design_element1 Szent Monika - Kereszteny edesanyak kozossege design_element3 design_element4 design_element5 design_element6

Szent Mónika

Keresztény édesanyák közössége | szentmonika@szentmonika.hu

1999

Hódmezõvásárhely, 1999 szeptember 20-án


Kedves szentmonikás édesanyák!


Ezt a levelet egy szép õszi délutánon kezdem el írni. Ügy tûnik, mintha folytatódna még a nyár. Örülünk neki és benne a jó Isten áldását látjuk. Bárcsak még tartana tovább a szép õsz! Elindult az iskolaév is, amely új feladatokat ró mindannyiónkra: szülõkre, gyermekekre, nagyszülõkre. Ehhez az új munkához kértük a Szentlélek Isten segítségét: hogy bírjuk erõvel, egészséggel, hittel, szeretettel és reménnyel!
Ez a kis levél -Istennek hála- sokfelé eljut az országban. A legörvendetesebb, hogy eljut olyan édesanyákhoz is, akik számára ez jelenti az egyetlen látható kapcsot Közõsségünkkel, a többi édesanyákkal. Akik koruk, egészségi állapotuk miatt nem tudnak kimozdulni otthonukból, mégis imájuk révén, áldozataik felajánlásával oly fontos tagjai Közösségünknek. Tartsatok ki, kedves édesanyák, napi imátok hûséges végzésében. Kövessétek Szent Mónika példáját!
A legutolsó levelünkben már beszámoltunk a Budapesten tartott június 26-i találkozónkról. Azóta újból találkoztunk augusztus 27-én Kalocsán, majd a rákövetkezõ nap Kiskunhalason. Mindkét helyen nagyon szépen válaszoltak az édesanyák a meghívásnak. Kalocsán immáron 7. alkalommal ünnepelhettük együtt égi pártfogónk és példaképünk Szent Mónika ünnepét. Hála legyen érte a jó Istennek. A halasi találkozó is nagyon szép volt. Igazán meleg fogadtatásban részesültünk a halasi édesanyák részérõl. Az esperes atya, Vangel Imre atya is nagy szeretettel köszöntött bennünket a templomban, ahol 10 órakor kezdtük meg Találkozónkat, úgy ahogy szoktuk:szentségkitétellel, a rózsafûzér közös elimádkozásával, amelyet tizedenként egy-egy édesanya imádkozott elõ és amelyekhez Veronka édesanya olvasott fel igen fontos szándékokat. Majd kis szentségi áldás, az Oltáriszentség megõrzése és következtek a beszámolók, tanúságtételek. Öröm látni, ahogy az édesanyák minden félelem nélkül jönnek ki, és mondják el örömeiket, gondjaikat, a kegyelmeket, amelyekben Közösségünk imái révén részesültek. Külön öröm volt számomra, hogy a jelenlevõk között voltak, akik megemlékeztek az én jó édesanyámról, aki hosszú-hosszú éveken át tanított egy ottani iskolában. Én ugyanis halasi vagyok... Nagyon szép volt az a kezdeményezés is, amelyre majd csak az ebédelés után került sor: sokan a jelenlevõk közül kimentünk a temetõbe és a drága édesanyák szép kardvirágokat helyeztek el jó szüleim sírjára. Megindító volt, ahogy együtt imádkoztunk, hallani azt a spontán, szívbõl jövõ imát és közösen imádkozni...

Kedves jó Édesanyák!

Utazásom előtti utolsó órákban szeretettel köszöntelek benneteket.
Hála legyen a jó Istennek szép, imádságos együttlétünkért a budapesti üllői-úti Örökimádó templomban. És egyben hála legyen nektek is, hogy eljöttetek, vagy lélekben velünk voltatok és velünk együtt imádkoztatok. Felejthetelen ajándékként vittük magunkkal a szép tanuságtételeket, megcsodálva hogyan működik a jó Isten kegyelme a Ti és családjaitok életében. Az Úr Jézus az oltár magasáról bizton meghallgatta minden buzgó kéréseteket.
Remélem, hogy augusztus 28-án újból találkozhatunk Kiskunhalason.
Hálás szívvel megköszönöm kedves jó Édesanyák, áldozatos adományaitokat, melyekkel lehetővé tettétek missziós utamat. Alázattal kérem imáitokat utam kegyelmi sikeréért. Isten segítségével 30-án érkezem vissza.
Én is szeretettel emlékezem meg rólatok imáimban.

