IHS és Mária édesanyánk! Kalocsa, 1995 november 8-án
Kedves jó Édesanyák!
Újból nagy szeretettel köszöntelek Benneteket!
Már több mint három hónapja, hogy meghívtalak Benneteket
augusztus 27-i kalocsai találkozónkra. A találkozó megtörtént és bizonyára vártatok tõlem egy kis beszámolót, fõleg azok a kedves édesanyák, akik nem tudtak rajta részt venni. Bocsássátok meg ilyen nagy késedelmemet. Majd két hónapra rá, kalocsai, bátyai, fajszi édesanyák elmentek Kiskunfélegyházára és Szentkirályra, ahol volt kedves találkozásunk az ottani szentmonikás édesanyákkal. Errõl a két szép eseményrõl szeretnék most írni nektek.
Augusztus 27-én szép vasárnapra virradtunk. Legelsõként a szentkirályi édesanyák jelentek meg, akik most elõször jöttek el közénk. Mivel délelõtt érkeztek, egyik helybeli édesanya megmutatta nekik a város látnivalóit. A találkozó kezdete du. 2 órára volt kitûzve, de már 1 órától érkeztek édesanyák a környékrõl és fölhangzott az ének és az imádság a templomunkban. 2 órakor örömmel köszöntöttem a kedves résztvevõket, megemlékezve azokról is, akik most lélekben és imádkozva vannak velünk, elmondtuk az örvendetes rózsafüzért, majd jómagam olvastam fel részleteket a tõletek kapott sok szép levélbõl. Utána édesanyák tettek tanúságot arról, hogyan végzik napi imájukat, mit jelent ez az õ életükben, hogyan igyekeznek egymást segíteni ott ahol csoport is tudott alakulni, mik a tapasztalataik. Utána egy kalocsai édesanya olvasott fel Szent Ágoston vallomásaiból / azt a részt, amelyben Szent Mónika megálmodta, hogy egykor az õ fia is ott lesz majd, ahol õ. /3.könyv, 11. fejezet/ - Finta József atya, kalocsa-eperföldi káplán, ifjúsági lelkipásztor -akinek az édesanyja a padban ülve hallgatta fiát, nagy örömét fejezte ki afölött, hogy ennyi imádkozó édesanyát lát itt együtt. Milyen nagy lelki támasz ez az õ számára is. Sok szép és hasznos dolgot mondott el nekûnk tapasztalataiból.
Találkozónk legkiemelkedõbb pontja a szentmisén való részvétel volt. A szentmise olvasmánya: 2 Makabeusok 7. fejezete volt. Az a hitében rendíthetetlen zsidó édesanya, aki biztatta hét fiát, hogy bátran vallják meg hitüket és szenvedjék el érte a vértanuságot, hogy visszakapja majd őket odafönn az Isten országában. Az evangélium pedig: Szt.Márk 7, 24-30. Egy pogány édesanya hogy tudta kiesdeni az Úr Jézustól, hogy leányát meggyógyítsa. A szentmise végén megérkezett érsek atyánk is, aki távolról sietett haza, hogy legalább egy kicsit velünk lehessen, örömmel látta, hogy ennyi édesanyát gyûjt össze a mi közösségünk és szívbõl adta ránk áldását. A szentmise után egy kis szeretetvendégség következett. Kedves érdekessége volt, hogy egy hosszú-hosszú ív papiron rajta volt minden édesanyának a neve és lakhelye, akik fölvették velünk a kapcsolatot, imádkozzák a napi imát, de ezen alkalommal nem lehettek közöttünk! A jelenlevõk között voltak édesapák, gyermekek és fiatalok is, olykor egy egész család! A jó Isten áldja meg azokat, akik eljöttek és ugyanúgy azokat is, akik lélekben lehettek csak velünk. Deo gratias!
