design_element1 Szent Monika - Kereszteny edesanyak kozossege design_element3 design_element4 design_element5 design_element6

Szent Mónika

Keresztény édesanyák közössége | szentmonika@szentmonika.hu

1996

                                                Kalocsa, 1996 szeptember 23-án


Kedves jó Édesanyák!

        Nagy szeretettel gondolok Mindannyiatokra, az Úr és a Szûzanya áldását kérem lieátok. - Pár nap múlva egy hónapja lesz, hogy együtt lehettünk szép kalocsai találkozónkon, mivel sokan közületek csak imádságban vagy levélben tudták kifejezni hogy velünk tartanak azon a napon, hadd mondjam el, hogy is történt, milyen is volt ezévi találkozónk. Gondolom, azok az édesanyák akik itt voltak, szívesen olvassák, akik pedig nem tudtak résztvenni csupán lelkileg, ők még szívesebben olvassák ezt a kis beszámolót.
        Augusztus 27-e egy keddi napra esett ebben az évben. Du. 3 órakor beharangoztunk és megtelt a templom kb. 200 édesanyával! Miután szeretettel köszöntöttem őket, kitettem az Oltáriszentséget és elõtte elimádkoztuk a rózsafüzért. Minden tizedet egy külön szándékra ajánlottunk fel:
1. Hogy a leánygyermekek minél korábban felismerjék az anyai hivatás szépségét és a Szűzanya példájára tiszta szívvel készüljenek föl rá.
2. Hogy a fiatal leányok és leendõ édesanyák fõleg a szeretet gyakorlásával tudják legyõzni magukban az önzés szellemét, hogy önzetlenül és alázattal tudják majd szolgálni Isten terveit.
3. Hogy az édesanyák, akik méhükben gyermeküket hordozzák, benne isten ajándékát lássák és istenbe vetett bizalommal világra is szüljék őket.
4. Hogy minden hozzánk tartozó édesanya állhatatosan végzett napi imájával sok gyermek és fiatal számára esdje ki a hitet és az abban való megerõsödés kegyelmét.
5. Hogy Szentatyánk, aki hazánkba fog látogatni, megerõsítsen bennünket hitünkben és különösképen abban, hogy reményünket az Úr Jézus Szívének szeretetébe helyezzük.
A rózsafüzér tizedeket egy-egy ének választotta el egymástól, majd szentségi áldást adtam a Legszentebbel. Az Oltáriszentséget a szentségházban megőrizve folytattuk találkozónkat a tanuságtételekkel.

Nagyon szép tanuságtételeket hallottunk, volt édesanya, aki elmondta, hogy családjának a tagjai milyen nagy veszélybõl menekültek meg. Egy egész család, kis gyermekekkel, amikor autójuk súlyos balesetet szenvedett, egy karcolás nélkül vészeltek át a nehéz helyzetet. És ő ezt a mi Közösségünk imájának tudja be. másik édesanya szép, az ifjuság körében végzett munkájáról számolt be. Hogy a távollevõk hangját is hallhassuk, én két levelet olvastam fel: a nyiregyházi édesanyák levelét, amelyben olyan gyönyörûen ragadták meg közösségünk lelkiségét és amelyet sok édesanya írt alá. A másik pedig egy székesfehérvári édesanya levele volt, aki avval a szép gondolattal jött, hogy ebbõl az alkalomból ajánljuk fel gyermekeinket és unokáinkat a Szűzanya Szeplõtelen Szívének, Ennek a kérésnek örömmel tettünk eleget, amikor a szentmisében a szentáldozás után fölolvastam az erre az alkalomra írt felajánlási imát.

Találkozónk fénypontja a szentmise volt. A jó Istent dicsõítettük azért, hogy egy szent édesanyát adott nekünk mint közbenjárót és példaképet Szent Mónika személyében. A szentmise kezdő verse így szólt: " Meghallgattad őt, Uram, és nem utasítottad vissza, amikor imáiban könnyekkel áztatta a földet. " / A napi zsolozsmából / - A szentmise olvasmányait csak jelezni szeretném, hogy azokat újból megkeressétek és belõle erõt és vigasztalást merítsetek. A szentlecke Péter apostol elsõ levele 1.fejezetének 3-9. verse volt. " Áldott legyen az Isten és Urunk Jézus Krisztus Atya, aki minket nagy irgalmában Jézusnak a halálból való feltámadása által új életre hívott, az élõ reményre. " Ebben a szép szentírási szakaszban az élõ reményrõl, a mennyben ránk váró örökségrõl, Isten erejérõl van szó, no meg  kicsit a jelen szomorúságról is, de amelyen átragyog az igazi öröm... Szeretném, kedves jó édesanyák, ha átimádkoznátok Szent Péter apostol nekünk is szóló szavait.