 

Miskolc, 1999. április 22-én

Kedves Jó Szentmónikás Édesanyák!
Nagy szeretettel köszöntünk Benneteket! Köszönjük a sok szép levelet és húsvéti üdvözlõlapot, melyeket tõletek kaptunk. A feltámadt Üdvözítõ öröme és békéje töltse el a ti szíveteket is! Most a húsvéti szent idõben vagyunk, nem sokára ránk köszönt május szép hónapja, a Szûzanyának szentelt hónap és benne az édesanyák napja... Hadd mondjak el egy szép kis történetet, amelynek magam is tanúja lehettem, amikor még Dél-Amerikában voltam. A húsvéti ünnepek alatt az Andok hegyláncában fekvõ kis városkában segítettem a plébános atyának. Kiküldött egy kis faluba, hogy ott misézzek húsvét vasárnapján. Ott volt egy szép szokás... A reggeli szentmise elõtt volt a feltámadási körmenet. Két menet... Az egyikben vitték a feltámadt Üdvözítõ szobrát, a másikban a Szûzanya szobrát, és egyszer csak a két menet találkozott. Találkozik a Szûzanya feltámadt szent Fiával... Elõször a Fiú hajol meg az édesanya elõtt, majd pedig az édesanya a Fia elõtt. Majd együtt haladnak a templom felé, ahol a keresztény nép ünnepli Krisztus feltámadását! - hogy ebben mennyi mélység és szépség van, még ma sem tudok eltelni vele. Isten fönsége nem zárja ki az õ fiúi szeretetét és hódolatát édesanyja elõtt. Isten alázata, aki valóságos ember lett, egy lett közülünk, aki úgy érez mint egy jó gyermek. Ezt érezte meg Szent Ignác atyánk is, amikor Krisztus föltámadásáról szemlélõdve így ír: "Elõször: Megjelent Szûz Máriának. Ezt ugyan nem említi a Szentírás, mégis benne foglaltnak tartjuk, amikor közli, hogy megjelent igen sok másnak. A Szentírás ugyanis feltételezi, hogy értelemmel rendelkezünk, mint ahogy írva van: ("Hát ti is értelem nélkül vagyok?") - Mit érezhetett a Szûzanya, amikor elsõként neki jelent meg az Úr Jézus... hogy tekinthetett Jézus az õ édesanyjára, aki mindvégig kitartott mellette, hûségesen, még a kereszt tövében is... És ahogy õ föltámadt Fia keblére hajthatta a fejét... Van aki le tudná írni azt a boldogságot?
Kedves Jó Édesanyák, a ti számotokra is elérkezik majd ez a boldog pillanat majd ott fönn az atyai házban... Édesanyáknak jelent meg elõször az Úr Jézus feltámadása után. így írja le az evangélium: Hajnalban kimentek a sírhoz, ahol angyal szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül tanítványainak..." Félelmükben meg nagy örömükben is siettek, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. Egyszerre csak Jézus jött velük szemben, s így köszöntötte õket: "Üdv nektek!" Odafutottak, leborultak elõtte és átkarolták a lábát. Jézus így szólt: "Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak." (Szent Máté evang.28.fej.) Ti is örvendjetek és ujjongjatok, kedves édesanyák, mert nagy lesz a ti jutalmatok a mennyben. Hisz egy édesanya szíve mindig másokért dobog. Ha sok gondotok is van, emeljétek föl tekinteteteket az Úr Jézusra. "Szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon." így van abban az imában, amelyre az Úr Jézus tanította Erzsébet asszonyt, a Szeretetláng elsõ befogadóját. Mennyi erõt meríthetünk az Úr Jézus tekintetébõl!
Kedves Jó Édesanyák, fogadjátok ezt a pár sort anyák napi ajándékul is. Ti a mennyei Atya kedves leányai vagytok, hûséges szolgálói isteni terveinek megvalósításában. Ha magunkban kevésbé is bízhatunk, de bízzunk az õ hûségében!
Nem sokára itt van május hónapja. Engedjétek meg, hogy még - Szûzanyánk tiszteletére - kimásoljak pár sort a ll.Vatikáni Zsinat üzenetébõl: "A Boldogságos Szûz engedelmességével, hitétel és lángoló szeretetével egészen különleges módon közremûködött az Üdvözítõ munkájában, hogy a lelkek természetfeletti élete helyreálljon. Emiatt anyánk õ a kegyelem rendjében. Máriának ez az anyasága szüntelenül tart a kegyelem világában attól a beleegyezéstõl kezdve, amelyet az angyali üdvözletkor a hite sugallt, és amelyben õ a kereszt alatt vonakodás nélkül kitartott, egészen addig, amíg be nem teljesül örökre az összes választottak sorsa.
....Szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség kegyelmeit. Anyai szeretetével gondoskodik Fiának testvéreirõl, akik még zarándokúton vannak, sok veszedelemben és bajban, amíg el nem érkeznek a boldog hazába."
Drága Édesanyák, imádkozzatok a sok árva és kimondhatatlanul szenvedõ gyermekért és édesanyáért, akik most a háború, a rettegés, a számûzetés és éhezés szörnyû éjszakáját szenvedik át. Imáinkkal siettessük, hogy újból békében és kölcsönös megértésben élhessenek. "Oltsuk el a gyûlölet tüzet a szeretet tüzével!" - mondta a Szûzanya Szeretetláng üzenetében.
Kedves Édesanyák, szeretnék még a ti leveleitekbõl is idézni és írni valamit júniusi találkozónkról. Voltam Pesten és találkoztam az Üllõi úti Örökimádó templom igazgatójával, Dr. Csányi József atyával. Örül neki és szívesen lát bennünket templomában június 26-án, szombaton. Szeretnénk találkozni egymással, a kedves pestiekkel és a fõváros környékérõl jövõkkel (hívhattok másokat is, akik még csak érdeklõdõk). És persze nagy örömmel sok-sok édesanyával, akik az ország bármely részébõl el tudnak jönni. Délelõtt 10 órakor kezdõdne a programunk, amelynek du. 5 órára már be kell fejezõdnie. Ott az Oltáriszentség állandóan ki van téve, mi is fogunk adorálni, imádkozni, ismerkedni, szeretetben együtt lenni. - Akik még nem nagyon ismerik Budapestet, ez a templom az Üllõi úton van, megközelíthetõ metróval is. (Az Újpest és Kõbánya-Kispest-i metró vonalon a "Klinikák" állomásnál kell leszállni.) A szükséges eledelt kérjük, hozza mindenki magával. Mindenkit nagy szeretettel várunk! Imádkozzunk találkozónk sikeréért!
Kedves Édesanyák, köszönjük még egyszer húsvéti jókívánataitokat, örömeiteket és gondjaitokat, melyeket megosztotok velünk. Én is olvasom ám minden leveleteket, Veronka elküldi nekem, és én sokszor itt tartom õket, pedig Veronka hogy szeretné õket minél hamarabb megválaszolni.
Néhány szándék, imakérés: Egy kedves édesanya tékozló fiáért, Jankóért kéri buzgó imáinkat. Imádkozzunk a jó ungvári édesanyákért is, hogy lelki segítséget kapjanak és szép csoport tudjon kialakulni a már különben is imádkozó édesanyákból.
Tudjuk, hogy Sopronban, március 25-én, lelkes édesanyák csoportja újból elkötelezte magát egy kis magzat lelki örökbefogadására. Imádkozzunk értük, hogy kitartsanak szépen imájukban.
Lévai Károlyné így számol be Oroszlány-ból:" A mi kis közösségünk is egyre összeforrottabb lesz. Novembertõl minden összejövetelünkkor elõadást tart valamelyik édesanya társunk, elõzetesen felkészül erre, amelyet megbeszélés követ. A szeretet témakörébõl választanak. András atya egy könyvet is adott hozzá, a címe: Palánkai: Életerõnk a szeretet. Kinyílnak a szívek, az életbõl elmondanak hozzá valamilyen eseményt, tanácsokat, segítséget adnak, adunk egymásnak. Együtt imádkozunk, énekelünk. Olyan jól esik átérezni a saját lelkemmel is, hogy jó volt így együtt lenni, lelkiekben gazdagabbá válni."
Debrecenbõl is nagyon szép levelet kaptunk, és pedig a DebrecenTócóskerti Szent Család templom Szent Mónika közösségétõl. Õk egy 40.000 fõs, 10 emeletes bérházakkal teli lakótelepen élnek. Gyönyörû, tágas, modern templomukat a múlt évi Nagyboldogasszony napján szentelte fel Bosák Nándor püspök úr. "Jelenleg 35 fõ imádkozó édesanyánk van, akik 318 saját gyermekért, unokáért és lelki gyermekért imádkoznak naponta." Kérik imádságos és lelki támogatásunkat közösségükért.
Kedves édesanyák: Velünk van az Úr! Békesség Veletek!
Szeretettel:

 

Miskolc, 1999 január10-én


Kedves jó szentmonikás édesanyák!

Nagy szeretettel köszöntelek Benneteket! Köszönjük azt a sok-sok kedves levelet, lapot, amelyet küldtetek Karácsonyra. Nagyon köszönjük szívbõljövõ jókívánataitokat, amelyek nem csak nekünk szólnak, hanem Valamennyiötöknek is. Legtöbbje így fejezõdik be: " és az egész Szent Mónika Családnak". A másik édesanya még hozzá tette: " és az egész magyar hazának ". És másik: " minden szeretõ édesanyának ".
Kedves édesanyatársatok Veronka küldött nekem egy csomagot, benne a ti kedves leveleitek. Többször is elolvastam õket, azokból böngészek egy kicsit. Talán elsorolnám elõbb, honnan is érkeztek, Baja, Gyõr, Gyula, Tabajd, Székesfehérvár, Szombathely, Kiskunfélegyháza, Kerecsend, Kecel, Sopron, Ungvár, Nyíregyháza, Szilvásvárad, Szabadkígyós, Süttõ, Nagykovácsi, Békéscsaba, Szakmar, Eger, Gutorfölde, Mélykút, Bárdudvarnok,Pomáz, North Andover /USA/, vagy nyolc levél Budapestrõl, és persze Kalocsáról! Legtöbbször a kedves levélíró hozzáteszi, hogy a jókívánatokat a közössége nevében is küldi. Hála a jó Istennek, hogy léteznek ilyen közössegek! De mennyire kedves a jó Isten szemében az is, aki a közösség támasza nélkül is hûségesen kitart az imában. Nem régen beszéltem telefonon egy kedves édesanyával, aki már öt és fél éve mondja a napi imát. Amikor megkérdeztem, hogy eljut-e hozzá a mi kis körlevelünk, azt válaszolta, hogy nem is tud róla, hogy ilyen létezik. Hány olyan édesanya van, akik naponta imádkoznak a gyermekekért és unokákért! Ha õk talán nem is tudnak arról, hogy van egy ilyen összekötõ kapocs, a legfõbb kapocs az imádság!!!
Imádkozzunk értük!
Szeretném, ha ez a sok-sok jókívánság visszaáramlana Felétek! Szabadjon az ároni áldást reátok alkalmaznom és megáldanom Benneteket! " Áldjon meg titeket az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rátok arcát az Úr, s legyen hozzátok jóságos! Fordítsa felétek arcát az Úr, és szerezzen nektek üdvösséget!"
Adja meg nekünk a jóságos Úr, hogy állhatatosak legyünk továbbra is az imában! Milyen nagy dolog az állhatatosság! Könnyû lelkesedni és utána lelohadni, de napról napra kitartani hûségesen abban amit vallattunk, az rendkívüli erõt igényel. Nem is lehetséges a Szentlélek különös segítsége nélkül. Az állhatatos kérõ imára buzdít bennünket az Úr Jézus, amikor azt mondja, hogy " zörgessetek... és megnyittatik nektek! " Vagy amikor az a pogány asszony addig követte az Urat kérve, hogy gyógyítsa meg leányát, amíg az Úr nem teljesítette a kérését.
Most szeretnék idézni a ti kedves leveleitekbõl...
"Nagy szeretettel köszöntünk Benneteket. Pomázról jelentkezünk. Pápai Sándorné Rózsi néni buzgó imája meghallgatást nyert: augusztus 27-én Szent Mónika napján, Rózsi néni otthonában hat buzgó édesanya fogadalmat tett és nálunk is megalakult a kis szeretetközösség. Imáink után szentmisén veszünk részt. Szeptemberben már 8-an voltunk, és bízunk a jó Istenben és a Szent Lélek segítõ erejében, hogy a több száz imalap, amit ismerõsök között osztottunk szét, megérinti a szeretõ édesanyák, nagymamák szivét és csatlakoznak hozzánk. Õk még hozzá is teszik imájukhoz: ".. .és mindazon gyermekekért, akikért nem imádkozik senki, és mindazokért, akikhez még nem jutott el az örömhír és nem ismernek Téged, én Uram, Istenem! " - Mindannyian osztozunk Rózsi és Kati néni és a többi pomázi édesanya örömében!
Különben Kati néni már 6. éve a Máltai Szeretetszolgálat vezetõje, " Nagyon sok rászoruló keres meg minket. Szeretném a gyermekek közt a rózsafûzér-imádkozást terjeszteni és megtanítani őket az egytizedes kis rózsafűzér imádkozására."
Bodnár István bácsi és Júlia néni Közösségünk legrégibb tagjai közé tartoznak. Az ő kedves lapjuk sem hiányozhatott. Áldja meg őket a jó Isten hûséges imájukért!