Október 29-én újból vasárnap volt. Szerettük volna viszonozni a kedves kiskunfélegyházi édesanyáknak, hogy két Szent Mónika-nap alkalmával is olyan szép számmal, autóbuszon jöttek el hozzánk és megköszönni, hogy olyan buzgón kitartanak az imádságban. Mi is egy autóbuszt töltöttünk meg. 1/2 12-kor indultunk és 1 órára már ott is voltunk. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket, megmutattták városuk nevezetes történelmi helyeit, a szép városközpontot, majd a templomban együtt imádkoztuk el Közösségünk imáját. Szóltam pár szót, majd átmentünk a Konstantínumba, amelyet a Kalocsai iskolanõvérek vezetnek: háziasszonyképzõ iskola, Ez bizony fontos dolog! Nagyon szép a kápolna, az osztálytermek, minden gyönyörű ízléssel berendezve, sugárzik a szeretettõl, a tisztaságtól. Utána a jó félegyházi édesanyák kitettek magukért, megvendégelték az éhes utasokat. Köszönjük szépen! Utána kimentünk Pálosszentkútra, Félegyházától vagy 15 kilométerre. Ott a szentségi Ú Jézus előtt énekeltünk, elmondtunk egy lerövidített rózsafûzért, lorettõi litániát és áldást kaptunk. A Pálos atya, a szent hely őre elmondta nekünk ennek a kegyhelynek a történetét. Kedves volt, hogy szép számban elkísértek bennünket ide kedves félegyházi édesapák és édesanyák: négy autó kísérte a buszunkat. Fölszálláskor szeretettel integettünk egymásnak, hiszen bár Félegyházán vitt keresztül az utunk, ott már nem szándékoztunk megállni. Köszönjük kedves félegyházi édesanyák, hogy oly nagy szeretettel fogadtatok és oly sok kedves emlékkel gazdagodva jöhettünk el Tõletek!
Közben besötétedett és folytattuk utunkat Kecskemétre. de nem mentünk be a városba, hanem mindjárt rátértünk a békéscsabai útra és 3/4 6 órakor szépen megérkeztünk Szentkirályra! Testvéreim, hiába keresitek a térképen, valószinüleg nem találtok rá. Ez a község egy õsi magyar település, amely Szent Istvánra vezeti vissza eredetét / ha jól tudom /.
De volt az elmult évtizedeiben egy párttitkár, akit történetesen Lászlónak hívtak és mivel túl vallásosnak érezte a község nevét, hát átkeresztelte " Lászlófalvára "! A jó szentkirályiak ezt nem sokáig bírták elviselni és mihelyt lazult egy kicsit a helyzet, óriási népi megmozdulással visszaszereztéK ősi nevüket. Ezzel már be is mutattam egy kicsit õket, milyen nép lakik errefelé...
A jó szentkirályi édesanyák minden hónap utolsó vasárnapján tartják összejövetelüket: a du. 6 órai szentmise elõtti órában szentség-imádáson vesznek részt templomukban. Épp azt végezték Puskás Mihály érseki tanácsos plébános atya vezetésével. Megkért, hogy tartanám én a szentmisét, így én mondhattam a szentmisét és tartottam a homiliát. Gyönyörû volt a templom, szinte minden pad foglalt volt. A plébános atya volt a kántor és orgonista. A szentbeszédre nem is tudtam készülni... A szentmise olvasmányaiból kiindulva áttértem egy gondolatra, amely az úton ragadott meg. A Szűzanya és Szent Erzsébet találkozása. Két édesanyának a találkozása, akiknek a méhében a világ életének reménysége szunnyadt. Édesanyák, egy igen fiatalka és egy idős édesanya hordozták magukban Isten válaszát az emberiség minden problémájára. Ma is, itt is, az édesanyák találkozását ünnepeljük, édesanyákét, akiknek buzgó imáin keresztül valósulnak meg majd Isten tervei...
