design_element1 Szent Monika - Kereszteny edesanyak kozossege design_element3 design_element4 design_element5 design_element6

Szent Mónika

Keresztény édesanyák közössége | szentmonika@szentmonika.hu

Elhangzott a Szent Gellért templomban 2013-ban

Ezt a tanúságtételt hallottuk az aug.31.-i bp-i találkozónkon

 

Eddig a nagymamák gyógyulásokról tanuskodtak.
Én arról szeretnék tanúságot tenni, mikor a gyermek nem gyógyul meg, hanem a Jó Isten magához szólítja.

 

 


 

 

 

 

Urbanicsné Kárpáti Tünde vagyok. Esztergom mellett - Sárisápon élünk. 2 lányunk után 6 fiunk született.
Két és fél évvel ezelőtt- 2011. május 23-án  Matyi fiunkat a Jó Isten magához hívta.


Matyi 16 éves volt ekkor. Napjait templomi orgonálással ,ministrálással kezdte. Az esztergomi ferences gimnáziumból diákcsere táborban volt Németországban , Frankfurt mellett. A baleset az első nap történt. A strandon, úszás közben vízbe fulladt- valószínűleg az asztmája miatt.
Mindenkit sokkolt a hír.Mielőtt elutaztunk volna Németországba, én arra kértem az Úr Jézust, vegyen minket a karjaiba és hordozzon minket , mert nagy ez a kereszt, nehogy  valaki belerokkanjon. Így bírtuk ki!


A temetés után néhány nappal Matyi közbenjárását kértem, mivel a legkisebb gyermekünk 4 évesen spirális combcsonttöréssel feküdt otthon 1 hónapja , 2 műtéttel a háta mögött, és csak fenéken vonszolta magát. Imám után 1 nappal, a kisfiunk megkapaszkodott és felállt. Újra megtanult járni és azóta is szalad.


Temetés után legfájdalmasabbak a közös étkezések voltak, amikor az asztalnál Matyi helye üres maradt. Ekkor fogtam fel igazán, milyen rossz lesz odaát, ha a Jó Istenközös asztalánál nem lesz ott valaki , akit szeretünk. Ezért szerettem volna, hogy falunkban is létrejöjjön a Szent Mónika közösség, imádkozzunk gyermekeink hitéért,  hogy Odaát együtt lehessünk, egy se vesszen el  közülük!


De a Jó Isten végtelen irgalmában ismét a karjaiba vett minket , mert Matyi halála után 14 hónappal ( 2012. júl.) egy új plébánost kapott a falunk, Lukács József személyében. Az első karácsonykor még Matyi helye üres volt, Szenteste pedig az almát nem 10 ,hanem csak  9 fele vágtuk.  A következő évben arra kértem Józsi atyát, hogy mi szeretettel látnánk Szentestére, hogy ismét 10 fele vághassuk az ünnepi almát. Józsi atya pedig igent mondott. Mi pedig ÉLETÜNK LEGNAGYOBB KARÁCSONYI AJÁNDÉKÁT kaptuk  ekkor. Azóta szeretettel látjuk bármikor, családtagnak tekintjük!


A Jó Isten szomorúságunkat örömre fordította és megmutatta, hogy az Istenszetetőknek minden a javukra válik!