Régi magyar áldás

Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet.

Hogy lehess meleget szeré forrás
A szeretetedre szomjasoknak.
És legyen áldott támasz karod
a segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedõknek.
Légy Te áldott találkozás,
Minden Téged keresõnek.

Legyen áldott immár, minden
Hibád, bûnöd, vétked.
Hiszen, ki megbocsátja,
Végtelenül szeret Téged!

Õrizzen hát ez az áldás,
Fájdalomban, szenvedésben.
Örömben, bánatban
Bûnök közti kísértésben.

Õrizze meg tisztaságod.
Õrizze meg kedvességed.
Õrizzen meg Önmagádnak,
És a Téged szeretõknek.