1993.október 27-én
szerdán újra együtt van a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége itt Kalocsán a Szt.lstván krt. 24.sz. alatti Jezsuita lelkészség termében. Öröm együtt lenni, öröm együtt imádkozni, beszámolni az eseményekrõl. Gábor atya újra felhívja figyelmünket a mi Mennyei Édesanyánkra és együtt imában fordulunk feléje. Beszámol az elmúlt hónap eseményeirõl. Dr.Dankó László érsek úr miután engedélyezte egyházilag is a Közösség működését készségesen rendelkezésre bocsátotta a havi Fõegyházmegyei Körlevelet is, amiben jó szívvel ajánlotta minden paptestvér és a hívek felé . Mellékelve lett a Körlevél mellé Gábor atya levele és egy Szt.Mónika Közösségi füzetecske is, így most már legalább a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye papjai tudnak a Közösség mibenlétérõl.
Kalocsa,2007.szept.12.Szüz Mária neve napján
Drága jó Édesanya Társaim!
1994.június 27.
Keresztény édesanyák Szt. Mónika közösségének összejövetele hétfõi napra esik és Gábor atya a köszöntésünk után közli,hogy a mai összejövetelünkön fõképpen meg kell emlékeznünk a családapák szerepérõl. Imádkozzunk, hogy mivel Szent László király ünnepe van, hozzá hasonló jó és példamutató keresztény édesapákat adjon hazánknak a jó Isten. Errõl elmélkedünk és felolvas nekünk Szent László életébõl, örömét fejezi ki egyben, hogy végre köztünk lehet, hiszen két alkalommal is távol volt elhívásai miatt közösségi összejöveteleinkrõl. Tájékoztatja az édesanyákat, hogy még mindig nem szûnik a levelek érkezése az ország különbözõ területeirõl és azok azonnal meg is vannak válaszolva. Minden csatlakozónak küldünk levélben két imaszöveget, hogy az egyik az övé legyen, de ha hívást érezne csoportalakításhoz, úgy a másikat fénymásolhassa. Egyben az újságcikket is elküldjük, hogy a templomokban is hirt adhassanak kezdeményezésünkrõl és egyre többen tudjanak errõl az imaszövetségrõl.
A mai napig 97 levél érkezett, persze ezek közül most már sok olyan, amely ben hírt kapunk, hogy igenis nagy számban csatlakoznak egy-egy plébánia köré az édesanyák általában 5o fõvel, lesokszorosítják az imalapot és megbeszélik az összejöveteleket is. Nagy öröm ez és hálát adunk a jó Istennek, hogy egyetlen cikk megjelenése ilyen visszhangot váltott ki és sok jó apostolra találtunk mindenfelé. Máshonnan érkeznek meghívások is, pl. menjünk el Andocsra búcsúra és ott találkozzunk a közeli Tab községben lévõ Szt. Mónika Közösségi édesanyákkal. Tanakodunk,hogy hogyan is legyen. Sok levélben más imalapok érkeznek különbözõ kezdeményezésekrõl. Szívesen csatlakozunk a hazánkért való imaszövetséghez és szétosztásra kerül az egyik levélben érkezett Minden napom szentmise cimü elmélkedés is, így gazdagítjuk egymást lélekben.
Több édesanya beszél életérõl, imaélményeirõl, tapasztalatairól, majd közösen elimádkozzuk az imánkat, különösen könyörögve egy kicsi beteg rákos gyermekért és egy depresszióban szenvedõ egyetemista lányért, akiknek édesanyjai Közösségünk tagjai, de nem lehetnek most itt velünk.
Kérve az Úr áldását életünkre feltöltekezve távozunk otthonainkba.
Még egy örömhírünk van, városunk iskoláiban igazgatóválasztás volt és két iskolába is közösségünk lelkes tagjai kerültek ki gyõztesen, kérjük az Úr áldását mûködésükre, iskoláik diákjaira, tanáraira.
Egy kis gond van az imalapok sokszorosításával, mivel most sok kell és elfogyott, jó lenne a templomokba kitenni,hogy városunkba jövõ zarándokok értesüljenek róla és vihessék. Két édesanya jelentkezik segíteni.
1993.szeptember 27. hétfõ
Hála a jó Istennek újra találkozunk Szent Mónika Közösségi tagok, hogy három hónap nyári szünet után együtt imádkozzunk. Többen elfelejtették talán a mai estét, a betakarítási munkák is távoltartanak sokakat, hiszen 5 órakor még lehet dolgozni. Mégis a szívünk együtt van minden 27-én, mert ugyanazt az imát mondjuk gyermekinkért naponta. Szeretettel üdvözöl bennünket Gábor atya a kis termünkben. Pár szó esik a nyári zarándoklatunkról egymás között, köszöntjük az új tagokat. Gábor atya falolvassa azt a levelet, amit Dr. Dankó László kalocsai érsek úrnak írt, mert elérkezettnek érezte az idõt, hogy tájékoztassa a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségének beindulásáról, terjedésérõl. Érsek úr nagy örömmel fogadta. A következõ gondolat máris az volt, hogy a Fõegyházmegyei Körlevél minden példányához tegyünk egy Mónika füzetecskét és egy kisérõ levelet Gábor atya szavaival, melyben tájékoztatja a paptestvéreket a közösség létezésérõl és mibenlétérõl, nehogy kellemetlen legyen, ha a hivek megmutatják az imát.
