Drága szentmonikás Édesanyák! Budapest, 2012.január 25-én

Szeretettel fordulok Hozzátok és köszöntelek Benneteket. Kérem a jó Istent, hogy ez az esztendő legyen kegyelmekben gazdag Valamennyiőtök számára. Bármilyenek legyenek is nehézségeink, az Úr Jézus megígérte, hogy velünk lesz minden nap. Hívjuk Őt állhatatosan, hittel és bizalommal!

Szeretném megköszönni éveken át tartó imáitokat, áldozataitokat. Hogy nem szűntök meg imádkozni akkor sem, amikor fáradtak vagytok vagy éppen gondok nyomasztanak. „Szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni.” (Lukács ev. 18,1)

Április 13-án, Húsvét hetében lesz 50 éve, hogy a Szűzanya egy magyar édesanya, Erzsébet asszony lelkében megszólalt: „Leányom, vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először. Ez Szívem Szeretetlángja. Gyújtsd meg vele a tiédet, és add tovább!” Még mielőtt ezt megünnepelnénk, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án az ország kb. 15 templomában fogjuk ünnepelni és átadni a Szeretetlángot. A Magyarok Nagyasszonya országa vagyunk, forduljunk Hozzá rendületlen bizalommal és állhatatossággal.

És most kinyitottam, - találomra- a Szeretetláng Lelki Naplót, és benne ezt találtam: „A Szűzanya kezdett el beszélni (1964 aug. 27): -„Kislányom, lásd, miért egy anyát választottam közléseim továbbadására. Egy anya tud csak igazán együtt érezni Velem. S téged ez a sokféle szenvedés megérlelt, és tapasztalatod által mindinkább megérted Szent Fiam munkájában való részvételed igen nagy fontosságát. Éld csak bele magad ebbe a hivatásba, melybe csakis az anyai méltóság emelt. Az anyai méltóság egyben szenvedésekkel telített hivatás, és ezt osztom Én meg veled. Kislányom, köszönöm ezt a szünet nélküli, áldozatokkal telített részvételedet. Én, mint szerető Édesanya biztosítalak a mennyei jutalomról.”

Néktek, kedves jó Édesanyák, minden gyermeketek annyi szenvedésbe, áldozatotokba került, ti ismeritek őket, a ti szívetekhez vannak ők a legközelebb… Nem akarjátok, hogy egy is elvesszen közülük… Ezt akarja a Szűzanya is: egyetlen gyermekét sem szeretné elveszíteni. Minden ember, még a meg-nem-kereszteltek is az ő gyermekei. Ő az, aki zokogva kért bennünket: „Segítsetek!”

Így szólt (1962 aug.8-án): „Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket, össze akarom tartani a szétszórt családokat. Legyetek minél többen, hogy terjedjen, mint a futótűz. Legyetek áldozatos lelkek minél többen, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Segítsetek nekem, hisz rajtatok múlik, hogy a Láng kigyúljon már!”

Köszönöm, drága Édesanyák, családjaitokért, mindenkiért, édes Hazánkért vállalt és végzett sok imátokat és áldozataitokat. Általuk segítünk az Úr Jézusnak is, hogy megvalósuljon az emberek szívében az Ő Országa.

A jó Isten áldjon meg Benneteket! Imádságos szeretettel

Gábor atya