Hódmezõvásárhely, 2001 január 9-én

Kedves szentmonikás édesanyák!

Nem rég léptük át az új esztendõ küszöbét, fogadjátok azért szeretettel újévi köszöntéseinket. Legyen ez a közös levél mintegy örvendezõ lelki találkozás, amelyben egymásnak kívántok, minden édesanya minden édesanyának, áldásokban, kegyelmekben gazdag új esztendõt. Fogadja el az Úr jószándékotokat, hogy ebben az évben is buzgón imádkoztok egymásért, mások gyermekeiért is és minden édesanya minden gyermekéért.
Kedves édesanyák, elmúltak az ünnepek, a nagy jubileumi esztendõ is, és jönnek a köznapok, a helytállás, a kötelességteljesítés, a hûségesen végzett munka napjai. Megfigyeltétek a virágokat, a növényeket: ^az élet, a növekedés mindig csendben történik* A kegyelemben való növekedésünk is* A nagy mûvek a lélek mélyén születnek és növekednek* Kedves képem: a Szûzanya és Szent Erzsébet találkozása* Két édesanya, két kis magzat és hordozzák a világ megváltását. Hiszem, hogy magyar népünk és katolikus egyházunk jelenét és jövõjét ti édesanyák, nagymamák hordozzátok* Azok is, akik anyaságukat már^ másodízben valósítják meg, mint jó keresztény nagymamák* Adjon a jó Isten sok imádkozó és jóságos édesanyát és nagymamát.
Szentséges Atyánk, II.János-Pál pápa a napokban zárta be a jubileumi év szent kapuját. A hálaadó szentmise után egy, a világ keresztényeinek szóló levelet írt alá, melynek kezdõ szavai: "A harmadik évezred kezdetén ". Remélem, hogy ezt hamarosan olvashatjuk és kövessük is atyai buzdítását és iránymutatását. A bronzkapu bezáródott ugyan, de Jézus Szíve és Szûzanyánk Szivének a kapuja mindig tárva- nyitva áll. Járjuk a megszentelt hétköznapok útját Máriával, a hit erõs asszonyával együtt. Számára is egyre inkább a múltba merültek Jézus születésének szép emlékei és jöttek a názáreti élet hétköznapjai, ahol nem volt más csoda csak a szeretõ egymásrafigyelés, az ima, a munka, egymásért élés... És a Gyermek NÖVEKEDETT.. Mária pedig szívében õrizte az egyre régebben hallott szavakat és gyakran elgondolkozott fölöttük. Kedves édesanyák, hogy mindaz amit tesztek, imádság legyen! Így lesz életetek szüntelen imádság.
Tegnap is, ma is volt mit olvasnom, mert megkaptam kedves leveleiteket, melyeket Kalocsára írtatok. Igazán köszönöm, hogy így tartjátok a kapcsolatot. Leveleitek, lapjaitok arról tanúskodnak, hogy örültök annak, hogy létezik ez a Közösség és hogy hozzá tartozhattok. A jó Isten kegyelme kezdte el és virágoztatta fel az édesanyák imádkozó Közésségét. Alázattal kérjük erre az esztendõre is Urunk segítségét.
Most hadd reagáljak egy kicsit leveleitekre. Látom, mily sok családi feladatot ellátó nagymama van köztetek. Szinte mindig ti vagytok a szeretetnek és a hitnek az oszlopai családotokban, még akkor is ha ezt szeretteitek most még nem tudják fölfogni. Különös öröm, amikor fiatal édesanyák is csatlakoznak Közösségünkhöz, mint az az édesanya, aki a fõiskolán kitette imalapjainkat. Máshol imacsoport alakulásáról hallunk. De mindig vannak fájdalmas édesanyák is, akik gyermekeik, unokáik látszólagos hitehagyása miatt szenvednek vagy valamilyen súlyos megpróbáltatás érte õket. Az Úr adjon nekik erõs hitet, tántoríthatatlan reményt és bizonyosságot Isten nagy szeretetében.
Antalóczi Lajos atyáért fölajánlott imáitokat nagyon köszönöm. A jó Isten magához szólította õt 53 évesen.Nyugodjék békében!
A Kerekes Kegytárgy Nagykereskedés könyvecskét adott ki Szent Mónikáról beledolgozva a mi imalapunkat. Ez a mi megkérdezésünk nélkül történt. Napi imánk szövegét is több helyen megváltoztatta. Ez ne zavarjon meg bennünket. Továbbra is imádkozzuk úgy mint eddig. Bár az ima máshogy is érvényes, mégis ha egybecseng a szavunk, az is összefûz bennünket mint Közösséget. Leveleiteket továbbra is Kalocsára, Veronka nõvérünknek küldjétek.

Imádságos szeretettel