Kalocsán elhunyt Közösségünk egy buzgó tagja, Kaczvinszki néni, a jó drága Margit néni hosszú, türelmesen viselt szenvedés után. Így emlékezett meg róla Veronka: " Ő már az égben könyörög gyermekeinkért. Úgy képzelem el, hogy a mérleg egyik serpenyõjében a fiataljainkat támadó rengeteg veszély, kísértés, de a másikban ezeknek a drága, öreg anyókáknak a sok-sok szenvedéssel megpecsételt imája van. Ez kell, hogy bátorítson bennünket, bízzunk a megmenekülésükben."
Ha már Kalocsánál tartunk, hadd idézzek még Veronka levelébõl, bár félek, hogy talán kikapok ezért..." Tegnap mi voltunk sorosak a rádióban. /Az én megjegyzésem: édesanyák kis csoportja, köztük van szentmonikás édesanya is mint Veronka, egy heti rádió programot tartanak fönn. Váltakozva tartja hol egyik, hol másik. Kb. 50 km. átmérõjû körzetben jutnak be a kórházak betegágyaihoz, a családokhoz, a tanyaikhoz, akik szeretik és várják ezt a programot../ Folytatom: "Próbáltam meghallani a Szentlélek szavait és rögzíteni elõtte való éjszaka. Már nem volt idõ átolvasni sem, de hála Istennek olyan jó visszhang jött a templomi közösségtõl, hogy megnyugodtam. A mûsor végén invitáltuk Józsival /férjével/ a hallgatókat, hogy közösen tiszteljük meg a Szeplõtelen Fogantatás napján Szûz Anyánkat az Úrangyala imádsággal..."
Egy másik jó édesanya írja valahonnan bizakodva: "A jó Isten kegyelmét kezdjük érezni a családban. Talán valami megmozdult a férjem és a gyermekem szivében!" Örülünk és imáinkkal támogatjuk!
A nagykozári édesanyák jelentik, hogy drága segítséget kaptak egy fiatal Pécsrõl kijáró édesanya személyében!
Kedves jó édesanyák, külön örömünk, hogy szépen érkeztek levelek Budapestrõl és környékérõl. Egyik édesanya fölvetette a kérdést, nem tudnánk-e tartani egy Szent Mónika találkozót Budapesten is. Javasolta június 27-ét. Hát bizony szép lenne! Lehetne akár egy nappal elõbb is, ha az nyugodtabbnak bizonyul. Inkább olyan helyen szeretnénk megtartani, ahol már létezik Szent Mónika csoport, még jobb, ha van egy plébános atya, aki lelkesen támogatja ottani csoportunkat. Arra is gondoltam, hogy esetleg bekéredzkedünk az üllõi-úti Örökimádó templomba. Azon az oly sok imával megszentelt helyen tudnánk imádkozni is. Azt már eleve elhatároztuk, hogy nem szeretnénk egy közösség terhére sem lenni / bár tudjuk, hogy milyen nagy szeretettel fogadtatok mindig bennünket ti kalocsai, félegyházai, egri, soproni, miskolci és ahol még csak jártunk, édesanyák!/ de úgy is megoldhatjuk, hogy ki-ki visz magával valami étket és azt szépen megosztjuk! - Nagyon szívesen fogadjuk, kedves pesti édesanyák, elképzeléseiteket.
Veronka kérte, hogy köszönjem meg bélyegküldeményeiteket! Nagyon szépen köszönjük! Isten fizesse meg! Amit mégis a legjobban köszönünk, azok a ti imáitok! Hogy épüljön a mi drága országunk! Mi azt imáinkkal építjük! Amíg Mózes imára tárta ki kezét, gyõztek az izraeliták az amalekitákkal szemben -olvashatjuk a Bibliában. Imára tárt karok, ezek vagytok ti, kedves szentmonikás édesanyák!
Van még egy kedves meglepetésünk is: körbélyegzõt kapott a Közössegünk! Egyik kedves szentmonikás édesanya férje készítette! Hálás szívvel köszönjük meg! /Külön helyet kell kihagynom, hogy lássátok ti is és majd én is, milyennek sikerült!/
Mindenkinek mégegyszer nagyon-nagyon köszönjük kedves leveleiket és jókívánataikat! És fogadjárok elnézéssel ezt a megkésett "karácsonyi levelet"! Bárcsak errõl a levélrõl is elmondhatná egyik édesanya, amit egyik leveletekben olvashattam: " sokat segítenek lelki életemben: érzem a közösséget sok-sok emberrel, édesanyával ".
Gabriella, kedves szombathelyi édesanya versével kívánok én is Nektek Boldog Új Esztendõt!

Syndicate content