                                                        Kalocsa, 1996 május 22-én


Kedves jó édesanyák!

Nagy szeretettel köszöntelek benneteket! Köszönöm odaadó, buzgó imáitokat, melyeket nap-nap után fáradhatatlanul elmondotok gyermekeink, ifjúságunk hitéért. A jó Isten áldjon meg érte Benneteket! Pünkösd szép ünnepére készülve írom Nektek e sorokat. Egykor, Urunk mennybemenetele után, az apostolok és a tanítványok egy szívvel-lélekkel imádkoztak Máriával, Jézus anyjával, a Szentlélek kiáradásáért. mi is imádkozzunk különösen azokért a fiatalokért, akik ilyenkor, az évnek ebben a szakában bérmálkoznak. Hogy a Szentlélek hassa át a szivüket és tegye őket Isten mindig hûséges gyermekeivé és országának apostolaivá. - Ez az alkalom azt sugallja nekem, hogy pár szót szóljak a Szentlélekről.

1. A Szentlélek a szeretet Lelke. Minden igaz szeretetnek a forrása, hisz Ő az Atyát és a Fiút egybekötõ végtelen, örök Szeretet, isteni személy, akit ugyanúgy imádunk mint az Atyát és a Fiút. Végtelenül közel hozzánk, hiszen bennünk lakik: " Isten szeretete kiáradt szivünkbe a bennünk lakó Szentlélek által " /Rom 5,5/. Tehát mindaz, ami a szeretettel valamiképen is kapcsolatban van, az mind Tõle van: az alázat, a hála, a mások iránti szolgálat lelkülete, a megbocsátás, a hit, a remény, a szeretet... Ő ihlette a szentírás íróit, és ő az, aki megérteti velünk Isten gondolatait, az Úr Jézus tanítását, ha szomorúak vagyunk, õ az, aki megvigasztal minket, aki meglágyítja a kemény sziveket, azoknak, akik eltévelyedtek az igaz útról, ő vezeti őkét vissza Isten útjára, oly sok szép himnuszunk szól a Szentlélekről - ő az egységnek a Lelke: a családokban, a közösségekben, a mi Közösségünkben is õ ajándékoz meg minket adományaival, amelyekkel másoknak javára lehetünk.

2. Ő az öröm Lelke. Mennyire szükségünk van az ö örömére, arra a sugárzó örömre, amely az igaz életbõl fakad, a szív békéjének és boldogságának a kisugárzása. Hogy lássák az emberek, hogy mi keresztények boldog emberek vagyunk. És hogy ez a boldogság nem a pénzbõl, élvezetekbõl vagy földi dicsõségbõl fakad, hanem Istentől kapjuk. Ez az igazi evangelizálás, amelyre szüksége van ma az emberiségnek. Ezután jöhet az Örömhír meghirdetése . Erre van szüksége gyermekeinknek, unokáinknak is!

3. A Szentlélek az erõ Lelke. A szeretetből és örömbõl erõ fakad. Az erõ arra képesít, hogy nagy dolgokba merjünk belevágni Istenért és azokban ki is tartsunk. Vagy ha nem olyan -látszólag- nagy dolgokat, de a kicsikben is odaadóknak és hûségeseknek bizonyuljunk. A véres vértanúság és a mindennapok titkos vértanúsága! Égi pártfogónkban Szent Mónikában is ragyogott a Szentlélek ereje: hosszú évtizedeken át ostromolta az eget és végül is istenhez imádkozta gyermekét! - És ha ellankadunk, belefáradunk az imádkozásba, forduljunk bizalommal a Szentlélekhez!

Szűzanyánk, imádkozzál velünk és értünk, hogy amit a Szentlélek elkezdett velünk és bennünk, az isten tervei szerint meg is valósuljon.

Drága édesanyák, az Úr áldjon meg benneteket!

 

Kalocsa, 1996 február 21-én

Kedves jó Édesanyák!

Nagy szeretettel köszöntelek Benneteket bármerre is vagytok az ország legkülönbözõbb tájain. Mi összetartozunk. A Szentlélek fuvallata érintette meg a szivünket, hogy együtt imádkozzunk oly megszámlálhatatlanul sok gyermek és ifjú hitéért. Nem csak azokért, akikhez családi szálak fűznek, hanem ismeretlen édesanyák ismeretlen gyermekeiért is.
Ma Hamvazószerda van. Buzgó szívvel járultunk a templomba, hogy a pap megjelölje homlokunkat a megáldott hamuval, amely emlékeztetett bennünket arra, hogy zarándokok vagyunk ezen a földön és a mi örök hazánk a mennyekben van. Az Úr kegyelme ösztökél bennünket, hogy alázatos szívvel, bátor határozottsággal kövessük mi is az Úr Jézust, aki ment Jeruzsálembe és onnan föl az Atyához.
Már hónapok multak el azóta, hogy november 8-án megírtam Nektek utolsó levelem. Azóta sok szép levelet kaptunk tőletek és az én bánatom az, hogy nem tudok minden levélre személyesen is válaszolni, de minden hónap 27-én szívbõl ajánlom fel szentmisémet értetek és a ti szándékaitokra. Köszönjük a sok szép karácsonyi képeslapot és többektõl olyan kedves leveleket, amelyekben most először számoltatok be családotokról, gondjaitokról, az ima által elnyert szép meghallgatásokról, apostoli buzgóságotokról. Hála legyen mindezért a jó Istennek!
Szeretnék különösen is hálát adni a jó Istennek és a jóságos Szűzanyának, hogy csodálatos módon megoltalmazták kedves atyánknak, GÁBOR IMRE kiskunfélegyházai esperes plébános urnak az életét. Imre atya kezdettõl fogva lelkesen támogatta az õ plébániáján igen korán megalakult közösséget, tartotta szentmiséiket és így ott alakulhatott ki az egyik legszebben működõ csoportunk. Kedves Imre atya, szívbõl örülünk felgyógyulásának, imádkoztunk és szentmisét is mutattunk be ezért. Áldja és vezesse az Úr és oltalmazza a Szűzanya továbbra is!
Nem régen kaptam levelet Spanyolországból. Egy fiatal, lelkes, mexikói származású ágostonrendi atya vette át a világon különbözõ országokban elterjedt Keresztény Édesanyák Szent Mónika közösségének az összefogását. Lorenzo atya 91.évében és lehanyatló erejével ezt már nem tudta folytatni. Ezt az atyát Szalvador Garciának hívják. Nagy szeretettel köszönt benneteket, kedves magyar édesanyák, köszöni lankadatlan imáitokat és kéri, tartsatok ki továbbra is! A világon mintegy 30.000 édesanya tagja van közösségünknek. Õk is imádkoznak naponta a ti gyermekeitekért, a ti kis unokáitokért, biztos vagyok felõle, hogy nevetekben is nagy szeretettel köszönthetem Szalvador atyát. /Ez az õ keresztneve és annyit jelent mint "Megmentõ", "Üdvözitõ".
Egy nagyon szép és fontos kezdeményezésrõl egy soproni édesanya, Németh Erzsike levelén keresztül értesültünk. Úgy hívják ezt a mélyen keresztény szellemû kezdeményezést, hogy "Lelki adoptálás". Városuk minden plébániáján meghirdették, olyan szépen foglalták össze, miben áll a lelki adoptálás, hogy azt szeretném ide átmásolni, hogy valamennyien, kedves édesanyák, értesüljetek róla és ha indítást éreztek rá, ti is csatlakozzatok hozzá.

Kedves keresztény Testvér!
Nagyon szép, - a magyar Katolikus Egyház vezetése által is támogatott- mozgalom indult el hazánkban, célja, hogy minél több megfogant magyar gyermek megszülethessen.
A mozgalom tagjai vállaják, hogy lelkileg "örökbe fogadnak" egy megfogant magyar gyermeket. Kilenc hónapon át naponta imádkoznak azért, hogy a gyermek szülei vállalják, és ne öljék, meg a gyermeket. Imáikban azt is kérik, hogy " fogadott fiuk, vagy lányuk " a megszületése után törvényes, rendezett életet élhessen. A gyermek nevét, akit " örökbe fogadtak ", egyedül Isten ismeri.
Szeretettel hívunk téged is, hogy közös imával megmentsük egy-egy magyar gyermek életét."

Syndicate content