szeretetlángom oly nagy, nem tud megférni Bennem, robbanó erõvel tör felétek. Kiáradó szeretetem szétrobbantja a világot fertõzõ pokoli gyûlöletet, hogy minél több lélek megmeneküljön a kárhozattól. - Mondom, ilyen még nem volt. ez a legnagyobb csodám, amit most teszek veletek. Álljatok munkába, ne tétlenkedjetek! Én csodával határos módon segítek nektek, melyet érezni fogtok minduntalan. Bízzatok Bennem! Cselekedjetek sürgõsen! Ne napoljátok el ügyemet!- A Sátán sem nézi tétlenül, rettentõ nagy erõfeszítéseket tesz. Érzi már Szeretetlángom kigyulladásának hatását. Ez rettentõ dühre ragadja õt.
Vegyétek fel a harcot, a gyõztesek mi leszünk! Szeretetlángom a Sátánt oly mértékben teszi vakká, amilyen mértékben elterjesztitek Szeretetlángomat az egész világon. Akarom, ahogy nevemet ismerik a világon, úgy ismerjék meg Szívem Szeretetlángját is, mely csodákat tesz a szívek mélyen."
Kedves édesanyák, aki csak tud, kérem, jöjjön el Bodajkra Országos Szeretetláng Zarándoklatunkra, október 26-án. Hirdetjük mindkét katolikus országos hetilapban. Én is ott leszek. Még Brazíliából is jönnek szeretetlángos testvérek. Akik nem tudnak eljönönni, legalább lélekben legyenek velünk!
Fogadjátok mint személyes ajándékomat ezt a Szeretetláng képecskét -remélem, mindenkinek jut belõle-, melyet szeretettel küldök Nektek. Negyven éve, hogy szólt hozzánk a Szûzanya. Egy magyar édesanyát választott ki, hogy elsõként õ kapja meg ezt a világra szóló nagy üzenetet, és innen terjedjen el az egész világra!
A jó Isten kegyelmének bõségét kérem kedves Mindannyiótok számára szeretettel
Budapest, 2002 április 23-án
Kedves jó szentmonikás édesanyák!
Nagy szeretettel köszöntelek Benneteket! Milyen jó, hogy az ima mellett ez a levél is összeköt bennünket. Most hogy megvolt a választások második fordulója is, egy kicsit reflektálhatunk az elmúlt idõszakra és elõre is tekinthetünk. Voltaképen két világnézet ütközött, és ez tette szokatlanul keménnyé ezt a viadalt. De már megtörtént és az élet megy tovább.
Nézzük azért, mennyi szépet hozott elõ ez az idõszak. Sokat, és ezért adjunk érte hálát a jó Istennek. Elsõ helyen említeném azt a sok-sok imát, amely szerte az országban szinte szüntelenül szállt az ég felé. Biztosak vagyunk benne, hogy imádságunk meghallgatásra talált. Otthonainkban, vagy a kitett Oltáriszentség elõtt imádkoztunk. Vagy pedig fölsírt az imánk égi Édesanyánkhoz, Magyarország Nagyasszonyához. Legyünk bizalommal, ne féljünk, az Õ kezükben jó helyen van hazánk sorsa. Persze az igazi jó nem mindig egyezik azzal,amit mi talán jónak vélünk. Hisszük a Szentírás szavai alapján, "hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik." /Rom 8,28/. Istennek megvannak a maga titokzatos útjai, Ő a történelemnek az Ura!
És a másik szép vonása az elmúlt napoknak a hazaszeretet fellángolása volt. Spontán tört fel az emberek leikébõl. És láttunk mosolygó, tiszta, szép arcokat. Valóban,mint egy virágba borult fa, olyanok voltak, fõleg a mi ifjúságunk. Imádkozzunk, hogy ne jöjjön egy fagy és a virágokból majd ízes gyümölcs legyen.
És most, hogyan tovább?
Õrizzük meg ezt a csodálatos imaösszefogást, mert édes Hazánk a továbbiakban is szüksége lesz rá. Ne hagyjuk alább az imádkozást! Nem szabad a szívünkben haragot vagy gyûlölködést õrizni senki iránt. Tudom, nem is volt ilyesmi a szívünkben. Drága értékeinket: keresztény hitünket és hazaszeretetünket féltõn õrizzük és ültessük gyermekeinknek a lelkébe. Higgyük el, hogy a szeretet a legnagyobb hatalom és a gyûlöletet csak a szeretettel lehet legyõzni.
Zsolozsmázás közben találtam rá Szent Ágostonnak egy szép gondolatára: "... nem szerethetünk, ha elõbb minket nem szeretnek. Halljátok János apostolt: Azért szeretjük az Istent, mert õ elõbb szeretett minket /l Jn 4,19/ Kutasd, hogy miért szereti az ember az Istent , semmi más okot nem találsz rá, hacsak nem azt, hogy õt elõbb szerette az Isten Pál apostol szavai szerint: Kiáradt szívünkbe az Isten szeretete a nekünk ajándékozott Szentlélekbõl /Róm 5,5/ " Tehát csak ott arathatunk majd szeretetet, ahová szeretetet ültettünk.
De a szeretet nem jelentheti hitünk és elveink feladását. Ezekben szilárdan kell állnunk. Különösen is vigyázzunk arra a szemléletre, amely szerint már nincs is jó vagy rossz, hanem csak "más" létezik... Az Úr Jézus minden embert szeretett, a bûnösöket külön is kereste, de világosan megmondta mi a jó és mi a rossz. Mi is azt tartjuk jónak, amit Jézus annak tart, és rossznak, amit Ö annak tart! Neveljétek, drága édesanyák és nagymamák, Jézus szellemében gyermekeiteket, unokáitokat.
