Drága jó szentmonikás édesanyák! Budapest,2005.09.08.
 

Szeretettel köszöntelek Benneteket! Örömmel vagyok lélekben veletek! Örülök, hogy továbbra is eljut Hozzátok évente háromszor a Körlevelünk, amelyből októbertől kezdve átvesz részeket a KALÁSZ című lap is. Ez a Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetségének a lapja.

Külön öröm számomra, jezsuita atyának, mert tudom, milyen testvéri kapcsolat áll fönn a KALOT és a KALÁSZ mozgalmak között. Az előbbi "megálmodfásában" és vezetésében kiemelkedő szerep jutott a Gondviselés részéről egy magyar jezsuitának, Kerkai Jenő atyának. Ő tudott ngay eszményeket állítani a magyar agrár ifjúság (falusi legények) elé: "Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!" Óriási volt a hatása. ( Ez még a múlt század harmincas, nagyvenes éveiben történt.) Népfőiskolák születtek szerte az országban. A tanítóság, a papság lelkesen állt melléje. Ezzel egyidőben - talán szerényebben - megjelent a KALÁSZ Mozgalom is a lányok számára. Célja az volt, hogy művelje a leányifjúság lelkében mindazt ami szép, nemes és praktikus és felkészítse a fiatalokat arra, hogy derék, vallásos, művelt, gyakorlatias asszonyok és jó édesanyák legyenek. Tudjuk, közben hosszú időn át minden vallási jellegű mozgalmat betiltottak. De mihelyt lehetett, ezek a mozgalmak is újból működni kezdtek. A KALOT és a KALÁSZ megfiatalodva töltik be nemes feladatukat. Amikor kezembe jutott a KALÁSZ lapjának egy-egy száma, megcsodáltam, mennyire színvonalas, mennyi szépre, jóra neveli a leányoknak a szívét! Egy népnek a legnagyobb kincse: az édesanyák és leendő édesanyák szve! És ez a szív akkor lesz kész az édesanyai hivatás betöltésére, ha "sziklára", vagyis a jó Istenbe vetett hitre, a vele való imádságos kapcsolatra és az áldozatokat is készségesen vállalni tudó szeretetre épül.

Ezért nagyon örülök ennek a KALÁSZ Mozgalom és a Szentmonikás Édesanyák Közössége közötti kapcsolatnak, ami, hiszem, hogy mindkét Mozgalom számára bőséges áldással fog járni, és amely egyenlőre abban áll, hogy ebben az értékes lapban jelentethetjük meg Körleveleinket. Hiszen egyazon célért fáradozunk: édes Hazánk, és azon belül különösen is a magyar családok lelki, erkölcsi megújulásán. A Keresztény Édesanyák Szent Monika Közössége ma már egy kiterjedt, imádkozó tábort jelent. Számtalan édesanya azért imádkozik hűségesen nap mint nap, hogy az édesanyák jó édesanyák legyenek és hogy gyermekeiket is segítsék imájukkal, példájukkal, szavaikkal az Istenhez vezető úton.

A kéthavonta megjelenő lapban - októbertől kezdődően - megkapjuk minden számban a 26. oldalt. Azon az oldalon a Szent Monika Közösségről olvashatunkl majd. E fölajánlásért cserébe Közösségünk édesanyái részéről száz előfizetőt biztosítottunk a lap számára. Így egymást segítjük, hiszen céljaink azonosak.

Tőlem általában egy kis lelki útravalót is vártok.

Hamarosan befejeződik az Eucharisztikus Év. De az Eucharisztia marad a mi szüntelen erőforrásunk. Az Úr Jézus Szentséges Szíve az a soha ki nem apadó forrás az "élő víz" (a Szentlélek) fakad. " Mint szarvas a forrás vizére, úgy áhít Téged a lelkem, Istenem!" - hangzik a zsoltárban. Ha nem tudunk eljutni a templomba sok elfoglaltságunk miatt, kedves az Úrnak az is, ha lelki áldozást végzünk. Ez abban áll, hogy felindítjuk szívünkben a vágyat, hogy az Úr Jézust a szívünkbe fogadjuk. A legszebb az lenne, ha napi áldozók lehetnénk! Bártcsak megtapasztalnánk, hogy mi valóban Belőle élünk!

Adjunk hálát az Úrnak a sok jóért!

Örömmel és igaz szeretettel köszöntöm kedves Mindannyiotokat!

A jó Isten áldása kísérjen Benneteket: