design_element1 Szent Monika - Kereszteny edesanyak kozossege design_element3 design_element4 design_element5 design_element6

Szent Mónika

Keresztény édesanyák közössége | szentmonika@szentmonika.hu

Hírlevelek

Drága jó Édesanya Társaim! Hálát adva Istennek az elmúlt hónapokért köszönetet mondok nektek a 89 postán érkezett és a 37 internetes levélért. Köszönöm, hogy özvegységem kezdeti időszakában imáitokkal, tanúságtételeitekkel és sok-sok kedvességgel segítettetek. Sajnos nincs lehetőség továbbadnom, de mégis kettőt megosztok veletek: Kaposvárról Andrea idézte Kun Erzsébet verséből „Meghalni valaki után, akit szerettünk, az könnyű. Tovább élni érte, és tovább örülni helyette is, az a nehéz!- Ezt kell most tennünk, hogy velünk legyen.” Svájcból pedig Suzanne küldte el a Szt. Ágoston sorokat: ”Bár elhagylak titeket, akik szerettetek, de szívem veletek marad. Most nézzétek azt az életet, melyet most kezdek és ne azt, melyet bevégeztem.” Mennyire más, mélyebb kapcsolatot éltem át az idei nagyböjtben Jézussal és a fájdalmas Szűzanyával, de az öröm és remény is nagyobb volt Húsvét ünnepén. Távolból próbáltuk segíteni a haldokló Szentatyánk utolsó nehéz levegővételeit, majd adhattunk hálát Benedek pápánk gyors megválasztásáért, mert széttárt karjaival sietett közénk. Milyen büszkék voltunk, hogy éppen a mi bíboros urunk lehetett Rómában a főcelebráns és aztán Esztergomban együtt borulhattunk le Vele Mindszenti atyánk sírjához közbenjárását kérve hazánkért. Gondoljatok bele milyen örömérzés volt felbontani Főpásztorunk levelét és olvasni: ”Nagy örömmel értesülök körlevelükből a Szent Mónika Közösség elterjedéséről, munkájáról és eleven lekiéletéről. Köszönettel elfogadom a megtisztelő felkérést és elvállalom a közösség fővédnökének tisztségét. Bízom benne, hogy segítségére lehetek a közösség munkájának. Életükre és minden fáradozásukra Isten bőséges áldását kérve maradok imádsággal és főpásztori szeretettel ERDŐ PÉTER bíboros, prímás érsek.” Amikor megérkezett a várva-várt számítógép az első levél felavatásként a köszönő levelünk volt, melyben biztosítottam szívből jövő imáinkról bíboros urunkat. Ugye emlékeztek a tavalyi születésnapi gyertyáinkra, vigyázzatok soha el ne aludjanak! Imáitokba ajánlom sok súlyos betegünket, halottainkat, egy játékautomata szenvedélyben sínylődő fiatalembert, két olyan családapát, akiknek feleségük megbocsátana, de ők a család elhagyását fontolgatják. Kísérjük imáinkkal az elsőáldozóinkat, bérmálkozóinkat, az érettségiző, diplomázó ballagókat, hogy megtalálják helyüket az életben. Az új babáknak is gratulálunk szeretettel és örülünk a három újonnan alakult csoportnak: Bp.