A SZERETETLÁNG füzetkébõl felolvastam a Szűzanya szavait /1962.aug.8-án/: " Tudod, mily nagy bánatom van országom miatt! A családok, ó, a magyar családok szétziláltan, mintha lelkûk nem is volna halhatatlan, úgy élnek. Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tûzhelyeket, össze akarom tartani a szétszórt családokat. Legyetek minél többen, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Segítsetek Nekem, hiszen rajtatok áll, hogy ez a Láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntetõ kezét így közös erõvel visszatartsuk. " --- És az ÚR JÉZUS, szavait /1964.febr.29/: " Neked és minden családanyának, kik az én Szivem szerint cseledtek, szól: Munkátok értéke nem kisebb még a legnagyobb papi méltóságra emelt személyek tevékenységénél sem. Értsétek meg, ti, édesanyák, azt a fenséges hivatást, melyet reátok bíztam. Ti vagytok hivatva benépesíteni az én Országomat és betölteni a bukott angyalok helyét. Szivetekbõl, öletekbõl indul el Anyaszentegyházam minden lépése. Országom úgy növekszik, ahogy ti, édesanyák, munkálkodtok a teremtett lelkek között. Nektek van a legnagyobb és legfelelõségteljesebb munkátok. Legyetek annak teljes tudatában, hogy a ti kezetekbe adtam a lelkek sokaságának üdvösségre vezetõ munkájátt. "
Kedves volt itt is a vendéglátás, majd a plébános atya szólt hozzánk benn a templomban -hiszen nincsen más nagyobb helyûk- és beszélt Szentkirály történetérõl, a hitéletrõl, látszik, hogy nagyon szereti õket. Majd kimentünk Szent István király szobrához. Ott is imádkoztunk, énekeltünk, majd fölszálltunk a buszba és irány hazafelé... Egyszer csak kicsit bizonytalanul megszólal a " Kis lak áll a nagy Duna mentében..." és utána szinte jöttek megszakítás nékül a szebbnél szebb népdalok és alig vettük észre és már újból Kalocsaán voltunk! Este fél 11 volt... Hálát adunk a jó Istennek oly sok szép élményben gazdag utunkért!
A jóIsten áldja meg a kedves édesanyákat bárhol is vannak, és kedves Családjaikat is.
Kalocsa, 1995 július 25-én
Kedves jó Édesanyák!
Újra bekopogtatunk Hozzátok és szeretettel köszöntünk Benneteket!-
Hálát adok a jó Istennek, hogy olyan csodálatosan működik lelketekben az õ kegyelme! Errõl tanúskodnak szép leveleitek, melyeket válaszképen kaptunk Tõletek. Köszönjük a jó Isten sok kegyelmét, amellyel segített Benneteket, hogy kitartsatok napi imátok buzgó végzésében és a buzgóságért, amellyel más édesanyákat is igyekeztetek megnyerni, hogy csatlakozzanak imaközösségünkhöz.
Többen említitek, hogy a tõlünk kapott levelek milyen lelki örömet okoznak nektek. Mi pedig azt mondhatjuk el, hogy a ti leveleitek váltanak ki bennünk hasonló mély lelki örömet. Ezt csakl a Szentlélek tudja mûvelni bennünk.
Június 29-én kaptam egy kedves levelet Lorenzo atyától. Mindannyian tudjátok ki õ. Azzal kezdi levelét, hogy meghatóan bocsánatot kér azért, hogy februári levelemre csak most válaszol. De inkább neki adom át a szót: " Meg kell bocsátanod hosszú hallgatásomat. Biztosíthatlak, hogy az Úr Jézus elõtt megemlékezek rólad és minden ottani kedves édesanyáról, akik csatlakoztak Közösségünkhöz. Megkérlek, hogy az elsõ adódó alkalommal üdvözöld őket részemrõl és imádkozzatok, hogy minadannyiótokért végzett imáimon túl gyakrabban keressem veletek a kapcsolatot leveleimen keresztül is. Kérjed őket, hogy Szent Lőrinc napján, augusztus 10-én, különösen is emlékezzenek meg rólam imáikban: azon a napon töltöm be ugyanis 90. évemet. Én is imádkozni fogok értük és teérted paptestvéremért " - Ugye, mindannyiónk nevében megírhatom Lorenzo atyának, hogy azon a napon mindannyian vele leszünk és imádkozni fogunk érte?!
Kedves jó Édesanyák, tudjuk, hogy több felé ti is a hó 27. napján szoktátok tartani csoport-összejöveteleteket, már ahol vagytok annyian, hogy csoportot tudtok alkotni. Azért igyekszünk ezzel a levéllel -Veronika nagyon sürget-, hogy lehetõleg már most 27-én kezetekben legyen. Ugyanis nagy szeretettel hívunk és várunk Benneteket az augusztus 27-i kalocsai találkozónkra, amelyet már másodízben is szeretnénk megtartani. Még ott van a lelkûnkben elsõ találkozónk szép emléke! Tudjuk és megértjük, hogy sokan nem tudtok majd eljönni a kor, a távolság vagy egyéb komoly okból kifolyólag. De szeretnénk, ha lelkileg valamennyien együtt lennénk! - Drága jó Édesanyák, nem kell majd levélben megindokolni távolmaradástokat. A szeretet belsõ köteléke fûz bennünket össze, még ha testileg távol is kell maradnunk. Mi egy Testet alkotunk, és azon belül még mint a gyermekekért imádkozó édesanyák is összetartozunk!