Imádkozzunk azokért, akik minket kormányozni fognak és azokért, akik az országgyûlésben a haza ügyeit intézik.
A jó Isten meghallgatta imánkat. Az õ szeretete óv, kísér és vezet bennünket. Sugározzátok másokra is Isten szeretetét, legyetek erõsek a reményben és kitartóak az imádságban. Mosolyogjatok, minden úgy van, ahogy az Úr akarja!
Kedves jó Édesanyák! Pár nap és itt van május hónapja, amely a Szûzanyáé és a tiétek! Mi mindannyian, maga az Úr Jézus is, egy édesanya méhének a gyümölcse, vagyunk. Áldjon meg õ minden édesanyát! A legszentebb édesanya, a Szûzanya zárjon Szívébe Mindannyiónkat!
Szeretettel és imával
Hódmezõvásárhely, 2002 január 9-én
Kedves jó szentmonikás édesanyák!
Ez új esztendõ elején szeretettel köszöntünk Benneteket! Ahogy a múltban is, úgy ebben az esztendõben is legyetek a jó Isten szeretete aprópénzre váltva családotok körében. Eszembe jut egy szép vers, amelyben a költõ csodálkozva néz be a kútba és kérdi tõle: Jó öreg kút, nem fáradsz bele mindig csak adni, adni...? Belenézek, .. .tükre rám ragyog, "Hiszen a forrás nem én vagyok! Árad belém, csak tovább adom, frissen, vidáman és szabadon." Majd így fejezi be a költõ: "Hadd éljek én ilyen kút-életet, adjak áldást és szeretetet! Nem az enyém, Krisztustól kapom, egyszerûen, így tovább adom!" Ehhez a mi kút-életünkhöz kívánom számotokra az Úr Jézus bõséges kegyelmét!
Kedves Édesanyák, ti a pap ajkáról a tanítást várjátok, amibõl erõt, vígasztalást nyertek áldozatos életetek mindennapjaihoz.
Szemléljük ezért most a betlehemi kisdedet, vagy a názáreti Gyermeket, a pásztorok egyszerû szívével, vagy a tudós bölcsek áhítatával, alázatával. Ez a Gyermek egykor majd azt vallja magáról: "Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." /János 8,12/. Milyen nagy szükségünk van arra, hogy miénk legyen az élet világossága! Hogy az Úr világosságában éljünk, éljenek gyermekeink, unokáink, ifjúságunk!
Azt is mondta; "Én vagyok az élet! Azért jöttem, hogy életük legyen és bõségben legyen." /Jn 10,10/ Mennyire vágytok arra, hogy szeretteitek igaz életet éljenek! Ezt pedig senki más nem tanítja és adja, csak egyedül Jézus! - A mi örök célunk: eljutni az Atyához! És Ő mondja: "Senki sem jut el az Atyához, csak általam." Ő a mi Jó Pásztorunk, a mi legbiztosabb vezetőnk.
És most nem csak azokra gondolunk,akik vallásos és hívõ emberek, hanem arra a nagy sokaságra, fõleg fiataljainkra, hogy az õ lelkûkben is felgyulladjon Krisztus világossága!
Kedves jó Édesanyák! Már három hónap sincs hátra és újból vezetõket fogunk választani országunk számára. Tudjátok, ugye, menynyire döntõ fontosságúak ezek a mostani választások?! Élnünk kell jogunkkal és Isten-adta kötelességünkkel, hogy jó és alkalmas vezetõket válasszon meg népünk. Ne csak az imádságban kérjük mennyei Atyánkat, hogy "Jöjjön el a te országod", hanem akkor is, amikor az urna elõtt állnuk! Ott is valljuk meg, hogy Mária-Országa akarunk lenni! - Ez az üzenet ne csak hozzátok jusson el, kedves édesanyák, hanem rajtatok keresztül sokakhoz, minél többekhez. Talpra kell állnia mindenkinek, hogy harsányan megvalljuk, mi Istenre akarunk építeni országot, ahogy azt ezer évvel ezelõtt Szent István királyunk tette!
Legfõképp pedig imádkozzunk! Buzgón imádkozzunk édes Hazánkért! Ahol eddig is imádkoztatok, csak folytassátok! Nem szabad most belefáradni. Szüntelenül kell imádkozni. "Bármit mondtok vagy tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek! így adjatok hálát általa az Atyaistennek!" /Kol 3,17/.
Kedves jó Édesanyák, ilyen gondolatokkal indulunk ennek az Új Esztendõnek, amelyben magyarországi elindulásunk 10. évfordulóját is ünnepelhetjük, hálát adva Urunk Jézus nevében az Atyának!
Kedves jó édesanyák, van számomra egy másik kedves évforduló is. 40 évvel ezelõtt adta át Szûzanyánk Szeplõtelen Szívének Szeretetlángját egy magyar édesanyának, Erzsébet asszonynak. Öröm lenne számomra, ha megismernétek és olvasnátok a Szeretetláng Lelkinaplót. Megszerezhetõ: Szeplõtelen Szív Alapítvány, 1029 Budapest, Zsolt fejedelem u. 20. Ára 360 Forint + postaköltség.
A jó Isten bõséges áldását kívánom kedves Mindnyájatokra szeretettel