-en a Szentlélek plébánián, Tóalmáson és Dunaharasztin. Nagyszerű lehetőséget kínált fel nekünk az Új Kalász lap szerkesztője Zsuzsanna. A háromezer példányban megjelenő, főleg a nőtársadalom számára, a hit-erkölcs-nemzet-hivatás szellemében l6 éve működő újságjukban egy oldalt rendelkezésünkre bocsátanának. Képzeljétek el, hogy évi hat alkalommal adhatnánk hírt magunkról, ezáltal egyre többen csatlakozhatnának közösségünkhöz. Feltétel hogy százan előfizessünk erre a sokoldalú katolikus újságra. Ára egy évre 900Ft. Várom jelzéseteket az megrendeléssel kapcsolatban. Előző levelünkből már megtudhattátok, hogy az első találkozónk július 2-án, szombaton, Sarlós Boldogasszony ünnepén lesz Kecskeméten 9-l6 óráig az arborétumban. Mária látogatását Erzsébetnél most viszonozhatjuk, hogy mi látogatjuk meg a Mária kápolnánál egymást. Hálát adhatunk a Magnifikáttal és az „abortusz „emlékmű előtt engesztelhetünk. Személyesen láthattam milyen gyönyörű helyen van ez a szabadtéri oltár, ahol kettőezren is elférhetünk. Dr. Bábel Balázs érsek urunk mutatja be 10 órakor a szentmisét. Előtte rózsafüzérrel köszöntjük Égi Édesanyánkat, 11-től beszámolóitokat hallgatjuk, majd déltől az árnyas fák alatt szeretetvendégségben lesz részünk. Hozzatok magatokkal kis széket és ernyőt! A délutáni program folytatódik a tanúságtételekkel és a napot Szentségimádással, keresztúttal zárjuk. Az arborétumot megközelíthetitek a Nyíri útról és a Vízmű utcáról. Kecskemétről a Hetényegyházára vezető út kezdeti szakaszán már jelezni fogják a szabadidő központ mögött lévő találkozónk helyét. A vasút és buszállomásról külön busz hozza ki az odaérkezőket. Figyeljétek az emblémáinkat! Bármi gond van, a főszervező Zsuzsika telefonja: 06-20/366-2444. A másik országos találkozónk színhelye Bp.-en a XIII. ker. Babér u.2. sz. alatti Szt. Mihály templomban lesz augusztus 27-én, szombaton, Szt. Mónika napján, ahova nagyon kedvesen hívott meg bennünket Vigyázó Miklós atya. Itt 10-16 óráig leszünk együtt, hogy mindenki odaérhessen a legtávolabbi helyekről is. A Népligetből válasszátok a 3-as metrót Újpest-központ irányába. A Gyöngyösi úti megállónál szálljatok ki. Felmenve a Váci útra jutunk, ahonnan nyílik a Gyöngyösi út és a Babér utca egyaránt. Ezen 100 m-t kell gyalogolni a templomig. Ennél a megállónál van a Duna Pláza bevásárló központ, jók a parkírozási lehetőségek. Itt az engesztelést vesszük délelőttre az Oltáriszentség előtt, majd bemutatkozhatunk egymásnak és az otthonról eldobható csomagolásban hozott egyszerű ételekkel közösen terítjük meg az agapé asztalait. Délután folytatódnak a tanúságtételeitek és 3 órakor Dr. Udvardi Tibor püspök úr lesz a főcelebránsa hálaadó szentmisénknek. Ha valakinek van módja rádióban, lapokban hírt adni a találkozókról, kérlek tegyétek meg, hogy minél többen részesülhessünk a zarándoklatok kegyelmeiben. Az otthonlévők imáikkal támogassanak, hogy szép idő és a Szentlélek legyen velünk. Ne feledjétek, hogy Interneten gyorsabb, olcsóbb a kapcsolat, ha bárkinek a családban, munkahelyen van ilyen lehetőség és kinyomtathatja -szentmonika@freemail.hu-címen írjatok. Szeretettel búcsúzom! Isten áldja meg családjainkat!

