design_element1 Szent Monika - Kereszteny edesanyak kozossege design_element3 design_element4 design_element5 design_element6

Szent Mónika

Keresztény édesanyák közössége | szentmonika@szentmonika.hu

Jöjj el Uram!

 


 

Az advent a latin adventus szóból származik, jelentése eljövetel.  Eljövetele Jézus Krisztusnak, Isten fiának, aki azért születik, hogy kereszthalálával megváltsa bűneinket.  Karácsonyt kicsi és nagy egyaránt várja.  A kicsik sok ajándékot, a nagyok pihenést, nyugalmat remélnek tőle.  Még ha nem is világos mindenki számára egyértelműen karácsony üzenete, mégis valami szelíd, nyugodt érzés, végső soron valami manapság már egészen ritka dolog, a szeretet árad belőle.

 

 

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! 
Három király mi vagyunk. 
Lángos csillag állt felettünk, 
gyalog jöttünk, mert siettünk, 
kis juhocska mondta - biztos 
itt lakik a kis Jézus. 
  Menyhárt király a nevem. 
  Segíts édes Istenem.

Istenfia jónapot, jónapot! 
Nem vagyunk mi vén papok. 
Úgy hallottuk megszülettél, 
szegények királya lettél. 
Benéztünk hát kicsit hozzád, 
Üdvösségünk égi ország! 
  Gáspár volnék, afféle 
  földi király személye. 

(József Attila:Betlehemi királyok,részlet)

 

Kétezer éve Betlehemben, egy pajtában született meg Jézus.  Ekkoriban a kegyetlen Heródes Antipas uralkodott Júdeában.  Mihelyt tudomására jutott, hogy „király" születik, azonnal félteni kezdte a hatalmát és rettenetes vérengzést rendelt el.  Minden elsőszülött fiúgyermeket megöletett, hogy Jézustól így biztosan megszabaduljon.  Jézus azonban családjával Isten figyelmeztetésére elmenekült onnan, hiszen neki küldetése volt.  Kereszthaláláig tanított, gyógyított, csodákat tett és segített az embereken.  Az ő eljövetelét ünnepli a keresztény világ mind a mai napig karácsony ünnepével.

Az ünnepre való készülődés időszaka, az advent december 24-ét, szentestét megelőző négy hét, amely mindig vasárnappal, kezdődik. Manapság nálunk is egyre inkább terjed a gyerekek által igen kedvelt adventi naptár hagyománya, ami ennek az időszaknak az időmérő eszköze.  Azon időszak előrehaladtára figyelmeztet minket nap mint nap, melynek vége szent karácsony ünnepe.  A mai adventi naptárok 24 kis ablaka mögött, - melyeket december elsejétől kell kinyitogatni - édesség rejtőzik.  A hagyományos, vagy saját készítésű adventi naptárokon karácsonyi rajzos motívumok és karácsonyi jókívánságok találhatók.

Szintén karácsonyi hagyomány az adventi koszorú készítése.  Az adventi koszorút úgy kell elkészíteni, hogy a koszorú alapot díszes szalaggal betekerjük és kisebb fenyőgallyakkal feldíszítve négy gyertyát szúrunk rá, majd advent minden vasárnapján eggyel több gyertyát gyújtunk meg.  Így az ünnep beköszöntekor mind a négy gyertya ég.  A hamburgi Johann Heinrich Wiechern 1838-as feljegyzéseiből kiderül, hogy az első - kocsikerék nagyságú -  adventi koszorún még 24 gyertya állt, amikből minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat.  A gyertyák meggyújtása után adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel.  A Szentestén pedig nem akármilyen fényárban úszó adventi koszorúnak örvendezhettek.

Kedves régi szokás a Betlehemezés.  A kis Jézus Betlehemi megszületésének történetét eleveníti fel. A középkorban a karácsony és az újév ünnepe egyaránt december 25. volt, s csak a XVI. század végén a gregorián naptárreform során került újév ünnepe január elsejére.  Ezért hívja népünk sok helyen még ma is kiskarácsonynak az újévet.  A betlehemes játékok a téli napfordulóhoz csatlakozó pásztortáncokból alakultak ki.  Ezekhez járultak később az erre az időpontra behelyettesített Jézus születésével kapcsolatos karácsonyi keresztény misztériumok.  A karácsonyi dramatikus népszokások között találtunk olyat is, mely szinte tisztán megőrizte ősi pásztorjáték jellegét.  Ez a szokás vidéken még ma is él.

Talán ma már kevésbé ismeretes, hogy a közterületeken található igen kedvelt, lámpákkal kivilágított karácsonyfáknak és a karácsonyi fényben úszó utcarészleteknek is szimbolikus jelentése van.  A fény a sötétségben a ősi vallási jelentés szerint a kereszténységnek a pogány világban való megjelenésére utal.  A szépen díszített utcák, terek emellett kedves, meghitt hangulatot is teremtenek, mintha az otthont az utcára varázsolnák és embertársainkkal szeretetben való ünneplésre biztatnak.  Karácsony mindenhol a világon az az ünnep, amikor az emberek egymás felé fordulnak, megkülönböztetett figyelemmel bánnak családtagjaikkal, ismerőseikkel, és lelkiekben felkészülnek egy új év kezdetére.  Az országalapító Szent Istvánról elnevezett Bazilika éjféli miséje jó alkalmat adhat arra, hogy lelkiekben is megerősödve, karácsony szellemével áthatva a kis Jézus megszületésének örömével készüljünk az új esztendőre.

„Az ember lelki fejlődésének legmélyebb forrását a szeretet evangéliumi parancsában találhatjuk meg."
(II. János Pál pápa)

Ezzel a gondolattal és Schubert Ave Maria-jával  kívánunk minden kedves Olvasónknak kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket és áldott, eredményekben gazdag új esztendőt!


 

 

 A zenét az alábbi címen lehet meghallgatni:

http://www.youtube.com/watch?v=2bosouX_d8Y&feature=related