Az Érsek úrhoz a napokban eljuttatjuk a 1oo db imát és a kísérõlevelet.
A következõ gondolat, hogy az Új Ember-ben is jelenjen meg a cikk a Közösségrõl és az imaszöveg is, igy akinek jár az újság annak a bekapcsolódási lehetõsége egészen egyszerû lesz, ha vágyat érez a szívében az imádkozásra, mert csak kivágja az imát.
Gábor atya átadta a szót az egyik édesanyának, aki hitoktató lévén kikerült Rómába és ott töltött pár napot. Elhozta nekünk a Pápai áldást ,sok buzdító, lelkesítõ élményrõl számolt be a közösségi tagoknak és mindenki kapott egy kis apróságot, tengeri kagylót, babérlevelet a pápa kertjébõl, hogy érezze ennek az édesanyának a szeretetét, amivel ott is gondolt az itthoniakra. Köszönjük szépen. Egy másik édesanya felolvasta azt a levelet, amit Bajáról kaptunk és arról számol be, hogy 100 db ima kellene, mert a Katolikus Iskola szülõi értekezletén szeretnék terjeszteni a Közösségi imát. Nagyon lelkes levél, jó apostolt adott az Úr Baja édesanyáinak, reméljük áldásos lesz az õ közremûködése.
Közösen elmondtuk a Mónika imát és imádkoztunk Gábor atyáért is, akinek két nap múlva lesz a névnapja. A jó Isten áldja meg és éltesse sokáig ! Szép Mária énekekkel zártuk találkozónkat.
1995. május
Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségének 1995. nagyböjtjében Gábor atya egy buzdító-vigasztaló levelet küldött. Ezt a levelet 12o kalocsai és 12o vidéki édesanyához küldtük el. Erre a levélre a húsvéti idõszakban a vidéki édesanyák közül a mai napig sok édesanya válaszolt, olyanok is,akik eddig csak a legelsõ imakérõ levelükkel jelentkeztek és nem tudtunk azóta
semmit róluk az elmúlt évben.
Egy pár gondolat a megkapott levelekbõl:
Antoni Alfonzné, Zsuzsa (Elsõ Ievele 95.o2.13.)
Most kedves,közvetlen szavakkal számol be az ottani karitász tevékenységükrõl és arról, hogy a plébánosukkal együtt fontosnak tartják ott is megalakítani a Szt. Mónika közösséget, amire a rengeteg karitászi munka és a saját rossz egészségi állapota miatt a húsvét utáni idõszakban kerül sor. Kéri imáinkat, nagyon boldog, hogy közénk tartozhat, az imát lesokszorosították és majd beszámolnak.
Barsay Istvánné, Magdi volt az elsõ jelentkezõ az Új Ember cikk hatására. 94.ápr. 29-én. és 94. aug. 27-én eljött személyesen az országos találkozónkra.Most egy gyönyörűen lelkes és mély érzésû levelet irt közösségünk tagjainak . "Kedves Szeretve Szenvedõ Édesanyák!" Összejövetelünkön felolvastuk.
Bodnár Istvánné, Júlia :Imalapot kapott 94.06.06. A Szt.Margit plébánián a plébános beleegyezésével sok imalapot szétosztottak, többen hűségesen imádkozzák. Marosvölgyiné az apostol, de Júlia is odaadott a Munkácson élõ testvérének és ott próbálták volna jól megszervezni a magyar édesanyák közösségét, de egy ferences rendi Kornél atya megtorpantotta õket /hátha valamilyen szekta/, errõl ennyit. Sok családi jellegû gondjáról,örömérõl számol be és buzgón imádkozik.
Bácsi Jenõné 94.05.09- én kért imát. Nincs több levél.
Balogh Erzsébet: Nehéz sorsú idõs nagymama,aki igyekszik mégis apostolkodni, beszámolt 94-karácsonyára és most húsvétra is kedves köszöntõ sorokkal üdvözölte közösségünket.
Bartha Sándorné: A félegyházi csoport megalakulásán 93. karácsonya elõtt személyesen ismertük meg. 94.aug.27-i találkozónkra különbusszal jöttek el közénk. Rendszeresen beszámol lelkes összejöveteleikrõl,amit Imre atya vezet mindig szentmisével összekötve. Nagyon sok anya csatlakozott és igyekeztek külföldre is eljuttatni az imalapot. Bella volt az,aki a leányfalusi lelkigyakorlatos házban meghonosította a Szt.Mónika Közösség terjesztését.
Dr.Bucsányi Lászlóné 94.05.05-én kért imát,második levelét 94. karácsonyára irta, férje itt járt Kalocsán jezsuita gimnáziumba. Nem írt terjesztésrõl, csak saját maga csatlakozott hozzánk.