Drága jó Édesanya Társaim!                           Kalocsa, 2005. 01. 18.

Nehezebben fogok hozzá levelem megírásához, mint eddig, mert könnyebb másokról írni, mint önmagunkról. Más enni adni, vagy éhezni, látogatni, vagy magányosnak, betegnek lenni, bátorítani, vagy félni, özvegyeket, árvákat vigasztalni, vagy elveszíteni egy 42 év alatt velünk eggyé vált házastársat, édesapát, nagypapát. Ezt kellett most december 24-re virradó éjszaka átélnünk, amikor a szépen együtt eltöltött nap és közös vacsora után 65 éves férjem a 22 éves fiam kezébe hajtotta fejét és az én kezemet megfogva átadta lelkét Teremtő Istenünknek. Egyetlen pillanat volt és nekünk erre „igent” kellett mondanunk. Kevesen tudjátok, hogy egy „igen” volt már az életemben, amikor elfogadtam két asszonykorú lányunk mellé a kisfiút, akit ajándékba kaptunk. Most ez más volt, mert itt valakit vissza kellett adnom és hálát adni, hogy ennyi évig szeretett bennünket és mi viszontszerethettük. Nem mondhatnám el többé a „Miatyánkot”, ha nem tudnám elfogadni, hogy „legyen meg a Te akaratod”. Nagyon nagy a gyászunk, de felülmúlja a HÁLA, mert hisszük, hogy a papa már a Mennyei Betlehemben borulhatott Jézus elé és átadhatta ajándékképpen, pártfogásukat kérve, a Szűzanyának és Szent Józsefnek családját. Köszönöm a sok évi imáitokat, amelyekről mindig biztosítottatok, mert tudom, hogy ezek adtak eddig is sok-sok nehézség között erőt és most is óriási vigasztalásban van részem nekem is és három gyermekemnek, vejeimnek és kilenc unokánknak. Kívánom, hogy a Jó Isten nektek is mindig, minden nehézségetekben ugyanígy mutassa meg jóságos gondoskodását. Tudom, hogy sokan közületek azonnal tollat fognának, hogy együttérzésetekről biztosítsatok. Mást kérek most tőletek! Akinek ott van a férje a közelében, lépjen oda hozzá és még ma mindenért bocsásson meg neki és kérje bocsánatát. Akinek már nincs lehetősége az tegye ezt meg szívből, őszintén gondolatban. Higgyétek el a nagy elválásnál ezek a kiengesztelődött lelki állapotok kapnak csak jelentőséget. Legyetek egymás iránt nagy szeretettel és türelemmel! És most nagyon vázlatosan tekintsük át az elmúlt hónapokat és nézzünk a jövőbe. Hála Istenne nagyon sokan ott lehettek a lengyelországi zarándokúton, amikor Bíboros urunk megáldotta a szentek közösségének magyar kápolnáját. Köszönöm a beszámolókat, képeket, aláírásaitokat. Nagyon értékes és jól megszervezett eseményen vehettem részt november 20-án, amikor megrendezték a Szeged-Csanádi Egyházmegye XI. Családnapját Újkígyóson. Köszönöm a hódmezővásárhelyi, szegedi és gyulai édesanyák aktív segítségét, mert így átfogó bemutatkozásunkkal sok családhoz eljuthatott Közösségünk híre és imalapja. Nagyon örültem, hogy a házastársi imalapunk is sikert aratott, hiszen a fő cél valójában az lenne, hogy a szülők együtt imádkozzanak egymásért és gyermekeikért. A budapesti édesanyák szervezésében Dr. Erdő Péter bíboros úr nagy örömére december 11-én a kelenföldi Szent Gellért Templomban megtartották a fővárosi regionális találkozónkat. A szentségimádás, szentmise és szeretetben való együttlét ezentúl minden december elején meg fog ismétlődni a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe táján (figyeljétek majd budapesti édesanyák!). További örömhíreink, hogy Encsen, Editkééknél megszületett az ötödik kisbaba: Ágnes-Anna. Nagyon szépen gyarapszik a közösségük és hogy ő aktívan részt vehessen az összejöveteleken a kicsikre férje és anyósa vigyáz. Hódmezővásárhelyről Enikőéktől jött a hír, hogy január 5-én megszületett Boglárka, aki náluk a 7. gyermek. Gratulálunk és imáinkkal kísérjük őket. Nagy ünnepség volt dec. 26-án itt Kalocsán, mert 6 diákónust szentelt az érsek úr. Közöttük a temerini közösségünk imáival támogatta Nagyidai Zsoltot, akivel két busznyi hálás csoport értékezett, a mi dec. 5-i kegyetlen szavazási eredményeink ellenére. Bizony csalódott leveleket kell olvasnom a határon túli édesanyáktól. Hála Istennek az elmúlt körlevél óta is sok-sok csatlakozó levél érkezett új jelentkezőktől, de lehetetlen felsorolnom a 63 nevet és helységet. Nagy szeretettel köszöntjük őket és kérjük tartsanak ki az imában és apostolkodjanak környezetükben. Szerbia-Montenegróból Köröspartról és Székelyföldön Lupeniből is 30 édesanya imádkozik velünk Venczel Mária vezetésével. Tamási-Páriból és Pécsről érkezett köszönőlevél, mert családjaikban megtapasztalták imáink hatására a pozitív változásokat gyermekeik, unokáik életében. Sajnos a váci csoport is gyászol, mert dec. 13-án meghalt Hajdúné Marika cs. vezetőjük, helyét Kovácsné Marikának adta át. Kialakult az idei év egyik találkozójának időpontja és színhelye: Kecskeméten lenne az arborétumban lévő Mária-kápolna szabadtéri oltáránál. Ezt a helyet Bíró püspök úr 2004. Sarlós Boldogasszony napján áldotta meg a meg nem született magzatgyermekek emlékére. A találkozó időpontja 2005. július 2-a szombat. 9 órától rózsafüzérrel köszöntjük égi édesanyánkat, 10 órakor Dr.Bábel Balázs érsek úr mutatja be a szentmisét, majd a tanúságtételek, agapé, Szentségimádás, keresztút következik 16 óráig. Gyertek minél többen, hogy engeszteljünk és könyörögjünk a kisbabákért. A budapesti találkozót nagyon szeretnénk augusztus 27-én megrendezni, de a helyszínre még mindig várom javaslataitokat. Végül egy részemről nehéznek tűnő, de sokak által egyre többször sürgető javaslatról írok. Közösségünk növekvő létszáma miatt a levelezések eddigi módját kibővítenénk azzal, hogy amennyiben tudtok közölni velünk internet elérhetőséget, úgy számítógépen kapnátok meg a levelet. Kérlek tehát benneteket, tegyétek meg és jelezzétek kit érintene ez a gyorsabb és olcsóbb levélváltási mód (szentmonika@freemail.hu címre). Gábor atya és több társam biztatására megpróbálok mindent megtenni, hogy ezt megtanuljam és megteremtsük ilyen módját is a kapcsolattartásnak. Tudom Nektek ez könnyebb lesz, de nekem most még nehéznek tűnik. Fogalmam sincs hányatokat érinthet. Akiket nem, azoknál minden marad az eddigiek szerint.