Kedves Édesanyák, hadd szabadjon még egy örömömet megosztani Veletek! Szent László napján volt itt Kalocsán a kalocsa-kecskeméti fõegyházmegye szinodusá-nak /nálunk nem használjuk a zsinat szót/ ünnepélyes megnyitása. Ez a szinodus -Isten kegyelmébõl- öt éven át fog tartani. A hívek minden csoportja -papok, világi hivõk- egy-egy bizonyos idõszakban ugyanarról a témákról fog imádkozni, beszélgetni. Most õsszel például a plébániai közösségekrõl és a pap élete és lelkisége témákról lesz majd szó. - Az én speciális örömöm abban van, hogy a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége mellett még a Szeretetláng lelkiségi mozgalom lelkipásztori felelõse is lehetek a mi fõegyházmegyénkben. /Lásd a Munkadokumentum 198.oldalán/. Imádkozzatok, kedves édesanyák, hogy mindkét feladatomat Isten segítségével jól tudjam ellátni.
Szabadjon kiírni a munkadokumentumból Szűz Anyánk szavait, amelyek különösen aktuálisak és vigasztalóak a mai világban: " Én jóságos, megértõ Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva mentelek meg benneteket... Egy új eszközt szeretnék a kezetekbe adni, nagyon kérlek benneteket, fogadjátok megértéssel, mert Szivem bánkódva néz országomra... Ez Szivem szeretétlángja. E kegyelemmel-teljes lánggal, melyet szivembõl adtam nektek -szívrõl szívre járva-, gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. ez lesz a csoda, amelynek fénye a sátánt megvakítja, ez a szeretet tüze, melyet Szent Fiam Sebeinek érdemei által eszközöltem ki a mennyei Atyától." /A Szűzanya szavai 1962 április 13-án/ -
Kedves jó szentmonikás édesanyák!
Sajnálom, hogy ma nem lehetek közöttetek. De épp ma délután lesz egy fontos találkozó Kiskunhalason, amelyre engem is meghívtak és felkértek, hogy ismertessem az egybegyűltek előtt a Szűzanya Szeplőtelen Szívének SZERETETLÁNGját. Ez egy olyan rendkívüli alkalom, hogy nem hagyhattam el.
De szeretettel gondolok Rátok is és kérem számotokra az Úr Jézus és a Szűzanya bőséges áldását. Tartsatok ki továbbra is az imában! Hiszen bármit kérünk a mennyei Atyától szent Fia nevében, bizton tudjuk, hogy megadja nekünk.
Kalocsa, 1995 március 15-én
Kedves jó Édesanyák!
Már régóta szándékozok írni Nektek! A ti leveleitek nagy örömet okoznak nekünk, reméljük, hogy a mieink pedig nektek okoznak örömet. Ennek a köztünk fennálló szeretetkapcsolatnak szerény kis eszköze szeretne lenni ez a levél is. A jó Isten nevében köszönöm Nektek hûséges kitartástokat a napi ima végzésében. Sok-sok édesanya buzgó imája nagyon sokat érhet el a jó Istennél. Csak "sokat"? Nem! Bármit is kérünk, õ megadja nekünk!
A mai zsolozsmában azt olvastuk, hogy amikor az izraeliták a sivatagban vándoroltak, egy ottani törzs, az amalekiták megtámadták őket. Mózes fölment egy dombtetõre és ott kitárt karokkal imádkozott, míg Józsue néhány kiválasztott emberével szembeszállt az ellenséggel. Amíg Mózes kitárt karjait az égre emelve tartotta, addig gyõztek az izraeliták, de amikor lehanyatlott a karja, bizony gyõzött az ellenség. Az imádkozó Mózesben titeket látlak, kedves édesanyák! Hogy Mózes ne fáradjon bele az imádságba, két férfi, egyik a jobbján, másik a balján tartotta Mózes kezét egész napnyugtáig, így gyõzték le az ellenséget! Kedves édesanyák, azért írom ezt a levelet, mert én is szeretném a ti imádságra emelt karjaitokat -amikor már fáradtok- tartani, hogy folytassátok az imádságot, amelyre oly nagy szüksége van Egyházunknak, hazánknak, a ma még gyermek vagy serdülõkorban levõ nemzedéknek .