Dr.Bittmann Józsefné, Piroska személyesen csatlakozott, majd Fajszon csoportot szervezett, akik vasárnaponként a mise után közösen imádkoznak. Többször volt köztünk személyesen is.
Cselik Ignáczné,Botka Margit, Kalocsáról költözött Pécsre fiához és ott nagy terjesztõje lett közösségi imánknak, ezért hiszi, hogy városukban is vannak,akik a templomokból hozzájutottak imalaphoz, mert õ több helyen helyezett el, de betegsége miatt csak saját imáit küldi a többiek gyerekéért is, rendszeresen ír és kér imalapot.
Dinya Ambrusné , Etelka, 94.07.01-én kért imalapot, aztán az aug.27-i meghívásra válaszolt, énekeket küldött,majd 95. húsvétra bõvebben beszámolt arról,hogy a kezdeti buzgó csoport szétoszlott, de ketten a szomszédasszonyával nagyon hisznek ebben az imameghallgatásban, mert levelében Ieírja az eredményeket. Nem adta fel,hogy újabb és újabb édesanyákat próbáljon találni, akik kitartóan tudnának együvé tartozni.
Dombi Jánosné, Zsuzsa, lányom ismerõsei közül való volt és
küldtem neki imát, nagyon fontosnak érezte és sokszorosította, majd csoportot szervezett, hetente együtt imádkoznak a templomban. Húsvétra beszámolt a magzatvédõ tevékenységükrõl is. Buzgón és nagy hittel imádkoznak, mert megtapasztalták ennek örömét.
Domonkos Sarolta 94.06.21-én kért imát és utána apostolkodni kezdett, errõl beszámolt 94 karácsonyán a Mária légió tagjai tették magukévá célkitûzésünket, hogy minél több édesanya imádkozzon, szervezett formában is gyerekeik hitéért. Döbrössy Sándorné 94.05.12-én kért imát és hosszú levélben számolt be családjáról, azonnal lelkesedést érzett csoport alakításra, de azóta több levele nem érkezett.
Engedi Mihályné 94.05.16-án kért imát, azóta minden levelünkre, meghívásra válaszol, hûséges tagunk, imádkozik. Éhleiter Jánosné 94.05.06-án kért imalapot, már azonnal írt lelkipásztori segítségről és pontos leirást kért a csooortalakítás feltételeirõl, azóta sajnos nem számolt be az eredményrõl.
Finta Józsefné 94.aug.27-i találkozónkon v0életlenül találkoztam az eperföldi templom káplánjával Finta Józseffel, aki édesanyja számára vitt el egy imalapot, most részletes beszámolót kaptunk húsvétra a családi körülményekrõl és a csatlakozásról. Fábián Gézáné 94.05.11-én kért imalapot. Azóta még két levelet küldött, írt a Kárpát medence népeinek békéjéért indított imahadjáratról, amihez mi is Írásban csatlakoztunk.
Füzes Laszlóné 94.05.11-én kért imalapot, majd újra írt szép beszámoló levelet 95.01.17-én küldött Keresztúti ájtatosságot. Köszöni Gábor atya leveleit.
Füleki Sándorné Róna Laci ismerõse, küldtem imalapot, telefonon megköszönte és húsvétra írt üdvözletet.
Gulya Ferencné 94.05.03-án az elsõk között Jött imakérõ levele, amelyben mindjárt másik két címet is küldött, akikkel együtt csatlakozott. Azóta írt a névnapomra.
Gerencsér Imréné leányfalusi lelkigyakorlata után fordult hozzánk 94.12.12-én, majd a kapott imalapot megköszönte 94.karácsonyán. Beszámolt falujuk életérõl, lelkipásztori segítségrõl és 95.húsvétkor imát kért a szervezõdõ csoportjukhoz.Postabelyegekkel támogatja munkánkat, Kiskalász csoport vezetõje.
Gödry Györgyné 94.aug.25-én kért imát, aztán nem irt,de 95.húsvéti levelünkre válaszolva részletesen beszámolt helyzetükrõl. Idős asszony, 5 éve hitoktat, biztat másokat az imára, neki nehéz a csoportalakitás, de nagyon bízik imáink meghallgatásában.
Gál Lászlóné 94.06.23-án a saját és Frissch Ferdinándné címére kért imáiapot, elküldtük, de azóta nem érkezett hiradás egyik levelünkre sem. Bizakodunk!
Goda Ferencné 94. 05.05-én kért imát, azóta nem ír.
Gavlik Kálmánné, egy kalocsai édesanya küldte neki az imát és fellelkesedve csoportot szervezett Mélykúton. Mi amikor értesültünk errõl, akkor 95. húsvétra küldtünk neki levelet, még nem válaszolt, de ismerõsének írt az 5o fõs csoportról.
Huber Györgyné 94.05.01-én már kért imát azóta õ is küldött különbözõ más imacsooortok imáit és beszámolt arról,hogy minden hónap utolsó hétfõjén jön össze a Szt.Mónika Közössegük 3o-4o fõ, de minden más fontos dologért, a békéért is buzgón imádkoznak.