 

1993. junius 27.

A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségének találkozója 93. junius 27-én vasárnapra esett. A közösség tagjai elõször közös szentmisén vettek részt, majd átmentünk a lelkészség hittantermébe, ahol Gábor atya szerettel üdvözölte  az édesanyákat. Elõször is elmondta, hogy nagy örömére a meszesi kegykép felújítása és megáldása megtörtént június 10-én. A közösség tagjai közül is többen résztvettek a zarándoklaton és köszöni mindazok munkáját, akik segítettek abban, hogy újra méltó legyen a kegykép környezete a Szűz Anyához.
Július 2.-án lesz a közeljövőben Sarlósboldogasszony ünnepe, amikor is két édesanyára emlékezik az Egyház: Jézus és szent János édesanyjára. Az Új Emberbõl olvasott fel és egy kis magyarázattal bővitte ki az ünneprõl való megemlékezést.
A multkori összejövetel óta még egy kicsi változtatás történt az imafüzetünkben, ez már nagyon megfelelõnek látszik minden féle szempontból. Így aztán megtörténhet a megjelentetése a SZÍV újságban és a Jezsuita rend belsõ lapjában is szó eshet róla.
Itt az idõ, hogy Lorenzó atyának is megküldjük és hírt adjunk az ottani édesanyáknak is arról, hogy megvan a végleges formája a magyarországi közösségnek.
A terjesztése valószínű úgy fog történni, hogy egy-egy édesanya hírt ad róla az ismerõsei körében  /semmiképpen nem rábeszélés, szervezés formájában/  és ha más édesanyák is csatlakozni kivánnak, akkor megkapják a kis imafüzetet. A közelben lévőknek lehetőségük lesz a havonkénti találkozóra való eljövetelre, ami máshol majd vidéki csoportoknál jó volna, ha megvalósulna ottani csoportvezetõvel. Jelenleg elég sok édesanya van Bátyán és a fajszi csoport is növekszik.
Egy édesanyától névtelen levelet kapott Gábor atya, amit már a multkori összejövetelnél is szeretett volna felolvasni, de sajnos elmaradt. Ez arról ad hírt, hogy bajba jutott gyermekek lelki örökbefogadását ajánlja, és igy minden gyermeket imáinkba fogadnánk.
Gábor atya javasolja, hogy akár egész csoport gyermeket meg lehet imáinkba jelölni és az Úr elé vinni könyörgésünket pl Ipari tanuló iskola.
Közõsségünk július 27-i és augusztus 27-i összejövetele elmarad Gábor atya távolléte miatt, de viszont lesz egy mód a találkozásra augusztus 21-én, mert szeretnénk egy zarándoklaton részt venni a Máriagyüdi kegyhely megtekintéséve. A részvételi dij 35o Ft lenne és a jelentkezõk számától függ, hogy hány busz indulna, de időben kellene tudni hányan szeretnének jönni. Ezt majd Bartalné Veronka felírja most és egy plakáton is hírt adunk errõl a zarándoklatról. Nagyon kéri Gábor atya az édesanyákat, hogy legyenek buzgók az imában és bízzanak annak erejében, tartsák egymással a kapcsolatot és az összejövetelen is tegyenek tanúságot, ha ezzel segíteni tudnak másokon.
A napi ima közös elimádkozásával zártuk összejövetelünket bízva abban,hogy mivel itt a vakáció minden gyermekünk megmarad hitben és egészségben.


