Kedves jó szentmonikás Édesanyák!

Szeretettel köszöntelek Benneteket a mi Urunkban! Képzeljétek el, milyen szép lenne, ha egyszer úgy mindannyian együtt lehetnétek, kedves édesanyák, és mindenki örömmel köszönthetné a másikat, egymásra mosolyogva, egymást megölelve és minden jót kívánva... Ti ennél sokkal többet tesztek, amikor naponta imádkoztok egymás gyermekeiért és valamennyi édesanya gyermekéért is. Majd egyszer megtartjuk ezt a Nagy Találkozót, ha nem is itt a földön, majd odafönn.Egy Közösséget alkotunk! Mindannyiunkat ugyanaz a hit éltet, ugyanaz a szeretet ég a szívünkben. És a reményünk is ugyanazokra az isteni ígéretekre épül. Bármit hozzon is ez az új esztendõ, hitünknek, szeretetünknek, reményünknek nem szabad meginognia, mert ISTEN AZ ALAPJA! Az legyen a legfõbb gondunk, hogy Vele és Benne éljünk! Belsõ békénket és örömünket sugározzuk a körülöttünk élõkre!
Hadd idézzek kedves karácsonyi lapjaitokból, leveleitekbõl!
"Mondjátok a csüggedt szívûeknek: Bátorság! Ne féljetek! Nézzétek, eljön Istenetek, eljön, hogy szabadulást hozzon nektek!" (Iz 35,4) (a pilisborosjenõi édesanyáktól). Egy édesapa lapjáról másolom: "Nincs a világon olyan sötétség, amely egy kicsiny gyertya fényét elolthatná." Igen, Tíborkám, a ti kis családotok máris jobban világít mint egy kicsiny gyertya! Világítsatok egyre jobban és jobban! - Isten szavából: "Hûséges az Isten, erõtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetõségét is megadja, hogy kibírjátok." (1 Kor 10,13 )
Emlékezzetek csak vissza arra, kedves édesanyák, amit egyszer írtam a jó öreg kútról, amely fáradhatatlanul adja a vizet... "Nem fáradsz bele mindig adni és adni? -kérdezték tõle. De õ szelídén visszamosoíygott és csak annyit mondott: "Hiszen a forrás nem én vagyok, árad belém, én csak tovább adom, frissen, vidáman és szabadon. Ezt a szép verset Feri bácsitól kaptam Kalocsán. Mi nem vagyunk a forrás, mi csak kapjuk a VIZET, és adjuk tovább...
Drága jó Édesanyák! Tudom, hogy az ünnepek alatt boldogan tettetek eleget szülõi és nagyszülõi feladataitoknak . Áldjon meg Benneteket érte a jó Isten! Ezért megértem, hogy adósaim maradtatok egy kis beszámolóval. Szeptember 17-i levelemben buzdítottalak Benneteket-továbbítva Hozzátok Szentatyánk nagy kérését:- IMÁDKOZZÁTOK A CSALÁDBAN A RÓZSAFÜZÉRT! Igyekezzünk visszavinni a családba valamilyen formában a közös imádkozást! Ha nem is sokkal, de próbáljuk elkezdeni! Az asztali ima az nagyon jó, de valami többrõl lenne itt szó... Egy tized a rózsafûzérbõl igazán alkalmas lenne erre! Mint jó katolikusok, kövessük Szentatyánk kérését, útmutatását. Errõl kértem tõletek egy kis beszámolót. Egy édesanya válaszolt is. Nagyon köszönöm neki. Ha csak egy szerény lépést is tudtatok tenni ezen a téren, írjátok meg! Milyen örömmel számolnánk be róla! "A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok!"-int bennünket Szent Jakab apostol ( 1,22 ) Szeptemberi levelemnek a tartalma még mindig nagyon aktuális, kérlek Benneteket, olvassátok el és számoljatok be, mit tettetek megvalósítása érdekében! Elõre is hálásan köszönöm! Hallgassatok a jó Szentlélekre, Õ nagyon is találékony! Az Õ segítségével megtaláljátok majd a módját, hogyan tehetitek vonzóvá a fiatalabbak elõtt is a rózsafûzér imádkozást. Ezzel válhat ez az év is Szentévvé míndannyiónk számára.

Kelt Budapesten, 2004 január 15-én.

Szeretettel