Kedves testvéreim, most nagyböjtben vagyunk. Szabadjon nekem is egy szép szentírási szöveggel megajándékozni Benneteket. Ez a szöveg nagyon közel áll a szivemhez. Zakariás próféta 12. és 13. fejezetében találhatjátok meg. Így szól: " Azon a napon... a Dávid házára és Jeruzsálem lakóira kiárasztom a jóindulat és az imádság lelkét. Arra emelik majd tekintetüket, akit átszúrtak; gyászolják mint az egyszülött fiút szokás, megsiratják, mint az elsőszülöttet. Azon a napon nagy gyász lesz Jeruzsálemben... Gyászolni fog az ország, gyászolni fog minden törzs...".
" Azon a napon forrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy megtisztuljanak a bűntól és a tisztátalanságtól. Azon a napon kiirtom a bálványok nevét az országból, úgyhogy nem is említik őket többé. Kiirtom az országból a prófétákat és a tisztátalanság lelkét is."
Mit sugall nekem ez a szentírási szöveg? Bizony én abban az országban felismerem saját hazánkat. Bálványok, a tisztátalanság lelke, hamis próféták, bûnök úgy járnak-kellnek Mária országában mintha csak övék lenne ez az ország... A sátán gõgösen mondja, akárcsak Krisztus 3. megkísértésekor: " " ez mind az enyém..." - Testvéreim, ki söpri ki ebből az országból mindezt az undokságot? Nem mi, hanem maga az Úr fogja megtenni azt. Az Úr mondja, hogy õ fogja kiirtani... De ehhez az kell, hogy felemeljük szerelmes tekintetünket az Úr Jézus megsebzett Szivére, át szúrt oldalára, és sírjunk magunk és mások bûneiért... Hogy sírjon az egész ország, különösen is azok, akikre az Úr kiárasztotta a jóindulat és az imádság lelkét... Gyásszljuk Őt, vagy talán méginkább az Úr Jézus szavai szerint " Jeruzsálem leányai, ne engem, hanem magatokat sirassátok és gyermekeiteket! " Engesztelõ és imádkozó édesanyák szerte az országban, imádkozzatok, ne lankadjatok!
Mert íme, itt jön az Ígéret: " Azon a napon forrás fakad / Krisztus oldalából /, amelybõl " az élõ víz " folyamai áradnak / ez az élõ víz maga a Szentlélek , és ez a víz megtisztít majd mindent, megtisztítja majd a mi hazánkat is. Akkor gyermekeink és unokáink olyan országban élhetnek majd, ahol már nem a bálványok, a hamis próféták és a tisztátalanság lelke uralkodnak többé.
Urunk, áraszd ki népedre a jóindulat és az imádság lelkét!
Urunk, hogy gyászoljuk bûneinket, amelyekkel a te szent séges Szivedet annyiszor megsebeztük!
Urunk, fakaszd számunkra is, édes hazánk számára is, szentséges Szivedbõl az élõ víz forrását, és ez a víz tisztítsa meg sziveinket és a te országodat, Mária országát, Magyarországot is minden tisztátalanságtól!
Tekints reánk, Urunk, és könyörülj rajtunk!
Édesanyádnak, a boldogságos Szûz Mária Szeplõtelen Szivének Szeretetlángjával gyullaszd lángra sziveinket. Add, hogy ez a Láng szivről-szivre járjon és meggyujtsa mindenki szivét ebben az országban és az egész világon! Ennek a nagy kegyelmi kiáradásnak a fénye fogja majd megvakítani a Sátánt, aki majd tehetetlenül vergõdve nem tudja gonoszságaival megejteni a lelkeket! Hiszünk a Szűzanya Ígéretének a megvalósulásában: " Az én Szivem végül is diadalmaskodni fog! " /Fatimában/ és " Én, a hajnal szép sugara, megvakítom a Sátánt! "
Kedves jó Édesanyák, szeretettel gondolok Rátok és imádkozom Értetek! Az Úr és a Szűzanya áldása legyen mindig Rajtatok és kedves Családjaitokon!