1992.november 21.

 

1993. május 27.csütörtök

A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségének összejövetele azzal kezdõdött, hogy az érkezõ édesanyák megkapták a várva-várt kis füzetecskét, amit a mai nap délelõttjén sikerült elkészíteni.
Napok óta dolgoztunk rajta, és tulajdonképpen a 9 hónap eddigi elképzelése valósult meg benne, hiszen ebben úgy érezzük minden benne van, ami az országos terjesztéshez szükséges. Az elsõ lapon egy szentírás idézet, aztán a kis képecske, amit Spanyolországból Lorenzó atya küldött és Szent Mónikat ábrázolja Szent Ágostonnal. Alattcíme,neve. Ha kinyitjuk,ott láthatjuk Szt.Mónika élettörténetét, melybõl az édesanyák megtudják, hogy miért éppen õ lett a névadója közösségünknek. Ez két oldalra fért rá. A következõ lapra irtuk rá az imát, ami keresztvetés helyett egy-egy könyörgéssel kezdõdik a Mennyei Atyánkhoz, az Úr Jézushoz és a Szentlélek Istenhez. Benne van a Hit, Remény és Szeretet szép gondolata, majd az anya könyörgései követik.
Elõször azok, amelyeket minden édesanya imádkozhat, majd a férjeinkért való könyörgés és végül a nagymamák könyörgése gyerekeik családjáért, unokáikért. Az ima azért került külön lapra, hogy praktikusan leválaszható lehessen a többi résztõl, hogyha valaki az imafüzetébe téve akarja majd vinni a templomba.
A hátsó oldalra került a közösség megalakulásának története, hogy a célját és hitelességét mindenki magáénak tekinthesse. Gábor atya nagy örömmel mesélt a füzetecske összeállításáról, majd pár szót szólt az Útmenti Boldogasszony kegyképének cseréjérõl.
Énekeltünk, imádkoztunk és elõször mondtuk el közösen az új füzetecskébõl a közös imánkat.
Egy édesanya elmesélte, hogyan menekültek ki gyermekei egy szarvassal való ütközés karamboljából, amit õ a közõsségbe való tartozásának köszön és azt is, hogy testvére gyermekei, akik eddig nem gyóntak meg, most húsvétra minden rábeszélés nélkül meggyóntak, megáldoztak. Az édesanyjuk is a közösségünk tagja és buzgó imáit meghallgatta az Úr, hogy gyermekei szive megnyílt ezen a nagy ünnepen.
Mária néni sirva kéri,hogy imádkozzunk testvére gyermekiért, akik eltávolodtak a hittõl, már hallani sem akarnak Istenrõl, kicsi gyermekeiket sem keresztelték meg. Katóka kéri,hogy imádkozzunk férjéért és gyermekeikért, hogy legalább a 25 éves házassági évfordulójukon elkísérjék õt egyszer a templomba és együtt lehessenek.
Egy édesanya kéri,hogy imádkozzanak egy várandós édesanyáért,aki nem szívesen tartaná meg harmadik gyermekét, mert anyagi tehernek érzi, mivel nincs munkaviszonya és semmiféle segély nem illetné meg.
Az édesanyák együtt imádkoztak esõért, majd elmenõben mindenki a távolmaradóknak elkérte az imafüzetét, hogy hamarosan hozzájuk is elkerüljön.
Egy tanárnõ édesanya ittmaradt, hogy megtegye javaslatait, ha az ima újságban is megjelenne, nehogy valamilyen küllemi vagy helyesírási probléma zavaró legyen.
Legyen Isten áldása ezen a kis füzetecskén és jusson el minden keresztény édesanya kezébe, szívébe, hogy együtt könyörögjünk gyermekeinkért.


1992.szeptember 21.

A keresztény édesanyák , akik egy hónapja közösen imádkoznak gyermekeikért újra találkoztak, de most nem a lelkészségen,hanem mivel vasárnap van a templomban.
Este 5 órakor közös misén vettek részt, amit Róna Gábor atya a közösség tagjaiért és családjaikért ajánlott fel.

 

1993.április 27.


Kedd estére esett a Keresztény Édesanyák Szent Mónika közösségének e-havi összejövetele. Az elején attól féltünk Gábor atyával, hogy kevesen leszünk, mert elõtte volt egy összejövetel vetítéssel itt a hittanteremben,ahol sok Mónika közösségbeli tag is volt és azoknak már fárasztó lett volna újra visszajönni. A másik ok, hogy megkezdődtek a kerti munkák , ami sok háziasszonyt leköt még ezekben a délutáni órákban is, fõleg hétköznap. Ennek ellenére megtelt lelkes édesanyákkal az összejöveteli terem, amit nagyon szépen piros tulipánvirágok díszítettek, hiszen a következõ vasárnap anyák-napja és egy kicsit az ünneplésre is idõt fogunk szakítani.
Gábor atya szeretettel üdvözölte a megjelenteket. Imával, Szentlélek segítségül hivásával kezdõdött az összejövetelünk és két szép Szűzanyáról szóló éneket elénekeltünk, Gábor atya kisért bennünket elektromos orgonán. Ezen az estén egy kicsit a Szűzanya tiszteletével kapcsolatban is szólt Gábor atya és megemlítette, hogy a Duna parton van egy uti Mária kegyszobor, ami sajnos nagyon el van hanyagolva, be van törve a kép üvegje, pedig mennyire fontos volna, hogy ott, ahol ennyi fiatal és hitetlen ember is megfordul, kicsit figyelmeztetésül és óvó szemmel ott lenne egy szép Szûzanya kegykép.
Az édesanyai hivatásról, az imádságról beszélgetünk. Utánna az egyik édesanyának a kisfia három szép édesanyákról és édesanyáknak szóló verset mondott el. Kiosztotta Gábor atyával együtt a virágokat és egy édesanya mindenkinek készített szép virágcsokor képecskét, melynek túloldalán Ratkó József verse volt ráirva   "Az anyák halhatatlanok"
Nagyon meghitt ünnepség volt, többen gondoltak távollevõ vagy eltemetett gyermekeikre akik helyett mostígy részük lehetett az anyák napi köszöntésben. Ezután közösen elmondtuk a Spanyolországból érkezett és lefordított imát gyermekünk hitéért még énekeltünk. Szinte ügy éreztük nem bírjuk abbahagyni az együtt imádkozást , énekelést, de mégis vége kellett,hogy legyen.  A távollevő édesanyáknak járó képecskéket a verssel szétvitték az édesanyák, így vasárnapig mindenki meg fogja kapni. Ez is egy kis együvé-tartozás jele legyen közöttünk.
A jó Isten áldásával tértünk otthonainkba,hogy újra egy hónapig külön-külön imádkozzunk mindannyiunk gyermekéiért.

Napi ima


Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében Amen.


Istenem hiszek Tebenned, mert örökké igazmondó vagy, Istenem remélek Tebenned, mert végtelenül hû és irgalmas vagy,
Istenem mindennél jobban szeretlek Téged, mert végtelenül jó és szeretetreméltó vagy.

 

1993.március 27.


Újra szombati napra esett a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségének e havi találkozója. Szép számmal jöttünk össze. Milyen jó, hogy ez a szép terem rendelkezésünkre áll.  Az elmúlt egy hónap alatt megpróbáltuk megszokni az új imát, amit a spanyol forditás alapján kaptunk Gábor atyától. Különbözõek a vélemények. Gábor atyának is az az érzése, még nem ez a végleges szöveg. Jó lenne persze többféle képpen is megfogalmazni kéréseinket az Úr felé. Más ima kellene az egyedülálló anyáknak, más a kisgyermekeket nevelõknek és megint mást éreznek fontosnak az idõsebb nagymama korúak. Majd lassan kialakul, hogy is legyen. Gábor atya javaslatára a mai estét szánjuk egy kicsit Szent Ágoston vallomásainak, melyekben olyan szépen visszaemlékezik édesanyjára Szent Mónikára, közösségünk névadójára.
Talán nem véletlen, hogy éppen ma estére készült fel az egyik édesanya ebbõl a könyvbõl és szeretné megosztani mindannyiunkkal az élményét. Combnyaktörés sérülése miatt hónapok óta szobafogságra volt itélve, így valóban sokat elmélkedhetett Szent Ágoston csodálatos művén, így felolvasása és gondolatai valóságos élményt jelentettek számunkra. Egy másik édesanya sírva köszöni a közösség imáit, mert úgy érzi olyan történt fiával,ami az imáknak is köszönhetõ, hiszen nagyon súlyos karambolból került ki teljesen sértetlenül. Milyen öröm hallani boldogságát és tanuságtátelét. Az imákba vetett nagy bizalmát. Bizzunk! Megint másik édesanya szólal meg és elmond egy kis anekdótát,amit egy lelkigyakorlaton hallott. Az imádkozásban való biztos hitünkre figyelmeztet bennünket:

 

1994.május 27.

Keresztény Édesanyák Szent Mónika közösségének kalocsai csoportjának havi összejövetelén ma újra nem lehet velünk vezetõnk Gábor atya, mert Németországba ment Altöttingbe. A tegnapi napon átadott egy levelet az egyik édesanyának, hogy összejövetelünkön olvassák fel. Milyen jó érzés, hogy lélekben itt tudhatjuk magunk között és imádkozhatunk épségben való hazatéréséért.
A Közösségünk életében nagy dolgok történtek az elmúlt egy hónap alatt, ugyanis nem is sejtettük, hogy május 1-én Anyák napja alkalmával megjelenik az Új Emberben egy hiradás Közösségünkrõl, így tehát amint az ország különbözõ területeirõl a cikk olvasása hatására hivást éreztek az édesanyák a csatlakozásra, jöttek a levelek mindenhonnan. Hála Istennek, hogy ilyen lelkesedés fogadta a hírt és adja meg nekünk az Úr megtartó kegyelmét, hogy valóban eljussunk egykor ahhoz az időhöz, amikor minden édesanya könyörögni tud gyermekéért erõs hittel és reménnyel. Az Úr hallgassa meg a mi szívbőljövõ imáinkat és könyörüljön meg gyermekeinken, hogy megtapasztalhassák életük folyamán az Úr drága szeretetét és rátérjenek a hit útjára, onnan pedig le ne térjenek egész életükön át.
Nagy a mi örömün. Az asztalon szép csokor virág és már vagy 50 levél különbözõ helyekrõl. Az édesanyák körbejárják az asztalt és fennhangon olvasgatjuk a városok, falvak neveit, ahonnan csatlakozási kérelmek érkeztek.
Fel is olvasunk közülünk egy párat, majd beszélünk még arról is, hogy Gábor atya felnagyította az újságcikket és szétküldte a Kalocsa-Kecskeméti egyházmegye minden papjának,hogy tegyék ki a templomaikba.
Szó esik az esztergomi zarándoklatunkról a szavazást megelõzõ napon, ahol közösségünk imalapját elhelyeztük Mindszenty biboros úr sírjánál, kérve az õ közbenjárását is imáinkra, hazánk ifjúságára.
Május van a Szűz Anya hónapja, Mária tiszteletére énekelünk és imádkozunk az ország különbözõ területein hozzánk csatlakozó édesanyákért, gyermekeikért. Bátyáról hoztak örömhírt,hogy egyik csoporttársunk, aki súlyos mûtéten esett át hazaérkezett és eljuttaták neki is az Anyák napi lapocskát, köszöni az imákat, Közösen elimádkozzuk a napi imát és bátoritva egymást, bizakodva megyünk el. De elõtte még megható búcsút veszünk egy idõs édesanyatársunktól, aki ma van közöttünk utoljára, mert Siófokra megy lakni 80 évesen a lányához. Kér imalapokat és igéri, hogy jó apostola igyekszik lenni majd új lakóhelyén is imaközösségünknek; Muzslai Péterné, Margit néni, Isten áldja meg!